Gőbl György megtette közérdekű bejelentését a rendszerszintű ügyészségi befolyásolás, kötelezettségszegés és bizonyítékeltitkolás tárgyában
Előzmény:
Legfőbb Ügyészség
A Legfőbb Ügyész (illetve a jogkörében eljáró Legfőbb Ügyész-helyettes) részére
Budapest
Markó u. 16.
1055
Tárgy: Észrevétel, intézkedési kérelem és javaslatot tartalmazó közérdekű bejelentés rendszerszintű ügyészségi befolyásolás, hivatali kötelezettségszegés és bizonyítékok eltitkolása tárgyában
Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (továbbiakban: KJE), Székhely: 9400 Sopron, Szellő utca 7., Levelezési cím: 9400 Sopron, Friedrich Károly utca 3.,) képviseletében, a közelmúltban nyilvánosságra került tények, valamint a birtokunkban lévő közvetlen bizonyítékok alapján az alábbi észrevételt, intézkedési kérelmet és javaslatot tartalmazó közérdekű bejelentést terjesztem elő, kérve a Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti, soron kívüli vizsgálati és jogszabályi/szervezeti intézkedési jogkörének gyakorlását.
A Központi Nyomozó Főügyészséget korábban vezető, volt főügyész, dr. Fürcht Pál közelmúltbeli nyilatkozatai – amelyek az igazságszolgáltatást ért külső, politikai nyomásgyakorlást és az ügyészségi függetlenség sérelmét érintették – indokolttá teszik a KJE tagságát érintő, a 2006. szeptemberi és októberi tömegoszlatásokhoz kapcsolódó, korábbi ügyészségi eljárások felülvizsgálatát. Az alábbiakban két konkrét, egymással összefüggő eseten keresztül mutatjuk be a hivatali kötelezettségszegés és a törvénysértő eljárások megalapozott gyanúját.
I. konkrét eset: Bizonyítékok eltitkolása és törvénysértő ügyészi jogalkalmazás
Egy csoportosan, felfegyverkezve, hivatalos személy elleni erőszak vádjával folyó büntetőeljárás során a vádlott a nyomozati szakban több alkalommal élt írásos bizonyítási indítvánnyal.
1. Az eljáró Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyésze, dr. Varró Krisztián ezen indítványokat elutasította.
2. A döntés ellen benyújtott védelmi ellenvetést dr. Konkoly Csaba vezetőhelyettes ügyész érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
3. A 2007-es vádemelést követően a bírósági szakban a vádlott folyamatosan és konzekvensen fenntartotta bizonyítási igényét. Nyomatékosítani kívánjuk, hogy a teljes eljárás során immár a hatodik alkalommal, ezen belül a bírói szakban pedig a harmadik alkalommal történt meg a helyszínen készült rendőrségi kamerafelvételek beszerzésére irányuló írásbeli indítvány előterjesztése. Ezt követően dr. Tatár Ágnes bírónő megkereste a rendőrséget a felvételek beszerzése érdekében. A hatóság a bíróság előtt írásban letagadta ezen felvételek létezését, amelynek következtében a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel az érintettet.
A felmentést követően az érintett felvételek egy része – amelyek egyébként 30 évre szóló minősítéssel (titkosítással) láttak el – előkerült, cáfolva a rendőrség korábbi nyilatkozatát. Ez a tényalap közvetlenül felveti a rendőrség eljáró állománya részéről a hivatali visszaélés (Btk. 305. §) és az igazságszolgáltatás tudatos félrevezetésével megvalósított bűnpártolás bűntettének (Btk. 282. §) megalapozott gyanúját, hiszen egy folyamatban lévő büntetőeljárásban a bíróság elől szándékosan és szervezetten titkoltak el perdöntő objektív bizonyítékokat.
Az előkerült objektív bizonyítékok alapján a törvényes határidőn belül előterjesztett perújítási indítványt a Fővárosi Főügyészség ügyésze, dr. Kiss Veronika azon formális indokkal utasította el, hogy a felvételek „nem számítanak új bizonyítéknak”. A KJE álláspontja szerint az objektív, korábban eltitkolt videoanyag jogilag nyilvánvalóan új bizonyítéknak minősül, így az ügyészi elutasítás felveti a hivatali kötelezettségszegés, valamint a politikai motivációjú utasítások végrehajtásának gyanúját.
II. konkrét eset: A dr. Völgyesi Miklós által tett büntetőfeljelentés elszabotálása és átminősítése
Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája 2011. október 7-én a Legfőbb Ügyészségen sajtónyilvánosan büntetőfeljelentést tett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint ismeretlen állami-politikai vezetők és a tömegoszlatások végrehajtásáért felelős rendőrparancsnokok ellen, terrorcselekmény bűntette megvalósulásának alapos gyanúja miatt.
