Oltás, társadalmi erőszak és bűnözés – Merénylet az elme ellen
Könyvkritika
Szeretném felhívni a figyelmet egy rendkívüli, de kevéssé ismert könyvre, amelynek címe: Oltás, társadalmi erőszak és bűnözés: Merénylet az amerikaiak elméje ellen. A könyv 1990-ben jelent meg, mostanában már nem nyomtatják, de az Amazonon és az eBayen még mindig kapható belőle néhány használt példány (angol nyelven). A könyvet Harris L. Coulter (1932–2009) írta, aki egy szinte látnoki képességekkel rendelkező orvostörténész volt, a Columbia Egyetemen filozófiából doktorált. Coulter Barbara és Loe Fisher 1986-ban társszerzőként írták a Lövés a sötétbe című könyvet. Coulter azt állítja, hogy az 1960-as évek társadalmi felfordulásától kezdve az autizmus, a koponya-idegbénulások, a depresszió, az öngyilkosság, az evészavarok, a tanulási zavarok, a görcsrohamok, az allergiák, a családok felbomlása, a demielinizációs rendellenességek, a szexuális erőszak, valamint a pszichopátia és a szociopátia egyéb formái – legalábbis részben – mind az oltások következtében kialakult, és széles körben elterjedt szubklinikai (azaz tüneteket nem mutató) agyvelőgyulladásból (és poszt-encephalitikus szindrómából) erednek. Állításai igazolására minden fejezet végén számos hivatkozást közöl a tudományos és orvosi szakirodalomból. A könyvét még azt megelőzően írta, hogy a tudomány és az orvostudomány elkezdett volna cenzúrázni minden vakcinákkal kapcsolatos vitát. Toby Rogers nem ért egyet Coulter azon állításával, hogy az oltóanyagok vezettek az 1960-as évekbeli polgári zavargásokhoz. Rogers szerint az USA vietnami, laoszi és kambodzsai háborúja, a sorozás és a nagy dózisú progeszteront tartalmazó fogamzásgátló tabletták bevezetése sokkal inkább megmagyarázza ezeknek a kialakulását, és a káoszt tovább fokozta az, hogy a CIA, az FBI, illetve a „deep-state” szisztematikusan meggyilkolta a korszak legfontosabb politikai vezetőit.
Mindemellett viszont Rogers úgy véli, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá Coulter elméletének többi része helytállóságát, azzal, hogy még sok más rendellenességet is hozzátenne – ADHD, Alzheimer-kór, gyermekkori rák, cukorbetegség, Öbölháborús szindróma, ME/CFS (krónikus fájdalom szindróma) stb., amelyeket azóta összefüggésbe hoztak a vakcinákkal.
Rámutat, hogy a széntüzelésű erőművekből származó kibocsátások, a műanyagok, a növényvédő szerek, a gyomirtók, a nukleáris fegyverek tesztjei, a tűzgátlók, az EMF és más gyógyszerek (különösen a Tylenol és az SSRI-k) valószínűleg szintén szerepet játszanak. És az emberi cselekedeteket nem kizárólag a mérgező anyagok irányítják, még mindig van emberi tényező, és a társadalmi tényezők is mindig szerepet játszanak.
De korunk története egy tömeges mérgezés, amelyet a vakcinák (és más látszólagos technológiai csodák, amelyek hatalmas károkat okoznak, bár ezeket ritkán ismerik el) idéztek elő.
Ami figyelemre méltó, hogy Coulter milyen korán rájött erre a dologra, hiszen 1990 csak a népirtás negyedik éve volt (ha az 1986-os Nemzeti Gyermekkori Oltássérülésekről szóló törvénytől kezdjük számolni), vagy a népirtás 25. éve (ha az 1965-ös Immunizációs Támogatási Törvénytől kezdjük számolni). A könyvet még azelőtt írták, hogy az internet széles körű elterjedése lehetővé tette az emberek számára az információk gyors megosztását. A mű egyben egy nagyon érdekes időkapszula is. A könyvben Coulter azóta idejét múlttá vált pszichoanalitikus elméletekkel is előjön, és még hisz abban, hogy a tudományra való hivatkozással valahogy meg lehet győzni a kapuőrökként szolgáló hatóságokat és embereket arról, hogy helyesen cselekedjenek (akikről ma már tudjuk, hogy pszichopaták), és fogalma sincs arról, hogy a dolgok mennyivel rosszabbra fognak fordulni, hiszen ő csak a lakosság elenyésző részére vonatkoztatja ezeket a rendellenességeket, miközben mára mindenhol megjelentek. Ahogy Rogers írja, Coulter zseniális munkát végzett a vakcinák által kiváltott, kiterjedt, tüneteket nem mutató agyvelőgyulladással kapcsolatos különböző kórképek feltérképezésében.
