top of page

Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.04.28.)







Listát tett közzé az orosz Pravda online lap arról, hogy a véleményük szerint mely országokat kellene megtámadni Kalibr-cirkálórakétákkal, amiért azok a „náci kijevi rezsimet” támogatják. A Pravda.ru szerzője, Ljuba Lulkó arról tett közzé cikket az online portálon, hogy szerinte abból kiindulva, hogy a brit kormány legitim katonai célpontoknak nevezte (az ukránok számára) Oroszország lőszerraktárait, az orosz haderőnek is legitim célpontnak kellene tekintenie azokat a NATO-lőszerraktárakat, melyekből az ukrán haderőt szerelik fel a nyugati országok. Írása abból a kijelentésből indul ki, melyet Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tett a napokban, aki szintén James Heappey brit politikus kijelentésére reflektált, aki legitim katonai célpontoknak nevezte az orosz lőszerraktárakat. Zaharova azt írta: a brit fegyverek is az ukrajnai konfliktus elhúzódásához vezetnek és így ukránok halálát okozzák. A Pravda konkrét országokat is megnevezett, melyeket szerintük Oroszország Kalibr-cirkálórakétákkal támadhat meg:

  • Csehország

  • Lengyelország

  • Szlovénia

  • Törökország

  • Németország

  • Amerikai Egyesült Államok

A listára külön nem írták fel Romániát, de azt igen, hogy első körben Románia és Lengyelország ellen indulna támadás. Románia ellen azért, mert szerintük ők Transznyisztria megtámadására készülnek, hogy a moldávokat segítsék, Lengyelország ellen pedig azért, mert az a NATO legfontosabb fegyverszállítmányozási központja UkrajnábaArról is írnak, hogy egyes országok, mint például Bulgária, nem hivatalos úton támogatják Ukrajnát. Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy a Pravda szerint egy ilyen támadás biztosan világháborúhoz vezetne, de azt írják: szerintük ezt az Egyesült Államok és szövetségesei elvesztenék. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a lap ír Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentéséről is, aki deklarálta, hogy Magyarország nem szállít Ukrajnának fegyvereket és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat, de nem fűznek hozzá sem méltató, sem elítélő kommentárt.


Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója közölte, Ukrajna minden módon kész a védekezésre, azon belül akár a gyilkosok katonai raktáraira is csapást mérhet. Podoljak Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szavaira hivatkozva azt mondta, hogy Ukrajnának magának kell eldöntenie, hogy csapást mér-e az ellenséges katonai célpontokra, írja az RBK-Ukrajna. “Oroszország megtámadta Ukrajnát, és civileket gyilkol. Ukrajna minden módon meg fogja védeni magát, beleértve a raktárakra és a gyilkosok bázisaira irányuló csapásokat” – írta Twitterén. Hozzátette azt is, hogy a világ elismeri ezt a jogot. Korábban a brit államtitkár és a védelmi miniszter is azt nyilatkozta, az Orosz Föderáció területén található katonai létesítmények legitim célpontjai lehetnek az ukrán hadseregnek, még a nemzetközi jog szerint is.


Az orosz katonák arról számoltak be, hogy a fegyvereseknek nem volt problémájuk élelmiszerrel, vízzel, lőszerrel, de így is elfutnak. „Akiket foglyul ejtettek, azok józanul viselkedtek” – összegezte egy DPR katona. A jelentések szerint a tengerészgyalogosok közül sokan megadják magukat, tartva az agresszív „Azov” megtorlásától.


Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tagjának vallomása: Parancsot kaptunk arra, hogy lőjünk fehér karszalagot viselő embereket… nőket, civileket.


