Mindennapi szemezgetésünk 2026.10.13.
A koronavírus-járvány idején a német BioNTech sok milliárd euróval lett gazdagabb, most viszont nem megy jól az üzlet. A Nobel-díjas Karikó Katalin korábbi munkahelye létszámot csökkent, sőt most már biztos, hogy több üzemétől is kénytelen megszabadulni, írja a G7.
Ian Proud beszélgetése Alex Krainerrel. Megjegyezte, hogy Oroszország 2014 óta szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy egy nagy gazdaság működőképes maradhat, sőt bizonyos tekintetben javulhat is, miután elvágták a nyugati pénzügyi csatornáktól. Moszkva továbbra is rendezett, és folytatja az infrastruktúra fejlesztését. Véleménye szerint más országok is tanulmányozhatják ezt a példát, miközben olyan módszereket keresnek, amelyekkel csökkenthetik a nyugati pénzügyi rendszerrel szembeni kitettségüket. Krainer nem számít arra, hogy a jelenlegi rendszert irányítók önként megreformálják azt. A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy ő a londoni City hálózatát nem történelmi relikviának tekinti, hanem olyan aktív erőnek, amely továbbra is alakítja a háborúval, a pénzzel és a hatalom elosztásával kapcsolatos döntéseket.
Donald Trump bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország is beleegyezett abba, hogy energetikai tűzszünet jöjjön létre a felek között. Volodimir Zelenszkij a bejelentésre reagálva úgy fogalmazott, hogy még számára is új információ volt, ugyanakkor, ha Oroszország elfogadja, akkor ők is így fognak tenni.
Szerinte Ukrajna dönti el, hogy működhetnek-e az orosz olajfinomítók és tartályhajók.
Egyik országnak sem szabadna meglepődnie azon, hogy Oroszország és az Egyesült Államok saját érdekeiket másokéi elé helyezik. Az orosz–amerikai dízelmegállapodás, amelyet Trump pénteken jelentett be, közvetlenül érinti Iránt és Ukrajnát. Ami az előbbit illeti, a szoros (nem tökéletes) blokádja már nem lesz ugyanolyan gazdasági hatással az USA-ra, nem is beszélve a november eleji következő félidős választások előtt várható potenciális politikai következményekről. Ami az utóbbit illeti, Zelenszkij már X-en is panaszkodott emiatt, és Trumpot láthatóan provokálta a nyílt tiszteletlensége, ami arra késztette, hogy megjegyezze: „Szerintem itt az ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen.”
Elfoglalta a Harkiv megyei Reznyikove és Kupine települést az orosz hadsereg a régióban körülzárt ukrán erők köré vont gyűrű belsejében, valamint Novotrojicke és Petrovszke községet a donyecki régióban - közölte vasárnap a moszkvai védelmi tárca. A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előrenyomultak, folytatva a donyecki régióbeli Dobropilljában körülzárt ukrán egységek felszámolását is, és több mint 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
„Az elnök már korábban is beszélt erről, de ebben az esetben az ő nevében teljes felelősséggel kijelenthetem, hogy ha Kijevben valóban meg akarják tartani a választásokat, akkor az Orosz Föderáció elnöke, a legfőbb főparancsnok készen áll arra, hogy utasítást adjon arra, hogy a választások napján ne hajtsanak végre támadásokat Ukrajna ellen. Pontosan a választások napján. Ez egy nagyon fontos kiegészítés” – mondta Peszkov.
A Newsweek listáján szerepelnek: Valerij Zaluzsnij. Az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, jelenleg Ukrajna nagykövete az Egyesült Királyságban; Kirilo Budanov. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) volt vezetője, jelenleg az ukrán elnöki hivatal vezetője; Mihajlo Fedorov. Volt védelmi és digitalizációs miniszter. Jelenleg állástalan; Petro Porosenko. Ukrajna ötödik elnöke, az „Európai Szolidaritás” ellenzéki párt vezetője, a magyarországi Tibi-csokoládé gyártója, a ROSHEN vállalat alapítója.
„Az európaiak több pénzt adtak Oroszországnak, mint Ukrajnának, mivel nem tudnak lemondani az orosz energiaforrásokról. Ezért teljes képmutatás az a kijelentésük, hogy nem kaphatunk egy kis lélegzetvételnyi szünetet a dízelárak tekintetében” – mondta a Fox News televíziónak adott nyilatkozatában.
