Le lehet-e váltani a Birodalmat választásokon? (Pokol prof. fészes fejtegetése)
- dombi52
- 15 perccel ezelőtt
- 2 perc olvasás
Ez a kérdés 2016 óta, az USA birodalomellenes erőinek győzelme utáni időktől kezdve ott és Európa országaiban. A demokráciákban korábban szokatlan élességű politikai összecsapásokat ez a felfokozott tét mozgatja. Ott be akarták börtönözni és merényletekkel meg akarták ölni Trumpot az elnöki posztra visszatérése előtt, Európában olyan pártok váltak kormánypárttá, vagy kerültek legnagyobb pártként ennek közelébe, melyeket eddig páriaként kezeltek a birodalmi erők, mint a német AfD-t, a francia Le Pen-pártot, vagy a holland Wilders pártját.
A Fidesz pedig az óvatos 2010-es kezdete után fokozatosan felvállalta a birodalomellenes pártokkal a szövetkezést, és mára másfélévtizedes kormánypárti bázist kiépítve, az európai és a szélesebb nyugati birodalomellenes szövetkezés egyik motorja lett.
Az USA-ban a választásokon leváltott birodalmi erők, miközben otthon várakoznak a visszatérésre,
az európai vazallus erők fészkeiben harcolnak mind Trump ellen, mind az európai birodalomellenes erők bázisai ellen.
Mindez soha nem látott mértékben felerősítette a politikai ellenfelek közötti harcok hevességét. Az USA-ban éppen napjainkban borzolja a kedélyeket, hogy
a birodalmi erők szenátorai a hírszerzési elitet igyekeztek rávenni egy videó tanúsága szerint, hogy ne engedelmeskedjenek a Trump-adminisztrációnak, mire Trump egy bejegyzésben lázadásra uszításként értékelve ezt, halálbüntetés kiszabásának szükségességét hangoztatta rájuk.
A franciáknál a legnagyobb párt elnökasszonyát büntetőeljárásban eltiltották az elnökjelölti indulástól, a legnagyobb német pártot, az AfD-t alkotmányellenesként minősítve be akarják tiltani a birodalmi erők pártjai, és
Magyarországon az itt tartósan kormányzati erővé vált Fideszt nyílt brüsszelita szervezkedéssel meg akarják buktatni.
Mindezek a támadás alatt álló birodalomellenes pártokat és kormányzatokat szükségállapot közeli helyzetbe hozzák, és ez államhatalmi centralizálást, ahol lehet, kormányzati eszközökkel szuverenista-közeli gazdasági hatalmi erők, médiabázisok kiépítését teszi elengedhetetlenné, és egyáltalán
olyan intézményi építkezést ösztönöznek, ami korábban a normális politikai demokráciákban nem volt bevett.
Ám ahol ezt nem tudják megtenni, ott a birodalmi erők felőrlik őket, ahogy tették korábban a szlovák Ficóval, vagy a cseheknél Babissal és a lengyel PIS erőivel.
Összegezve tehát látni kell, hogy bő tíz éve a Nyugat nem a normális demokrácia állapotában van, hanem egy birodalomellenes felkelés zajlik,
és a birodalom részben már vesztes amerikai erői, illetve európai vazallus erői küzdenek mind az USA birodalomellenes Trump-adminisztrációjával, mind az európai birodalom-ellenesek kormányzataival, jelenleg a magyar, cseh és szlovák kormányzatokkal. A fő kérdés pedig az, hogy sikerül-e demokratikus választási úton leváltani végleg a Birodalmat mind az USA-ban, mind európai vazallusi szinten, vagy ez csak a demokrácia felfüggesztése mellett lenne lehetséges.
Eddig Magyarország példája az mutatja, hogy ahol a kormányra jutott birodalomellenes párt az államot sikeresen centralizálni tudta, és ezzel a belső megosztásokat vissza tudta verni, ott ez tartósan meg tudott maradni.
Most a brüsszelita hátterű Tisza Párt révén ez az eddigi sikeresség került kihívás elé, de centralizált államiság minden eszközét bevetve van esély ennek legyőzésére, ahogy eddig is sikerült. De látni kell, hogy
ez sem lesz egy egyszerű normális demokratikus vetélkedés, ahogy Trumpnak is gyilkossági kísérletekkel és a börtön fenyegetésével kellett szembenéznie visszatérése előtt.
Választás útján kell megvédeni nálunk is a birodalmi erőkkel szemben az államhatalmat, de a tét nagysága és az ellentétek kibékíthetetlen jellege miatt
sokszor szükségállapothoz hasonlítható körülmények között.