"És egyes alkatrészek már nem kaphatók a kereskedelemben..." A Stinger vállról indítható légvédelmi rakéták hiánycikknek számítanak, és előfordulhat, hogy a megnövekedett kereslet miatt néhány évig nem lesz elérhető – derült ki a Raytheon Technologies Corporation keddi, befektetőkkel folytatott konferenciahívásából. Robert Spingarn, a Melius Research munkatársa megkérdezte a Raytheon vezérigazgatóját, Greg Hayest: "A hadsereg leváltja azt a jelenlegi 1400 Stingert, amelyet most Ukrajnába küldtek?" Hayes azt válaszolta, hogy a Raytheon "jelenleg egy másik nemzetközi vevő számára gyárt stingereket, de nagyon korlátozott anyagkészlettel rendelkezünk a stingergyártáshoz". A vezérigazgató hozzátette: "A DoD körülbelül 18 éve nem vásárolt Stingert. Néhány alkatrész már nem kapható a kereskedelemben, ezért ki kell mennünk a piacra, és újra kell terveznünk a rakéta elektronikájának egy részét." Hayes elmondta, hogy "egy kis időbe fog telni" a termelés felpörgetése, és nem számít arra, hogy a DoD nagy mennyiségű utánpótlási megrendeléseket ad le 2023-ig vagy 2024-ig.


William Arkin amerikai akadémikus, a katonai hírszerzés elemzője úgy véli, hogy Oroszországot katonai kudarcai papírtigrissé tették, de az ukrán események bebizonyították azt is, hogy a NATO nem rendelkezik elegendő elrettentő erővel, és felesleges volt az összes pénz és erőforrás, amelyet az évtizedek során a NATO-ba öntöttek. Ugyanakkor a diplomácia hiánya és az a tény, hogy az USA a konfliktus folyamatos proxyháborúvá alakítására törekszik, óriási veszélyt jelent az ukrán civilek és a környező országok lakói számára.


Gulyás Gergely azt mondta, nem volt erre kezdeményezés, ha lenne, akkor elgondolkodnának rajta. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tartott csütörtökön Kormányinfót a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében. A sajtótájékoztatón a meghívó szerint arra a kérdésre kaphatott választ a nyilvánosság, hogy mit és miért tesz a magyar kormány. Sem Magyarország, sem Ukrajna nem kezdeményezte, hogy Zelenszkij elnök videóüzenetet küldjön a magyar parlament számára, bár több országban vetítettek már le ilyen videót.


Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a meglévő szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónál, vagy a dollárnál, de ne fizessenek rubelben az orosz gázért – közölte szerdán Kadri Simson energiaügyi biztos. „Világos iránymutatás van a vállalatoknak, hogy tartsák tiszteletben a létező szerződéseket és ne egyezzenek bele a rubelben történő fizetésbe” – hangsúlyozta Simson egy amerikai-uniós energiaügyi konferencián Atlantic Cityben, miután az orosz Gazprom gázipari holding szerdai közleményében megerősítette: leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül. Moszkva ugyanis az ukrajnai hadművelet nyomán bevezetett nyugati büntetőintézkedésekre válaszul elrendelte, hogy az energiaexport ellenértékét rubelben kell kifizetni. Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter a konferencián úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnai háború „üvölt” azért, hogy a világnak fel kell hagynia az olaj és gáz importjával Oroszországból és más energiaforrásokra kell átállnia.


Az ukrán katonai hírszerzés szerint az oroszok hamarosan egy nagyobb sajtóbejárást szerveznek Mariupolba. Az ukránok szerint az orosz sajtó képviselői mellett néhány, a Kreml által „megbízhatónak” tartott nyugati újságírót is a városba hívhatnak. A sajtóbejáráson az oroszok által kiképzett „szemtanúk” beszélnek arról, hogy valójában az ukrán védők lőtték a várost és gyilkolták meg a helyi oroszul beszélő civileket.


Ma kezdte meg működését Kárpátalján az a csúcstechnológiás digitális felület, mely lehetővé teszi, hogy az illetékes hivatalok tájékozódjanak a lehetséges fenyegetésekről, elemezzék a kockázatokat, és biztosítsák a rendvédelmi szervek, katonai egységek, katasztrófa-elhárítási szolgálatok és más biztonsági szervek gyors reagálását a térségben. A rendszer célja, hogy gyorsan megkeresse és beazonosítsa a hadiállapot idején a “kockázati” csoportba tartozó személyeket, járműveket, valamint azokat, akik felforgató és bűnözői tevékenységekben vesznek részt a régióban. Megörökítik és felismerik a térségbe érkező vagy átutazóban lévők arcát. A felismerés érdekében csúcstechnológiás kamerákat telepítenek minden kritikus infrastruktúra-létesítményre, a fő közlekedési csomópontokra, az ellenőrző pontokra, a kárpátaljai határátkelőkre, vasútállomásokra és állomásokra. A beérkező adatokat a Helyzetelemző Központ munkatársai egy speciális arcfelismerő modullal azonosítják be a személyt. Hasonló az eljárás a járművekkel is, közölte a megyei katonai közigazgatás.