Mindazonáltal Rogers-t leginkább az nyűgözi le, ahogyan ez a tömeges mérgezés átformálta azt, hogy mi a normális és mi a kívánatos egy társadalomban. Ha a lakosság 95%-át megmérgezték, beleértve az elitet is, akkor ezek a mérgező anyagok a társadalomban mindent eltorzítanak – beleértve a reményeket, álmokat, normákat és eszméket.
Nézzünk végig néhány példát: Azt hiszem, erős bizonyíték szól amellett, hogy a posztmodernizmus ("nem létezik abszolút") – a vakcinák okozta sérülés eredménye. Foucault-tól kezdve mindent ennek a lehetőségnek a fényében kell most értelmezni. Mert az a gondolat egészen furcsának tűnhet, hogy az ember nem képes megérteni egy másik ember nézőpontját, emiatt pedig csak annyi maradt, hogy ünnepeljük a különbséget. De ha az agyban az empátiához szükséges dendriteket károsítja a higanymérgezés (származzék az oltásokból vagy akár más forrásokból is) – akkor teljesen logikus az, hogy sok ember úgy gondolja, hogy Foucault-nak és a posztmodernizmus eszmeiségének igaza van. Richard Pan kaliforniai szenátor egyértelműen egy bűnöző pszichopata. A normális emberi érzelmektől megfosztva macskaszerű vigyorral ülve hallgatja azt, ahogyan minden évben a szülők ezrei mondják el a gyermekeik által elszenvedett oltási sérüléseket. És ezt a bűnöző pszichopatát imádják a demokrata kollégái, és tökéletes gyerekorvosnak és politikusnak tartják. Természetesen a pártja sok más tagja is érintett, hisz a hasonlót a hasonló vonzza.
A Facebookot a Harvard Egyetem súlyos oltási sérült hallgatója, Mark Zuckerberg találta fel azért, hogy nyilvánosan megalázzon egy olyan lányt, aki visszautasította a közeledését. Hát ez eléggé nem normális módja annak, ahogyan valaki egy csalódásra reagál. És most már több, mint 2,9 milliárd ember használja a Facebookot a világon.
Emlékszünk arra, milyen furának tűnt a Facebook megjelenésekor az, hogy az emberek arról posztoltak, hogy épp mit csinálnak? A normális emberek nem így kommunikálnak, hisz a kommunikáció ezt megelőzően párbeszéden alapult. Mostanra normálissá vált az, hogy nyilvánosan bejelentjük a digitális semmibe azt, hogy mit csinálunk. Ami nyilván normális is az olyan bolygón, mely tele van olyan emberekkel, akik szubklinikai agyvelőgyulladástól szenvednek.
Bill Gates súlyosan oltássérültnek tűnik. Dollármilliókat költött személyiségfejlesztő tréningekre ennek elrejtése érdekében, mégis, szinte minden interjúban megemlíti valamely betegségét, és ez igaz Melindára is. (Érdekes, hogy úgy tűnik, sem a méregtelenítésre, sem a valódi gyógyítására nem költöttek.)
Bill Gates megszállottan arra törekszik, hogy monopóliumokat szerezzen és minél nagyobb befolyásra tegyen szert. Mindazonáltal minden, amihez hozzáér, sokkal rosszabb lesz (befektet a farmokba és a műtrágyába, aztán élelmiszerhiány lesz; befektet a Common Core-ba, és az oktatási rendszer összeomlik; befektet a közegészségügybe, és hirtelen világjárvány lesz). Ismert a pedofil szexcsempészhez Jeffrey Epstein iránti vonzalma – ezek nem egy egészséges ember cselekedetei.
Ennek ellenére Bill és Melinda Gates-t olyan emberek, mint Anderson Cooper és Sanjay Gupta, akik hasonlóan érintettek ezekben, követendő példának, a legjobbak legjobbjainak tekintik. Az nem normális dolog, hogy a 2020-as kémiai Nobel-díjat egy, a CRISPR által okozott globális világjárvány kellős közepén a CRISPR feltalálóinak1 ítélték oda. De a Nobel-díj bizottság tagjai számára ez normálisnak és kívánatosnak tűnt, hiszen ők is érintettek a krónikus agyvelőgyulladásban, és más, vakcinák által okozott károkban. A CRISPR izgalmas volt, a világjárvány izgalmas volt, a Nobel-díj bizottság izgatott volt, nyilvánvalóan nem érdekelte őket, hogy hány ember hal meg. Klaus Schwab a Világgazdasági Fórum vezetője egy, a tankönyvekben leírt pszichopata, aki úgy öltözködik, mint egy pszichopata,
úgy beszél, mint egy pszichopata, és úgy gondolkodik, mint egy pszichopata ("nem lesz semmid és boldog leszel").
Ezt egyáltalán nem titkolja, sőt olyan könyveket ír, amelyekben mindenkinek pontosan elmondja, hogyan tervezi rabszolgasorba taszítani őket. De a hozzá hasonlóan sérült üzleti és politikai vezetők világszerte ünneplik őt, hiszen egy cipőben járnak. Zuckerberg, Gates és Schwab teljesen nyilvánvaló példák, de a vakcinák okozta károk jóval túlmutatnak rajtuk, és a modern társadalom minden területére kihatnak.
