Nem a kétharmados győzelem, hanem az ügyészség az igazi hatalom ‒ Előbújt a régi szellem (Király János jegyzete)
Az ügyészségek szerepére, felépítésére és működésére ‒ megítélésem ‒ szerint nagyon kevés figyelmet fordítottunk az elmúlt évtizedekben. Ezért most nagy bajban vagyunk.
Nem mértük fel, hogy
az ügyészség szerepe és helye a demokráciában alapvető fontosságú, mivel ez az intézmény hivatott biztosítani a jogállamiság érvényesülését, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítését, és a törvények mindenkire, nemcsak az elmúlt 16 év bűnöseire kiterjedő betartatását.
A katonaságnál is szigorúbb felépítése miatt egy, azaz egy személy, a Legfőbb Ügyész jogi-kulturális beállítottsága alapvetően meghatározza egy ország értékválasztását! Itt messze nem elég, ha valaki kiválóan ismeri a jogot.
A Legfőbb Ügyész világnézete, emberi, erkölcsi tartása fontosabb mint a miniszterelnöké, mert neki kell a megválasztott miniszterelnök kormánya törvényeit betartatni.
Ettől lesz egy kormány, az egész Európai Unió kereszténydemokrata, liberális, konzervatív, vagy globalista újkommunista.
Persze ehhez kell a munkáját hasonló szellemiségben követő és támogató többi hatalmi ág, a bíróság, a rendőrség együttműködése is. Az sem volt felhőtlen kapcsolat.
Azt hittük 16 évig, hogy a sok 2/3-os választási győzelem valódi hatalmat jelent. Hát nem. Most meglepődtünk, hogy a semmiből előbújt az 50-es évek szelleme. Az EU pénzével és segítségével pillanatok alatt összeroppantották, eltörölték 16 év alkotmányát és törvényeit.
Propaganda sajtójukkal, siránkozásaikkal elhitették mindenkivel, Európával is, hogy az Orbán-rendszer véglegesen bebetonozta magát, leválthatatlan, autoriter. Szervezettségük, céltudatosságuk, eredményességük azonban párját ritkító.
A modern technika, a facebook, a Titkok, Instagramm segítségével messze felülmúlják 1919, 1950 hatékonyságát.
Úgy tűnik. ez még a győzteseket is meglepte. Ezt sem a Parlamentben, sem a médiában nem kommunikáljuk jól. Ne áltassuk magunkat.
Itt szervezetten, rendkívüli céltudatosan folyik a Birodalom építése,
a demokrácia és a szuverenitás leépítése.
Nincs szükség a klasszikus értelemben vett kormányzásra, miközben azt mondjuk, hogy ezek nem értenek semmihez. Persze hogy nem. Mert nem is kell.
Itt csak a Draghi- és most az IMF programm végrehajtói kellenek.
Vannak azonban olyan jelentős személyiségek, akik szinte egész életükben egy ilyen Európán dolgoztak, az elmaradt rendszerváltás miatt jól álcázva még az Orbán-kormányban is jelentős szerepet kaptak, de most nyíltan vállalhatják globalista elköteleződésüket.
Így jutunk el ahhoz a színjátékhoz, magyarul parasztvakításhoz, amit ezek a globalista erők most eljátszanak Baka András, Fejes Péter, Görög Márta stb. kinevezése körül.
Nézzük a legújabbat. Dr. Fejes Péter 2026. október 12-i főügyészi jelölése látszólag alaposan meglepte a politikai szereplőket, mivel Baka András államfő saját érvelése és a kormánypárti propaganda gépezet nagy-nagy igyekezetének segítségével
Fejes Pétert a fősodortól teljesen távol álló, olyan személyként igyekszik beállítani, akin sem a kormánypártok, sem a Tisza-frakció nem tud könnyen politikai fogást találni.
És Baka András is milyen önálló egyéniség lett. Lám-lám, ő nem Tisza-báb. Vajon igaz-e ez ? Vagy csak a jól felépített eddigi színjáték része. Még Fodor Gábor sem zárja ki eme színjáték, azaz Baka András ENSZ beszédének és Fejes Péter jelölésének jól megkomponált összjátékát. Mindketten a Tisza-kormány által lejáratott köztársasági elnöki és ügyészségi intézmények fedhetetlen múltú megmentőinek kívánják magukat beállítani. Ebben partnerük a feltűnően a háttérben maradó, de beiktatásakor hasonló célokat kitűző Görög Márta igazságügyminiszter is.