Különös nyomatékkal kívánunk rámutatni arra a tényre, hogy dr. Völgyesi Miklós aktív pályafutása során a Legfelsőbb Bíróság kiemelt súlyú büntetőtanácsát vezette. Ebből adódóan a terrorcselekmény megvalósulására vonatkozó jogi álláspontja és az általa előterjesztett feljelentés nem politikai nyilatkozat, hanem a legmagasabb szintű, megkérdőjelezhetetlen szakmai tapasztalaton alapuló bírósági dogmatikai minősítés, ami az ügynek rendkívüli súlyt és hitelességet kölcsönöz.
Az ügyészség a vonatkozó büntetőeljárási szabályokat figyelmen kívül hagyta. A közelmúltban a KJE megkeresésére több sajtóorgánum is hivatalos kérdéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, hogy felvilágosítást kérjenek a Völgyesi-féle terrorfeljelentés státuszáról. A sajtó képviselői három hónapja nem kapnak egzakt választ az ügyben.
A Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, dr. Fazekas Géza az első sajtómegkeresésre 2026. július 8-án olyan hivatalos tájékoztatást adott, miszerint „A 2011. októberében dr. Völgyesi Miklós által Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés a nem selejtezett legfőbb ügyészségi ügyiratokban nem található.” A szóvivő továbbá arról tájékoztatta a megkereső sajtót, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségen elöljárói intézkedés elmulasztása miatt indult nyomozáshoz csatolták 2011. november 14-én dr. Völgyesi Miklós által az úgynevezett „Balsai-jelentésre” alapított, terrorcselekmény kérdését felvető beadványt.
A büntetőeljárási törvény rendelkezéseivel teljesen ellentétes, hogy egy volt legfelsőbb bírósági büntetőtanács-elnök által előterjesztett, terrorcselekmény alapos gyanúját rögzítő hivatalos feljelentést a hatóság önkényesen egyszerű „beadvánnyá” minősítsen le, majd egy teljesen más tárgyú (elöljárói intézkedés elmulasztása miatti) nyomozati iratanyaghoz csatolva eltüntessen a központi, nem selejtezett legfőbb ügyészségi nyilvántartásokból. Ez a jogsértő eljárási gyakorlat alkalmas arra, hogy bűnpártoló módon megakadályozza a törvényes felelősségre vonást és az igazság kiderítését.
Összegség és javaslatot tartalmazó közérdekű bejelentés
A KJE álláspontja szerint a fent részletezett esetek nem elszigetelt eljárási hibák, hanem a rendszerszintű és politikai irányultságú ügyészségi befolyásolás bizonyítékai, amelyek sértik a jogállamiság alapelveit és az Alaptörvényben rögzített ügyészségi feladatkört. A rendszerszintű ügyészségi befolyásolás dr. Fürcht Pál nyilatkozatai által történt napvilágra kerülése után elengedhetetlen a jogi és morális jóvátétel. 1956 szelleme megköveteli a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban elkövetett rendőrterror és az azt követő hivatali visszaélések teljes tisztázását.
A közérdek védelmében javasoljuk egy független, az ügyészségi szervezettől elkülönített tényfeltáró bizottság felállítását, és belső felülvizsgálati mechanizmus kidolgozását, amely kifejezetten a politikai nyomásgyakorlásra utaló múltbeli ügyészségi mulasztásokat és a bizonyítékok eltitkolását vizsgálja ki.
Továbbá – figyelemmel arra, hogy az érintett ügyeket a KJE immáron 20 éve tárja fel, kutatja, tett és tesz feljelentéseket – közérdekű javaslatként indítványozzuk, hogy a Legfőbb Ügyészség jelenlegi képviselője hivatalból tegye át a beadványt és a feltárt bizonyítékokat az Országgyűlés részére, kezdeményezve egy parlamenti albizottság felállítását. Ezen albizottság munkájában a jogsértések teljes körű tisztázása érdekében kötelező jelleggel vegyen részt a KJE képviselője.
Fentiek alapján tisztelettel indítványozom, hogy a Legfőbb Ügyészség:
1. Rendeljen el soron kívüli belső vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség és a Budapesti Nyomozó Ügyészség érintett ügyészeinek (dr. Varró Krisztián, dr. Konkoly Csaba, dr. Kiss Veronika) eljárása, valamint a perújítási indítvány elutasításának szakmai megalapozottsága tárgyában.
2. Vizsgálja felül a dr. Völgyesi Miklós által 2011-ben tett feljelentés ügyiratát, hivatalosan tisztázza a központi iratokból történő hiány, a „beadvánnyá minősítés” és a debreceni ügyiratokhoz való csatolás körülményeit a szóvivői nyilatkozat alapján, és tegye meg a szükséges törvényes intézkedéseket az eljárás lefolytatására.
3. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényben rögzített jogkörénél fogva továbbítsa a teljes ügyiratot az Országgyűlésnek egy parlamenti albizottság felállítása céljából, a KJE bevonásával.
4. Rendeljen el hivatalos vizsgálatot a rendőrség azon eljáró tagjai ellen, akik a bírósági megkeresés ellenére hivatalosan letagadták a rendőrségi kamerafelvételek létezését, megvalósítva ezzel a hivatali visszaélés és bűnpártolás bűncselekmények alapos gyanúját. Kérjük ezen cselekmények ténybeli feltárását és rögzítését, az elévüléstől függetlenül, mivel a valóság kiderítése elengedhetetlen a morális jóvátételhez.
A KJE elnöke kész a birtokában lévő okiratokkal, hivatalos jegyzőkönyvekkel és az eltitkolt rendőrségi videófelvételekkel, kutatási eredményeivel a vizsgálatot lefolytató ügyészek és az Országgyűlés munkáját segíteni.
Kérem a Legfőbb Ügyészséget, hogy a KJE beadványa alapján megtett intézkedésekről és a közérdekű bejelentés elbírálásáról a törvényes határidőn belül írásban tájékoztatni szíveskedjen.
Kelt: Budapest, 2026. október 12.
Tisztelettel:
........................................................
Gőbl György
KJE elnöke
Előzmény:
Holnap fordul a Kúria Elnökéhez.
Húsz év telt el a modern magyar jogtörténet egyik nagy válságát jelentő 2006-os rendőrterror óta, de a teljes igazság és a hatósági manipulációk rendszerszintű feltárása a mai napig várat magára.
Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (KJE) elnöke – aki civilben egy 62 éves, pedagógus végzettségű, jelenleg fizikai munkásként dolgozó, ötgyermekes családapa – jogi végzettség nélkül, civil képviselőként küzdötte végig az elmúlt két évtized több jogi csatáját a 2006-os rendőrterror áldozataiért.
Göbl György farkasszemet néz a rendőrsorfallal. A következő pillanatban üldözőbe vették...
A jogtörténeti jelentőségű ügy különlegessége és fegyverténye, hogy a helyszínen (Nádor utca) indított mindkét perben Gőbl György járt el felperesi képviselőként, így ő az egyetlen civil, aki közvetlenül és teljes mélységében átlátja a hatósági taktikázást:
A 2006. október 23-i Nádor utcai oszlatás ügyében a rendőrség 2011-ben hivatalos bírói felhívásra írásban letagadta, hogy léteznének rendőrségi videófelvételek az eseményről.
Gőbl Györgynek civil képviselőként mégis sikerült megszereznie és a bíróság elé tárnia azokat a felvételeket, amelyeket a rendőrség eltitkolt (és amelyeket a parlamentnek korábban már átadott). Ezek a felvételek eredetileg 30 évre voltak titkosítva.
A felvételek alapján a bíróság – megsemmisítve a rendőrség hazug védekezését – jogerősen kimondta az oszlatás törvénytelenségét, rávilágítva arra, hogy a hatóság tudatosan vezette félre az igazságszolgáltatást.
Ennek ellenére a magyar jogrendszerben a mai napig fennáll az a skandalum, hogy ugyanarra a helyszínre és időpontra két ellentétes tartalmú jogerős ítélet van érvényben (a rendőri hazugságokra épülő első perben jogszerűnek, a Gőbl György által végigvitt második perben pedig jogellenesnek mondták ki ugyanazt az oszlatást).
Gőbl György 2026. október 12-én, hétfőn délelőtt személyesen nyújtja be hivatalos kezdeményezését a Kúria Elnökének, amelyben a Bszi. alapján átfogó joggyakorlat-elemző vizsgálat elrendelését kéri.
Az indítvány célja, hogy a Kúria hivatalosan is vizsgálja felül, miként válhatott a bíróság a hatósági manipulációk eszközévé, és kötelezően hallgassa meg őt, valamint Dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjét.
Egy 62 éves fizikai munkás küzdelme a mélyállam ellen az igazságért – ez a történet ma, 20 évvel az események után is húsbavágóan aktuális kérdéseket vet fel a magyar jogállamiság működéséről.
Gőbl György áll rendelkezésre interjúk céljából.
Kapcsolat és elérhetőség:
Gőbl György, a KJE Elnöke
Telefonszám: +36 20 237 3222
Levelezési cím: 9400 Sopron, Friedrich Károly utca 3.
Megjegyzés: A Szilaj Csikó beszámol a tovább fejleményekről... (a Szerk.)
