Czigány Edit: Mindenki lelki beteg?

A 21. század elején tévelygő városi tömegember és a kiváltságos helyzetben lévő kevesek mentális problémái köré gigantikus iparág szerveződött.

Zajlik a gyógyszergyári termelés, miközben a közhangulat egyre siralmasabb, életerőnk kezd elapadni.

Paradox módon, a személytelen gazdasági-technológiai gépezet a betegségünk előidézője, mégis tőle, a méreg előállítójától vásároljuk az ellenszert is.

A kizsákmányoló munkaadó teljesítménykényszert táplál belénk, de sebaj, mert a cégen belül felkereshetjük a terapeutát, mehetünk elhülyítő tréningekre, konzultálhatunk az életvezetési tanácsadóval, a bulikon legálisan bomolhatunk. Minden a rendszeren belül zajlik.

Az élet minden területének piacosításával állandósul a feszültség, állandó nyomás alatt van a rendszert kiszolgáló „csupasz majom.”

A fokozott túlterhelés hatalomtechnika. A figyelem szüntelen lekötéséből adódóan az egyén képtelen a saját helyzetének áttekintésére.

Ideges vadállatokká silányítanak bennünket, a dzsungel törvényei új barbárságba taszítanak.

A híreknek álcázott, meghamisított információk fogyasztása lélekölő.

Rezignáltan bámulhatunk magunk elé, vagy kaphatunk dührohamot, esetleg az öngyilkosság lebonyolításának viszonylag fájdalommentes lehetőségeit kezdjük el latolgatni.

Háború, járvány, drágulás, korrupció, baltás gyilkosság, erőszakos közösülés, gyermekbántalmazás, de a konzumpszichológus fölényesen negatív hozzáállásunkat kárhoztatja.

Az ellentmondó szakértői vélemények dzsungelében kell eligazodnunk.

A földi halandók bizonytalanságban, rettegésben tartása mindig is rendszerszintű gyakorlat volt.

A tömeggyilkos diktátorok legalább a földi paradicsom létrehozásának lehetőségével kábítottak.

A bolsevizmus az egyetemes jólét megvalósulását szorgalmazta, ezért 45 évig meghatározó tényező lehetett a világpolitikában.

A keveseknek sokat ígérő nácik hamar kidőltek.

Végül kihívó nélkül maradt a globális kapitalizmus. Új feudalizmus szerveződik. Az örömtelen fogyasztást, a céltalan hajszát, emberi méltóságunk elvesztését ritkán sérelmezzük. Lekötik figyelmünket a mesterségesen előállított problémák.

A befektetők számára profitérdek a rossz közérzet fenntartása. Szükségletet kell kreálni, majd kielégíteni a mesterségesen létrehozott hiányérzetet. Ez az üzleti ragadozók célja.

Napjainkban a bármitől való „mentesség” a megváltástan.

Nem leszel allergiás, kövér, cukorbeteg, szívbajos, rákos, nem terheled az egészségügyet. A földi halandó minden szempontból kártékony.

Milyen a normális ember?

Nem kegyetlen és nem megbízhatatlan, rendelkezik igazságérzettel, tartózkodik az erejével és az előnyös helyzetével való visszaéléstől – mondja a képzett pszichiáter.

„Hol vagytok, ti régi játszótársak?”