Az elit egyetemeken nem képesek arra, hogy elvégezzenek egy, a Covid19-el kapcsolatos megfelelő kockázat-haszon elemzést. A gondjaikra bízott diákokat élvezettel engedik át a gyógyszeriparnak, és láthatólag nem érdekli őket, hogy később ezek a diákok szívizomgyulladást kapnak és holtan esnek össze. Az egyetemek részéről ez egy furcsa magatartásforma.
Az elmúlt ötven év során az autizmusban szenvedők száma 277-szeresére nőtt, mindazonáltal a gyermekorvosoknak és orvosoknak ez nem tűnik fel. Ez nem más, mint egy társadalmi és pénzügyi rabság, a szégyen és az önbecsapás története. A teljes orvosszakmára kihatnak az általuk okozott károk. Az Egyesült Államok valamennyi közegészségügyi intézménye – a CDC, az FDA és a NIH – az elmúlt két évben kudarcot vallott abban, hogy választ adjon egy viszonylag egyszerű problémára. Peter Marks, Amanda Cohn vagy Paul Offit előadásait nézve látható, hogy ők olyan pszichopaták, akiket más, hasonlóan gondolkodó emberek emeltek a szakmájuk legmagasabb szintjére. Ezeknek az embereknek ez az egész valószínűleg a művészeti és zenei ízlésünkre is hatással van. Az a tény, hogy olyan együtteseket, mint a Limp Bizkitet, lejátszanak a rádióbanm azt mutatja, hogy egy katasztrofálisan hanyatló társadalomban élünk. Az egész amerikai társadalomban 1965 óta meglévő korrupció, káosz, elkorcsosodás és szétesés legalábbis részben abból ered, hogy agyunk és testünk ennyire be van gyulladva. Az pedig, hogy mindezeket a diszfunkciókat ünneplik, normalizálják, sőt erre törekszenek, annak a jele, hogy az egész társadalom meg van mérgezve. Biztos vagyok benne, hogy fel lehetne még sorolni legalább 100, hasonló példát, és várom is, hogy a hozzászólásaitokban írjatok ezekről.
Azért érezzük úgy, mintha egy elmegyógyintézetben élnénk, mert így is van. Feltehetőleg a lakosság 95%-a kiterjedt szubklinikai agyvelőgyulladással és poszt-encephalitikus szindrómákkal küzd. Ez pedig zavaró hatást gyakorol azokra a testi és agyi funkciókra is, amelyek összefüggésben állnak a logikus gondolkodással, az értelemmel, az empátiával, a vágyakkal, a kapcsolatokkal és minden más emberi jellemzővel.
Az egyik tanulság mindebből az, hogy időpocsékolás megpróbálni arra törekedni, hogy jobb belátásra bírjuk a „kapuőröket”. Pan, Zuckerberg, Gates, Schwab stb. soha nem fognak észhez térni, mert fizikailag nem képesek rá – az agyuk és a testük is túlságosan sérült. Ha bármilyen módon bevonódnának, azzal csak rontanak a helyzeten. Ez nem menti fel a tetteiket, csak azt sugallja, hogy inkább arra kellene fordítanunk az energiáinkat, hogy megszabaduljunk tőlük. Emellett pedig ha az emberiség túl akar élni, akkor meg kell akadályoznunk azt, hogy újabb mérgeket juttassanak a testünkbe, és amennyire csak lehetséges, meg kell szabadulnunk a jelenleg bennünk lévő mérgező szeméttől.
Az egészségügyi önrendelkezésért és szabadságért harcolók mozgalma a civilizáció megmentéséért küzdők harcává vált. Miközben az oltássérült Nérók felgyújtják a világot, mi megpróbáljuk megőrizni azt, hogy milyen volt az, amikor az emberek még normálisan funkcionáltak, mielőtt a tömeges mérgezés bekövetkezett.
Mindamellett sokkal nagyobb dolog az, amivel szembekerültünk annál, mint amit hajlandóak lennénk egyáltalán beismerni magunknak. Az én aggodalmam az, hogy a vakcinák okozta sérülések annyira áthatották a társadalom egészét, hogy
most már úgy tűnik, mintha szimplán csak kulturális dolog lenne, és persze ez pontosan az, amit a Pharma el akar érni.
A gyógyulás lehetséges, de csak akkor kezdődhet el, ha elismerjük, hogy mi történik.
(...)
1 Érdekesség, hogy a hivatkozásban megjelölt magyar cikket az a Hegyeshalmi Rochárd írta, aki maga nagy Covid19 oltásfan volt, és a génterápia által okozott SADS - hirtelen felnőtt halál szindróma - egyik első áldozata lett 2022. februárjában.
Opmerkingen