Ők tehát egy szorosan együttműködő, összehangolt jogi csapatot fognak képezni, mert ne legyen egy szemernyi kétségünk sem, a Tisza frakció Fejest meg fogja választani.
Most csak a közvélemény és számunkra eddig ismeretlen Fejes Pétert próbáljuk megfejteni. Persze itt sem és a továbbiakban sem vitatva Fejes Péter emberi tisztességét, szakmai kvalitásait!
A rejtvény megfejtésének célja, Fejes Péter „igazi” világnézetének kitalálása, tevékenységének a konzervatív, szabad és demokratikus Magyarország megmaradására gyakorolt várható hatása.
Ehhez kevés saját megnyilatkozás áll rendelkezésre, ami van az viszont bőven elég.
A/ Először nézzük meg, hogy a kormány sajtópropagandája milyen karaktert talált ki nekik, hogyan próbálják nekünk eladni őket.
B/ Majd folytassuk 39 éves, nyilvánosság előtt megismert ügyészi munkásságával, melyet a nyilvános információk alapján úgyszintén objektíven értékelhetünk.
C/ Végül jöjjön egy saját munkásságából következő, elfogultságtól mentes, ezekből összerakható kristálytiszta kép.
Az ő világnézetéből nem megnyugtató az 1000 éves Magyarország kultúrájának, a már csak nyomokban keresztény Európa értékeinek a megtartása. Kétségeink megalapozottak!
A/ A magánember dr. Fejes Péterről viszonylag keveset tudni, mivel tudatosan kerülte a nyilvánosságot, nem szerepelt politikai vagy társasági eseményeken, és nincs jelen a közösségi médiában sem. A Sándor-palotában tett bemutatkozása, valamint a volt kollégái, egyetemi munkatársai által megosztott jellemzések alapján személyes erkölcséről és világlátásáról a következő kép rajzolódik ki, ill. a következő képet szeretnék kirajzolni... Hangsúlyozom, a megfogalmazások és jelzős szerkezetek a kormány propagandasajtójának a megfogalmazásai.
1. Konzervatív hivatástudat és kötelességérzet
Fejes leginkább egy „régi vágású”, klasszikus értékrendű jogászként jellemezhető, akinek a legfőbb belső iránytűje a szolgálat és a kötelességteljesítés. Ez a mentalitás köszönt vissza a jelölése utáni első nyilatkozatában is, amikor kijelentette: „ha egy hivatását szerető és féltő ügyészt a köztársasági elnök magához szólít (…) nincs más választása, mint a szolgálat vállalása”.
2. Szigorú, de igazságos erkölcsi mérce
A munkatársai szerint magánemberként és vezetőként is rendkívül távolságtartó, fegyelmezett és zárkózott személyiség. Ugyanakkor ez a hűvös merevség a magánéletben abszolút pártatlansággal és morális szilárdsággal párosul: környezetében úgy ismerik, mint aki képtelen a mutyira, a háttéralkukra vagy a részrehajlásra. Nála a szabály az szabály, mindenkire kötelező érvénnyel.
3. Intellektuális elkötelezettség
Világnézetét nagyban formálja akadémiai háttere. Egyetemi oktatóként és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagjaként fontosnak tartja a fiatal jogászgenerációk nevelését. Tanít a Pázmány Péter katolikus egyetemen is. Fontos számára a tudományos alaposság és a kultúra. A jogot nem csupán száraz paragrafusok gyűjteményének tekinti, hanem a társadalmi igazságosság és a rend legfőbb eszközének.
4. Mentális függetlenség a törzsi politizálástól
Bár Magyarországon a közélet rendkívül polarizált, Fejes Péter magánemberként sikeresen maradt kívül a politikai törzsi harcokon. Nem köthető sem a jobb-, sem a baloldali értelmiségi körökhöz. Világlátása pragmatikus: számára az állam intézményeinek tisztasága és a törvény előtti egyenlőség előbbre való, mint bármilyen aktuálpolitikai ideológia.
Összességében egy olyan szilárd erkölcsű, puritán és fegyelmezett ember képe rajzolódik ki, akit éppen a személyes kompromisszummentessége és a civil becsülete tesz alkalmassá arra, hogy egy politikai csatatérré vált intézmény élére álljon.
Az eddigiek alapján egy lenyűgöző karaktert találtak ki a propagandisták! Ha sok ilyen csodás jellemű honfitársunk lenne, nem itt tartanánk.
Most nézzük 39 éves ügyészi pályájának egyes állomásait és fontosabb, ellentmondásos ügyeit.