Két német ellenzéki párt az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok helyreállítását szorgalmazta, követve Donald Trump amerikai elnök példáját, aki dízelmegállapodást kötött Moszkvával, ezzel kihívást intézve Friedrich Merz kancellár szankciós politikájának, miközben az üzemanyagárak meredeken emelkednek, ami további nyomást gyakorol Európa legnagyobb gazdaságára.A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) – amelyek együttesen többséget alkotnak a kelet-német Szász-Anhalt tartományi parlamentjében – közös állásfoglalást készítenek elő, amelyben az Oroszország elleni szankciók megszüntetését és Kijev pénzügyi támogatásának leállítását követelik, miközben egyre növekszik a frusztráció Berlin külpolitikája és annak gazdasági következményei miatt.
Szlovákia az Európai Bizottságtól átmeneti időszakot kíván kérni, amely lehetővé tenné az orosz gázszállítások folytatását az Európai Unióba irányuló importtilalom hatálybalépése után – nyilatkozta az Izvesztyia című lapnak Tibor Gašpar, a szlovák parlament alelnöke. Szavai szerint az orosz gázimport teljes leállításáról szóló döntés sem Szlovákia, sem az Európai Unió egészének nem szolgálja az érdekeit. Pozsony arra törekszik, hogy továbbra is folytathassa az oroszországi gázszállításokat, amennyiben ez szükséges az ország energiaellátásának biztonsága érdekében.
Az Európai Unió a héten mintegy hárommilliárd eurónyi védelmi támogatást utal át Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitelkeret terhére – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A hírt a Kyiv Independent nyomán a Portfolio közölte.
A német energiapolitikáról szólva az amerikai elnök azt állította, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás gazdasági összeomlás szélére sodorta Németországot. „Nem akarunk szélmalmokat (...) Mutassanak nekem egy országot zöld energiával, én pedig mutatok egy csődbe ment államot. Tudják, Németország megpróbálta. Nagyjából két napra voltak attól, hogy megszűnjenek létezni” – fogalmazott.
Füst és lángok borították be azt a Bordeaux-i rendőrséget, ahová a liberális média által csak „diáktüntetőknek” nevezett „fiatalok” betörtek. A „francia” „demonstrálók” előbb szétverték és felgyújtották az épületet, majd eltorlaszolták a kijáratokat, ezzel próbálva megakadályozni a rendőrségen dolgozókat abban, hogy elmeneküljenek a lángoló épületből. Mivel az irányított média nem érezte hírértékűnek az esetet, így a lakosság csak a helyi megválasztott parlamenti képviselő oldaláról értesülhetett a támadásról és a gyilkossági kísérletről. Azt is mondhatnánk, a támadás egyfajta „megemlékezés” lehetett az „újfranciák” részéről, hiszen éppen tíz éve annak, hogy Viry-Chatillonban felgyújtottak egy rendőrkapitányságot, ahol sok ott dolgozó bizony halálra égett.
Kibertámadás érte hétfőre virradóra franciaországi áruházláncok hűtőberendezéseit több száz szupermarketben - tudta meg az AFP. A francia hírügynökség szerint az Intermarché 150-200 üzlete és a Coopératives U legalább száz boltja érintett.
Már a Budapesti Műszaki Egyetem is vizsgálatot indított a Gázában likvidált terrorista ügyében. (neokohn)
Súlyos botrány pattant ki a hazai felsőoktatásban, miután kiderült, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2026-os angol nyelvű végzős évkönyvét (Graduates' Yearbook 2026 – Summer edition) a Hamász likvidált terroristája, Nour El-Din El-Jamasi emlékének ajánlották.
A közigazgatás belső folyamataira rálátó, név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselők szerint a Tisza Párt által irányított államigazgatás jelentős része működésképtelenné vált. Stratégiai döntések nincsenek, a szakmai hierarchiát szétverték, a kormányzati irányvonalat pedig a hosszú távú koncepciók helyett a közösségi média reakciói diktálják. Kurucz Dániel a KözTér felületén megjelent tényfeltáró írása elkeserítő látleletet ad a minisztériumi bugyrok valóságáról.
„Hol tart Magyarország?” – tette fel a kérdést a sajtófőnök, majd öt fő pontban foglalta össze a bírálatait:
A Tisza-kormány adót és benzinárat emelt, a választáson ígért adócsökkentésekből semmi nem lett.
Önkényuralom van: fenyegetésekkel, erőszakkal próbálják az ellenzéket betiltani, egypártrendszert építenek.
A magyar kis- és középvállalkozásoknak napról napra nehezebb, nő a munkanélküliség.
A kormány mindenhol a külföldi cégeket hozza helyzetbe, Magyarország újragyarmatosítása zajlik.
A magyarok adóterheit növelik, a külföldiek pedig kimaradnak az adóemelésekből.
Részvétem.