Az Európai Unió azt fontolgatja, minden Ukrajnából származó exportra vonatkozó vámot és kvótát eltöröl, hogy ezzel támogassa az ország gazdaságát az Oroszország elleni háború idején. A kiadvány szerint a döntés még a héten megszülethet. Megjegyzendő, hogy a javaslat az acélra, az ipari és a mezőgazdasági termékekre érvényes vámok és kvóták eltörlésére vonatkozna, melyekre még nem terjed ki az Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi megállapodás. A felek közötti szabadkereskedelmi övezet átmenetileg fenntartotta a vámokat és a kvótákat bizonyos árufélékre. Most az EU ezeket függesztené fel ideiglenesen.


Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arról biztosította Nicolae Ciuca román miniszterelnököt, hogy az ukrajnai román kisebbség “egy az egyben” ugyanazokat a jogokat fogja élvezni, amelyekkel az ukrán kisebbség rendelkezik Romániában. Ciuca leszögezte: a kisebbségi kérdés mind Bukarest, mind az ukrajnai románok számára fontos. Kijevi tárgyalásain hangsúlyozta: az ukrajnai románok teljesítik állampolgári kötelességüket Ukrajnában, ugyanakkor szükségük van az ukrán hatóságok támogatására anyanyelvük és a kulturális identitásuk megőrzése terén, miképpen ezt Románia is megteszi a területén élő ukrán kisebbség érdekében. Ciuca a Románia által befogadott ukrán menekülteknek nyújtott segítséget részletezve kitért arra, hogy az országba érkezett 800 ezer menekült közül több mint 80 ezren maradtak Romániában, a menekültek jelentős része pedig kiskorú, akiknek a hazai gyerekekével azonos joguk van az oktatáshoz. Romániában 45 elemi iskolában és 7 líceumban létezik ukrán nyelvű oktatás. Eddig 1600 Ukrajnából menekült gyereket írattak be a szülők ezekbe a tanintézményekbe. A román kormányfő elmondta: kijevi tárgyalásain Denisz Smihal ukrán miniszterelnök inkább az online oktatási lehetőségek bővítését szorgalmazta, mivel a romániai közoktatásban nincs annyi ukránul tanító pedagógus, ahányra – az ukrán menekült gyerekek befogadásához – most szükség lenne. Ciuca szerint a bukaresti oktatási minisztérium vállalta, hogy táblagépeket biztosít az Ukrajnából érkezett tanulóknak, hogy online bekapcsolódhassanak az otthoni iskolák tanóráiba. A román külügyminisztérium adatai szerint, az immár Ukrajna által is a románnal azonosként elismert moldovai nyelvűeket is beleértve, Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. Romániában 50 ezren vallották magukat ukránnak a legutóbbi népszámláláson.


A számot az Elnöki Hivatal helyettes vezetője hozta nyilvánosságra a Telegramon. Mint ismeretes, a legtöbb menekült Kárpátalján, Lemberg és Hmelnyick megyében talált ideiglenes menedékre. Kiril Timosenko elmondása szerint a megyei katonai közigazgatások adatai szerint hivatalosan ideiglenes menekült státuszt 2 millió 97 ezer 677 személy kért Ukrajnában. Azok számára, akik elvesztették otthonukat, 599 622 új otthonra, közel 34 millió négyzetméternyi lakásra lenne szükség. A kormány azt tervezi, az otthon nélkül maradt emberek lakhatási gondjainak megoldása érdekében az év végéig 30 ezer lakást épít, 24 ezer hrivnyás négyzetméterenkénti áron. Ezenkívül kivásárolják az építő vállalatoktól a már kész lakásokat, júliusig várhatóan hétezer lakás lesz beköltözhető. Korábbi hírek szerint a háború borzalmai elől a lakosság 17 százaléka, mintegy 7,7 millió ember menekült el.


