NŐK HATALMA (Magyaródy Szabolcs jegyzete)
Magyaródy Szabolcs
A kép forrása: itt.
Régen figyelem a választások lebonyolítását és eredményét.
Még a kanadai öregecske miniszterelnök, Diefenbaker megválasztása idején rájöttem, a mérleg nyelvét a vele egykorú hölgyek alkották. Nagyon tetszett nekik a példás rendbe merevedett drótszőrű foxi haja s a tekintete rád irányult a képernyőt nézve. Minden idősebb hölgy rá szavazott. Igaz, tehetségtelen vidéki ügyvéd volt, a világpolitika terén tájékozatlan. Az ami barátaink ráparancsoltak, állítsa le a rendkívül sikeres, kétmotoros, hosszútávú vadászgépünk gyártását. Haptákba állt, mindent leállított, és a már kész darabokat is szétverette. Még a múzeumnak sem maradt belőle.
Aztán jött az öreg Trudeau. Elég ronda volt, de a kisugárzása óriási hatással volt a fiatal hölgyekre. A fiammal és két barátommal elmentünk meghallgatni a hamiltoni laktanya fedett udvarán tartott kortes beszédét. Csak a beléptekor tünt fel a rengeteg fiatal hölgy, akik olyan kitörő lelkesedéssel, üdvrivalgással fogadták, amilyenben csak Elvis Presleynek volt része .
Ezt láttán, hallván összenéztünk a fiammal. Már tudtuk, ki fogja megnyerni választást. Úgy is történt.
Aztán, néhány év múlva feltűnt Kanada égboltján a fiacskája. Sokkal jobb képű fickó, mint a papája volt Sokat mosolygott, szépen beszélt a semmiről, de a fiatal hölgyekre óriási hatása volt. A második megválasztása nem sikerült ugyan, de a bevándorlók által kisajátított munkáspárt segítségével sikerült többséget szereznie a parlamentben. Egyik butaságot a másik után követte el, azok alapján már régen ki kellett volna billenteni a hatalomból, de nem lehetett. Ugyanis a színes turbános, rendkívül tehetséges NDP pártvezér rajta keresztül kományozza Kanadát.
A fiatal Trudeau teljes alkalmatlansága a teherautósok hatalmas 'Békemenete’ alkalmával lett nyilvánvaló. Igaz, félelmetes lehetett többszáz vagy ezer hatalmas teherautó megjelenése Ottawa utcáin, de feltételezem, a mindenhol jelenlévő titkosszolgálat jelentette, a tüntetők nem hoztak fegyvereket és nem készülnek megrohanni a parlamentet.
Ezt a problémát kétféleképpen lehetett volna kezelni, politikus vagy államférfi módon. A politikus erőszakot alkalmaz, mint a gyáva politikus Trudeau tette. Ijedtében feltehetően a kormánybunkerbe bujt, majd miután látta, nem fog bántódása esni, előjött és elkezdett vagdalózni. Ottawába csődítette az elérhető erőszakszervezeteket, lovasrendőröstül. Vészállapotot hirdetett, lefoglalta a tüntetők pénzét és még azok magán számláját is. Bűnvádi eljárást indított, letartóztatta a vezetőket.
Egy államférfi, kávéscsészével a kezében, fegyveres kíséret nélkül kimegy a tüntetők közé és mosolyogva a vezetőt keresi. Azzal találkozván, meghívja néhányukat a parlamenti irodájába, és némi kávézás és meghallgatás után megmondja a ’fiúknak’, megérti gondjaikat, de az adott körülmények között nem tehet mást. Némi burkolt célzást tehetett volna a ’nagy testvér’-re, aki ezt ránk kényszerítette.
Remélhetőleg a következő alkalommal ügyesebben szavaznak a fiatal hölgyek.
Ehhez hasonló eset máshol is előfordul. Magyarországon a budapesti polgármester megválasztását szintén a fiatal hölgyek döntötték el. Két jelölt volt. Az egyik a rendkívül felkészült és addig a fővárost sikeresen vezető, idősebb ember volt. Mindenki biztosra vette az újbóli megválasztását, hiszen az ellenjelölt addi ismeretlen fickó volt. DE!
Magas, jóképű, mosolygós, fiatal férfi, a szívdöglesztő fajtából. Igaz, semmiféle jelentős, sikeres háttere nem volt, de igen sok hölgy férfiideálja volt. Meg is nyerte a választást, és alaposan bebizonyította az alkalmatlanságát. A sok, elődje által megtakarított pénzt eltékozolta, majd miután látta, sohasem fogják újra megválasztani, alaposan eladósította a fővárost. Miért is ne, hisz jól tudja, a következő polgármesternek a gondja lesz a hatalmas adósság, nem az övé...
