Rendkívüli hír! Az EP választás árnyékában 40 millió vakcinát rendelt az EU. Beteg nincs, a vírusról semmit sem tudni, de az oltás készen van
Eredeti cikk: Szakács Árpád hírcsatornája
15 tagállamban indulhat el a madárinfluenza elleni vakcinázás, miután 40 millió adagra kötött szerződést az EU. Még egy halálos eset sem volt, de a szakemberek biztosan állítják: a vírus halálos, ezért javasolják az oltást.
Miközben szinte mindenki a most zajló Európai Parlamenti választásokra összpontosít, a háttérben máris megkezdődtek annak a folyamatnak az előkészületei, ami az eddigi Covid tapasztalatok alapján újabb világjárvány „kitörését” vetíti előre. Minden jel arra mutat, hogy a madárinfluenza lesz a következő program „fedőneve”, aminek keretében már nemcsak az embereket, hanem az állatokat is le lehet oltani.
A héten mindenhol vezető hír volt az a hazugság, hogy Mexikóban már egy ember meg is halt a madárinfluenzától. Hiába derült ki, hogy az eset álhír, a magyarországi média mindmáig nem számolt be a korábbi állításának valótlanságáról.
Most viszont újabb fejlemény történt: az EU szerződést kötött a CSL Seqirus gyógyszergyártó céggel egy új madárinfluenza elleni vakcina beszerzéséről 40 milliós tételben.
Mindezt úgy, hogy eddig egy eset sem fordult elő, amely fertőzésre utalt volna az emberek körében, viszont érdekes módon a vakcina máris elkészült egy olyan betegségre, amiről semmit sem lehet tudni. Ráadásul, mivel a vírus nem kering az emberek között, hatékonysági vizsgálatokat sem lehet végezni.
Ez az uniós bürokratákat nem zavarja. A Politico hírportál beszámolója szerint a H5N1 influenza elleni vakcina „megvédi az embereket a madárinfluenza legújabb halálos törzsétől”. A jelentés szerint Finnország már a jövő héten megkapja az első szállítmányt.
Az EU Bizottság egyik tisztviselője a Politico című lapnak azt is elmondta, hogy az Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatóság (HERA) 15 tagállam nevében fogja megkötni a szerződést a CSL Seqirusszal.
A HERA már 2023-ban (!!!) megkereste a CSL Seqirus céget. Az uniós hatóság állítólag arra kérte a céget, hogy „igazítsa zoonózisos influenza elleni vakcináját az uralkodó madárinfluenza-törzshöz”. Cserébe a CSL Seqirus minimális értékesítési garanciát követelt, mivel a szerződésnek az indoklás szerint nyereségesnek kellett lennie a cég számára. Idén áprilisban (!!!) az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyta a gyógyszercég adaptált „zoonózisos influenza elleni vakcináját”, és kétadagos vakcinaként engedélyezte. A második adagot legalább három hét különbséggel kell beadni.
Közben a finn egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy a madárinfluenza elleni vakcinát csak egy meghatározott csoport számára tartják fenn. Az oltásban Finnország világelső lehet – olvasható a Statnews.com oldalán. Az ország kifejezetten a madárinfluenza-fertőzés magas kockázatának kitett embereknek akarja felajánlani a vakcinát. A madárinfluenza a jelentések szerint jelenleg a haszon- és vadon élő állatok körében terjed. Ezért egyre nagyobb az aggodalom az embereket fenyegető veszély miatt.
Az egészségügyi hatóságok szerint Finnországban "a nyércfarmokon dolgozókat fenyegeti különösen az a veszély", hogy a madárinfluenza-vírust „a fertőzött állatoktól elkapják ” – ezért kapja meg Finnország soron kívül a vakcinákat.
A nyércekre vonatkozó érv sokaknak ismerős lehet. A Covid diktatúra kezdetén, 2020 novemberében minden hírportál beszámolt arról, hogy
"a koronavírus egy mutációja, amely nyércekben van jelen, 12 embert fertőzött meg zoonózis útján Dániában."
A félelemkeltést tovább fokozták az olyan tartalmú hírek, amelyek szerint
"már hét országban kimutatták a nyércekben mutálódott koronavírus-változatot emberekben. Ez azért nyugtalanító, mert a mutáns vírust a jelek szerint nehezebben gyűri le a szervezet, és a fejlesztés alatt álló vakcinák is kevésbé hatékonyak lehetnek a nyérc-változat ellen."
Az esetek miatt 17 millió állatot irtottak ki. Mindezt úgy, hogy semmilyen törvényt nem tartottak be, amibe a mezőgazdasági miniszter bele is bukott, ráadásul a talajvizet is beszennyezték a leölt állatok tetemei. Két évvel később pedig egy vizsgálat azt tárta fel, hogy egyáltalán nem kellett volna leölni a nyérceket.