Elkezdték felhasználni az ukrán haderő tagjai az Ausztrália által leszállított Bushmaster PMV 4x4-es páncélozott katonai járműveket az orosz haderő elleni műveletekben. A közösségi médiába kiszivárgott felvételek alapján már az ukrán haderő kezében vannak az Ausztrália által felajánlott Bushmaster PMV 4x4-es páncélozott katonai járművek, eltérő források szerint még tesztelik, mások szerint már használják őket az orosz haderő ellen viselt harcokban. A videón az látható, hogy az ukránok jobbkormányos járműveket kaptak, melyeket felszereltek Mk 19-es sorozat-gránátvetőkkel és M240-es géppuskával is. Azt nem tudni, hogy ezeket a fegyvereket Ausztrália szállította-e le, vagy még az Egyesült Államok egy korábbi szállítmányából származnak-e. A Bushmaster PMV egy viszonylag újfajta ausztrál katonai jármű, elsősorban gerilla-hadviselés elleni műveletekre tervezték, így kiváló terepjáró és személyvédelmi képességekkel, improvizált robbanóeszközök és aknák elleni védelemmel rendelkezik.


2021. március 9-én a NATO egykori szövetséges főparancsnoka, James Stavridis admirális egy fikciós regényt írt Elliott Ackermannel, egy másik egykori amerikai katonatiszttel „2034: A következő világháború regénye” címmel. A szerzők egy kinetikus háborút képzelnek el az Egyesült Államok és Kína között. A regény lenyűgöző betekintést nyújt a NATO katonai vezetésének pszichológiájába, és ennek megfelelően a mögötte álló külpolitikai intézményrendszerbe. A történet szerint egy kínai kibertámadás miatt lebénul az Egyesült Államokat haditengerészete és légiereje. Az oroszok víz alatti kommunikációs kábeleket vágnak el, ami Nyugaton a teljes internet-leálláshoz vezet. Teljes körű tengeri csata zajlik az Egyesült Államok és Kína között (ami az Egyesült Államok teljes vereségét eredményezi), az oroszok pedig lerohanják Lengyelországot. A regény egy korlátozott nukleáris összecsapással zárul az Egyesült Államok és Kína között.


Az MSNBC, az ABC azt állítja, Elon Musk a nők és a zsidók bántalmazását és az apartheid visszatérését akarja. Elon Musk Twitter-átvétele után öosszeomlottak a baloldali véleményvezérek. A legszélsőségesebb reakciókat az MSNBC-s Joy Reid és az ABC The View című filmje váltotta ki, amelyben kijelentették, hogy Musk fehér felsőbbrendű, aki a szegregáció visszatérését, a zsidók bántalmazását és a nők elleni féktelen nőgyűlöletet akarja elősegíteni.

Bulgária nem fogja tűrni, hogy Oroszország a gázzal zsarolja, jelentette ki Kirill Petkov bolgár miniszterelnök és Alekszandr Nikolov energiaügyi miniszter. A bolgár hatóságok „kiskapukat” keresnek a Gazprommal kötött megállapodásokban annak érdekében, hogy leállíthassák az orosz gáz Szerbiába és Magyarországra irányuló tranzitját a Bulgárián áthaladó Török Áramlat gázvezetéken. „Felülvizsgáljuk a Gazprommal kötött szerződéseket, nemcsak az üzemanyag-ellátást, hanem a tranzitot is. Meg kell mutatnunk, hogy az egyoldalú zsarolás nem olyan hozzáállás, amelyet Bulgária eltűr", mondta a kormányfő. Az ország energiaügyi minisztere Szerbiára utalva emlékeztetett arra, hogy Bulgária “mindig is megbízható partnere volt nemcsak a Gazpromnak, hanem az összes szomszédos országnak is. Most azonban a szerződéseket felül kell vizsgálni a Gazprom legutóbbi intézkedései miatt.” Korábban amiatt, hogy Lengyelország és Bulgária nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért, a Gazprom leállította irányukba a gázszállítást. Bulgária miniszterelnöke ugyanakkor kijelentette, hogy már találtak alternatívát az orosz gázra, Törökország és Görögország fog segíteni.


(vukics)





473 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page