Mindennapi szemezgetésünk 2026.01.19.
- dombi52
- jan. 19.
- 5 perc olvasás
A miniszter a műsorban elmondta, hogy a magyar kormány nemet mond Ukrajna uniós csatlakozására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan, félreérthetetlenül, félremagyarázhatatlanul úgy szól, hogy a tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük, felvesznek-e új országot a tagállamok sorába – tette hozzá.
Washington ismét megkerülte Izraelt. Az izraeli miniszterelnöki hivatal szerint Donald Trump gázai bizottsága ellentétes Izrael politikájával. Az ügyet Marco Rubio külügyminiszterrel tárgyalják meg – közölte az izraeli miniszterelnök hivatala. Izraelnek nem tetszik a Gázai Végrehajtó Tanács összetétele. Az Egyesült Államok által vezetett, Törökország, Katar és Egyiptom tisztségviselőiből álló Gázai Végrehajtó Tanács „ellentétes Izrael politikájával” – közölte szombaton Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala. A közlemény szerint „A Béketanács alá rendelt Gázai Végrehajtó Tanács összetételéről szóló bejelentést nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával.”
„800 milliárd euró. Ezt az árat szabta Ukrajna a következő 10 évre. Magyarország számára ez az összeg fedezhetné a nyugdíjakat 40 évre és a családok támogatását 60 évre. De Brüsszel az európai adófizetők pénzét egy olyan háborúra fordítja, amely azon a fantázián alapul, hogy Oroszország veszíteni fog és kártérítést fog fizetni. A meséknek nincs helye az európai költségvetésben” – írta az X-en.
Sem pénzzel, sem fegyverrel nem szabad támogatni Ukrajnát, amelynek európai uniós tagságával sem lehet egyetérteni – nyilatkozta Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnöke az M1 aktuális csatornának egy szombaton közölt interjúban.
Korábban Bogdan Bezpalko, az orosz elnök nemzetközi kapcsolatok tanácsának tagja a Gazeta.ru-nak nyilatkozta, hogy a médiában megjelent hírek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lehet területi engedményeket tenni cserébe az ország európai uniós tagságáért, és bár ez az európaiaknak nem lenne előnyös, mégis belemenhetnek ebbe.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön energiaügyi szükségállapotot hirdetett az országban, szombaton pedig rendkívüli kormányülést tartott a kialakult helyzet kezelésére. Az államfő szerint a január 9-én indított nagyszabású orosz légicsapások és az azt követő további támadások miatt jelenleg Kijevben, Harkivban és Zaporizzsjában a legsúlyosabb a helyzet. Az előttünk álló hetek a háború kezdete óta a legsúlyosabb energetikai és humanitárius kihívást jelenthetik Ukrajna lakossága számára.
Simán feladnák a vitatott területeket is, ha ez kell Putyinnak az öldöklés befejezéséhez. Csak senki sem meri kimondani, mert rettegnek Zelenszkijtől. "Mindenáron tűzszünetre van szükségünk, nem számít ennek az ára” – idézte a politikust a tudósító, hozzátéve: különben a képviselőasszony szerint még hónapokig, akár évekig pusztulhatnak az emberek, és hogy „ez persze nem az, amit Zelenszkij nyilvánosan elmond”. „És most jön a másik izgalmas rész, hogy ezt miért nem mondta el a kamerák előtt: azt mondta nekem, hogy a rettegés klímája miatt a politikai karrierje azonnal véget érne”, ha ezt kimondaná, mert az elnöki hivatal és a titkosszolgálatok nyomást gyakorolnának rá.
Az Európai Unió már háborúban áll Oroszországgal, bár „fizikailag” a konfliktus nem az euróövezet területén zajlik, a pénzügyi rendszereknek fel kell készülniük egy esetleges kiterjedésre – nyilatkozta a Financial Timesnak Mārtiņš Kazāks, a Lett Központi Bank (Latvijas Banka) elnöke.
"Vessünk véget az általános paranoiának, folytassuk a párbeszédet Oroszországgal, szüntessük meg a szankciókat, és indítsuk újra a kereskedelmet az országgal. Ne próbáljunk háborút indítani Oroszország ellen Ukrajnában” – írta Florian Philippot, a francia Les Patriotes párt vezetője az X-en.
Franciaország elnöke, Emmanuel Macron ígéretet tett arra, hogy az európai országok összehangoltan reagálnak az Egyesült Államok döntésére, miszerint február 1-jétől vámokat vezet be a Grönlandot érintő helyzet miatt. Terveiről az X-en számolt be a bevérzett szemű politikus.
15 német katona, akik Grönland segítségére siettek, hirtelen és magyarázat nélkül elhagyták a szigetet ma.
