Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1673)

Ha gyógynövényt rágogatva meghosszabbíthatod

az életed, tedd azt, ha leszokhatsz dohányzásról,

tedd azt, próbálj ki mindent, amit mondanak neked

idősebbek, tapasztaltabbak, nem fogsz csalódni.

Mármint a gyógynövényekben, mert emberekben is

csak addig bízhatsz, ameddig igazán egyszerű

eljárásra esküsznek, és attól kezdve már te

leszel, aki igazolta s hirdethet eredményt.

Fűben-fában orvosságot hangoztatunk ugyan,

mégsem tanultuk meg használni azok erejét

a mindennapokban, ahol betegség gyökere

befurakszik sziklaszilárd hit repedésébe.

Gyógyszert nem fog felírni az orvos olyanra, amit

nem tudunk tünetként előadni, csak érezzük

a rossz irányú változást, vagy rossz szokásunkat

kellene megszüntetni, s azzal nem foglalkoznak.

Nem törődik velünk az orvostudomány úgy, mint

anyánk, nagymamánk, széltől is óvva, táplálékot

bajmegelőzésre adva, mert ha ezt megeszed,

bikaerős leszel, sebed beforr, nem fog a kór.

Rajtad, akit úgy elkényeztettek gyerekkorban,

s aztán mennyire hiányzott ez a biztonságos

létezés, s akkor már hamar elkaptad a náthát,

pedig korábban hajadonfőtt jártál télen is.

Ölelő karok mellett vigyázó szemek óvtak

minden változástól, amit felfedezni véltek,

nemcsak kedvenc voltál, de kedvedben jártak, tudták,

mi jó neked, törődtek veled, mi most hiányzik.