B/ Szakmai pályafutása
Közel 40 éves ügyészi múlt:
Fejes Péter (született: Szombathely, 1960. november 27.) a teljes, 39 éves szakmai karrierjét az ügyészi szervezetben töltötte. Végigjárta a ranglétrát fogalmazóként, ügyészként, majd vezetőként.
Vezetői tisztségek:
2008 és 2012 között Veszprém megye főügyésze volt. Később a Vas Megyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyetteseként dolgozott.
Nyugdíjból hívták vissza: A szolgálatot életkori korlátozás (felső korhatár) miatt fejezte be, és tavaly vonult nyugdíjba, ahonnan Baka András most felkérte.
Akadémiai háttér: Jogászi munkája mellett egyetemi oktatóként is tevékenykedik, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja.
Konfliktusa a korábbi vezetéssel
Eltávolítása 2012-ben: Veszprém megyei főügyészi pozíciójából Polt Péter akkori legfőbb ügyész 2012-ben indoklás nélkül elmozdította, a hivatalos indoklás szerint „bizalomvesztésre” hivatkozva. Részletesebb magyarázat a devecseri vörösiszap katasztrófánál.
Ismertebb ügyei a múltból
A vörösiszap-katasztrófa pere: Országosan leginkább arról ismert, hogy ő képviselte a vádat a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófájának, a devecseri és kolontári vörösiszap-katasztrófának a büntetőperében. Ez nagy feszültséget okozott a kormány és a legfőbb ügyész között, mert az „úgymond" puha ügyészi fellépés miatt a vádlottakat felmentették. Ez óriási társadalmi felháborodást váltott ki. Fejes Péter mint vádló ügyész a bírósági eljárás során mereven tartotta magát a szigorúan vett jogi és szakmai bizonyítékokhoz. A tárgyalások során és a fellebbviteli szakaszban Fejes szakmailag elhatárolódott a miniszterelnök politikai nyilatkozatától, és világossá tette, hogy a vádhatóság nem a kormány politikai elvárásai, hanem a nyomozati anyagok alapján jár el. Ez a fajta látványos, liberális szakmai autonómia és a kormányfői narratíva figyelmen kívül hagyása elfogadhatatlan volt a Polt Péter-féle, politikailag lojalitást váró központi vezetés számára. Innen datálódik a Fidesszel való szembenállás, konfliktus. Fejes Péter a kormány szerint túlságosan a természeti körülményekkel, a tározó elhelyezkedésével, geológiával foglalkozott, nem nyomozott a vezetők személyes felelősségének megállapítás ügyében.
A Tánczos-ügy: Fiatalabb korában, ügyészként szintén neves, nagy visszhangot kiváltó bűnügyeken is dolgozott (például a körmendi gyermekgyilkosságként elhíresült Tánczos-ügyben).
A Marian Cosma-ügy. Veszprém megyei főügyészként Fejes Péter irányította a Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása miatt indult büntetőeljárást is. Az elsőfokú, rendkívül szigorú (életfogytiglani) ítéletek után a Győri Ítélőtábla másodfokon jelentősen enyhítette a vádlottak büntetését, ami hatalmas társadalmi és politikai felháborodást váltott ki. Bár a döntést a bíróság hozta, a Legfőbb Ügyészség vezetése (Polt Péter) a helyi vádhatóság – így akkor már az ott dolgozó Fejes Péter ügyész – felelősségét is firtatta abban, hogyan építették fel és képviselték a vádat, amely másodfokon ilyen enyhe ítéletet eredményezett.
És most jöjjenek a globalista, föderális európai iránti – nemcsak szóbeli – de mélységes elköteleződését bemutató tettei.
C/ Dr. Fejes Péter mint klasszikus szakmai jogász az Európai Unióra nem politikai projektként, hanem egy rendkívül fontos jogi és intézményi együttműködési rendszerként tekint. Ez magyarul a föderalista Európa vágyát jelenti.