(Fimmy Sobak)
Szóhoz sem jutunk. (neokohn)
A Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz közel álló források szombat este az i24NEWS-nak úgy nyilatkoztak: „Már hónapok óta az a benyomásunk, hogy Steve Witkoff saját megfontolásai mentén épít szoros kapcsolatokat a Közel-Keleten, és döntéseiben nem mindig az izraeli érdekek érvényesülnek.” A bírálatok egyszerre célozzák a Gázával kapcsolatos amerikai politikát – különösen Törökország és Katar bevonását az esetleges jövőbeli kormányzati struktúrákba –, valamint az iráni fenyegetés kezelését. Egy magas rangú izraeli tisztviselő ennél is élesebben fogalmazott: „Ha bebizonyosodik, hogy ő is azok közé tartozik, akik akadályozzák az Irán elleni csapást, az már messze túlmutat egy egyszerű véletlenen.” (neokohn)
Az Izraelt végleg elhagyók indoka leginkább az, hogy egyre rosszabb a közbiztonság. Évek óta belpolitikai válságban szenved az ország és az izraeli hadsereg súlyos vétségeket követett el a gázai háborúban, amelyek következményeként a világ közvéleménye elfordult Izraeltől.
Gyilkosság elkövetésével vádolnak egy 11 éves amerikai fiút, aki a gyanú szerint lelőtte az apját, miután az apa elvette tőle a Nintendo Switch játékkonzolját. Míg a liberális médiában azt emelik ki problémaként, hogy túl könnyen fegyverhez juthatnak Amerikában a gyerekek, a valódi gond, a probléma gyökere a gyerekek (túlzott) képernyőhasználatában keresendő, ami kiskorúak számára különösen veszélyes drog, a gyerekek könnyen agresszívvá válhatnak tőle.
Kansas állam hétfőn hivatalosan pert indított a Pfizer gyógyszergyártó cég ellen, azzal vádolva a vállalatot, hogy félrevezette a nyilvánosságot a Covid-19 vakcinával kapcsolatban. A kereset szerint a Pfizer eltitkolt kockázatokat és hamis állításokat tett a vakcina hatékonyságáról. A keresetben Kansas állam azt állítja, hogy a Pfizer megsértette a kansasi fogyasztóvédelmi törvényt, és kártérítést követel. A dokumentumban részletezik, hogy a Pfizer nem sokkal a vakcina 2021 eleji bevezetése után elhallgatta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az oltás terhességi komplikációkkal, valamint a szívben és a szív körül kialakuló gyulladásokkal, szívizomgyulladással és szívburokgyulladással hozható kapcsolatba.Kobach hétfőn azt mondta, hogy más államok is együttműködtek Kansasszal a vizsgálatban, és várhatóan szintén pert indítanak.
Ez az új tanulmány 50, hosszú Coviddal diagnosztizált beteg és 38 egészséges kontrollszemély vérmintáját hasonlította össze. Azt találták, hogy ezek a bizonyos amyloid mikrorögöknek nevezett vérrögök drámaian magasabbak voltak a hosszú Coviddal rendelkező embereknél. Ez akár 20-szor nagyobb számban és sokkal nagyobb méretben is előfordult.
Olvasom egy román oldalon ‒ Így megy csődbe az egészségügyi rendszer az „olyan országot akarunk, mint nyugaton” modell szerint
Nem állítom, hogy a mi egészségügyi rendszerünk tökéletes. De az aggaszt, hogy az EU-csatlakozás a leépüléséhez vezetett. A ’90-es évek elején az volt a gond, hogy hiányoztak a korszerű eszközök és gyógyszerek. Ma vannak eszközök, viszont nincs személyzet. Az orvosi tudás összeomlott a technológia esztelen integrálása miatt. Szerintem a végzős orvosok legfeljebb 1%-a ért még a tünettanhoz (remélem, tévedek!). Egy barátom vakbélgyulladással került sürgősségire, senki nem tapintotta meg, képalkotó vizsgálatot nem végeztek, mert „nem volt személyzet”. Arra jutottak, hogy „biztos valami emésztési gond”, kapott egy teljesen felesleges infúziót, és hazaküldték. Igaz, nem voltak tipikus tünetei, de egy tapintás mindent eldöntött volna! Amikor gyerek voltam, nem létezett olyan orvosi vizsgálat „fáj a hasam” címen, hogy az orvos ne nyomta volna bele „a kezét” a hasadba a klasszikus kérdéssel: „itt fáj?”. Röhögtünk is rajta, mert a válasz mindig igen volt – olyan erősen nyomta! Csakhogy az orvos nem a válaszért kérdezte, hanem a reakciódból tudta, vakbél-e vagy sem. Tudja még valaki, hogyan kell betapintani a beteget a különböző kórképek szerint? (Piros Zold)