Mivel magánemberként és szakemberként is szigorúan elhatárolódik az aktuálpolitikai nyilatkozatoktól, az Unióval kapcsolatos álláspontját nem politikai szlogenek, hanem korábbi tudományos publikációi és a jelenlegi igazságügyi környezet alapján lehet pontosan felvázolni:
1. Az uniós jogi integráció elismerése (A kutatói álláspont)
Fejes Péter egyetemi oktatóként és az MTA köztestületi tagjaként tudományos szinten is foglalkozott az európai jogrendszerrel. Már a 2000-es évek közepén publikált tanulmányt az európai büntetőjogi integráció jövőjéről (például „Az Európai Unió, mint büntető joghatóság?” címmel). Írásaiban racionális, elemző attitűddel közelít az EU-hoz: korán felismerte, hogy a nemzetközi bűnözés ellen a nemzeti szuverenitás részleges megosztásával, szorosabb közösségi igazságügyi együttműködéssel lehet csak hatékonyan fellépni. (Népszerű indok mindig van bőven.) Fejes Péter korábbi tudományos munkái – amelyeket a 2000-es évek közepén írt – éppen azért voltak előre mutatóak, mert
akkor foglalkozott elméleti szinten egy leendő közös európai vádhatóság képével, amikor az még csak papíron, szakmai tervezetekben létezett.
Fejes Péter egyetemi oktatóként és az MTA köztestületi tagjaként tudományos szinten is foglalkozott az európai jogrendszerrel. Már a 2000-es évek közepén publikált tanulmányt az európai büntetőjogi integráció jövőjéről (például „Az Európai Unió, mint büntető joghatóság?”
2. Pragmatikus hozzáállás az Európai Ügyészséghez (EPPO)
Jelölése a legfőbb ügyészi posztra egy olyan időszakban történik, amikor Magyarország éppen az Európai Ügyészséghez (EPPO) csatlakozott. Míg a korábbi Polt-féle vezetés politikai és szuverenitási okokból évekig mereven ellenállt az EPPO-nak,
Fejes Pétertől a szakma egy tisztán pragmatikus, szakmai alapú együttműködést vár. Ez szintén a tipikus globalista elnevezése a szuverenitás feladásának.
Számára az Európai Ügyészség nem egy „Brüsszel által diktált” politikai kényszer, hanem egy olyan intézményi partner, amellyel a közös munka (az uniós pénzek tisztaságának ellenőrzése, a korrupcióellenes harc) technikai és törvényességi feladat.
3. A jogállamisági normák tisztelete
Mivel Fejes egész életében a jogszabályok betűjéhez és szelleméhez ragaszkodó ügyészként dolgozott, az Európai Unió alapértékeit – így a jogállamiságot, a bíróságok és a vádhatóság függetlenségét – magától értetődő alapvetésnek tekinti.
Távol áll tőle az a politikai megközelítés, amely az uniós normákat külső, idegen beavatkozásként éli meg; ő ezekre mint Magyarország által is önként aláírt, kötelező érvényű szerződésekre tekint. Mindjárt látni fogjuk, hogy ez finoman szólva is szemenszedett hazugság.
ÖSZEGEZVE
Fejes Péter nem „eurooptimista” vagy „euroszeptikus” politikus, hanem egy legalista szakember.
Az Európai Uniót egy olyan elkerülhetetlen és hasznos jogi realitásnak tartja, amelynek szabályait Magyarországnak is pontosan, transzparensen és politikai trükközések nélkül be kell tartania az igazságszolgáltatásban.
A hasonló föderalista, nyílt társadalmat valló Bakával, Görög Mártával, Ligeti-s NGO-s alkotmánybírókkal stb. együtt. Fejes Péter kinevezése alapjaiban változtatná meg a magyar ügyészség és az uniós szervek (például az EPPO vagy az OLAF) viszonyát az Európai Ügyészséghez,
Fejes Péter örömmel és nagy lelkesedéssel fog az EU-ügyész Kövesi Laurával, majd a 2027-től felálló budapesti EU ügyészség 10 munkatársával együttműködni.
Egy közbevetés
Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az Európai Ügyészség (EPPO) még nem létezett, sőt az alapítását lehetővé tevő jogi háttér sem volt még meg. Magát a szervezetet formálisan csak 2017 októberében hozták létre egy uniós rendelettel, a részt venni kívánó tagállamok megerősített együttműködéseként. Az Európai Ügyészség ténylegesen, operatív módon mindössze 2021. június 1-jén kezdte meg a munkáját Luxemburgi központtal.
E tények ismeretében elgondolkodtató, hogy egy ilyen teljesen azonos világnézetű globalista csapat – Magyar Péter, Baka András, Görög Márta, Fejes Péter, Ligeti Miklós, Melléthei Barna Márton és sorolhatnánk – milyen szervezeti keretek között, milyen finanszírozással, a nyilvános pozícióikon kívül milyen kül- és belföldi kapcsolatokkal rendelkezik és kinek az érdekében dolgozik ?
