Sütő Gábor: Tudatunk védelme (11) TALPRA, EURÓPA! ITT AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA! (II.)
A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet
II. Öngyilkos kitartás a politikai csőlátás mellett
A politikai csőlátás abban áll, hogy elfogult elszenvedőik az időszerű világpolitikai esemény előzményeit, okait, okozóit törlik papírról, hangfelvételről, sőt a tudatukból, de még a miénkből is törölni akarják. Számukra az esemény akkor kezdődik, amikorra rejtőzködő főnökeik keltezik. Ennek okán ítéleteik ésszerűtlenek, amit általában önmaguk is érzékelnek, s emiatt csak kontárként képesek képviselni, vagy a nemegyszer a vastagabb borítékban kifejeződő magasabb érdekek miatt, alázatosan alkalmazkodnak. Az élő példa előttünk – hiszen egy jó éve harsányan, kioktatóan, a közvéleményt tudatosan és kártékonyan félrevezetve hirdetik –, hogy az általunk átélt történelem 2022. február 24-én indokolhatatlan, ok nélküli Ukrajna elleni „törvénytelen” orosz agresszióval kezdődött.
Elborzadva látjuk, náluk és nálunk is, hogy méltóságok, politikusok, politológusok, újságírók, még olyanok is, akiknek nevéhez számos pozitív kijelentés és tett kapcsolódik, e világpolitikai jelentőségű kérdésben eltájoltan, politikai előítélettel, téves meggyőződést szánalmasan megjátszva nyilvánulnak meg, kárt okozva országuknak, nemzetüknek, önmaguknak. Végső soron az emberiségnek. Nem látják, vagy nem merik látni, hogy melyik ország/szervezet fegyveres erői közelítették meg Oroszország határait, és vették körül katonai támaszpontok tucatjaival. Tudni sem akarnak róla, melyik katonai szervezet nem tartotta be ígéretét, hogy ha az egyesített Németország NATO-tag maradhat, a NATO egy centire sem nyomul tovább keletre. Elhallgatják, melyik ország és szervezett avatkozik be katonailag országok sorába, főként olyanokba, ahol sok olaj, más természeti kincs, vagy akár suttyomban értékesíthető kábítószer van. Nem érdekli őket, melyik ország vagy szervezet katonái gyilkolják ártatlanok millióit, nyerészkednek a háborún ukrán és orosz életek árán.
Még egyes felelős politikusainktól is változatlanul azt hallottuk kezdettől fogva, Oroszország és személyesen Putyin háborús bűnös, illetve ahogy legutóbb még Tusványoson is elhangzott, hogy „Egyértelműen elítéljük Oroszországot a katonai agressziójáért”. Ám ha belegondolunk, az egyértelmű kifejezés itt valójában még ennél is súlyosabbat jelent: azt, hogy feltétel nélkül támogatják Ukrajna nemzetidegen kormányát, azaz az USA, a NATO, a háttérhatalom emberellenes politikáját. Felelőtlen eljárás a magyar közvéleménnyel szemben, mert az okokat, előzményeket elhallgatja, még csak nem is utal rájuk, amivel gátolja a tisztánlátást. De akadályozza a békés megoldásért folyó küzdelmet is, amelyért szavakban nem szűnnek meg kiállni, anélkül, hogy megneveznénk, kiktől követelik. Nem utolsó sorban az amerikai elbizakodottság és öntelt primitívség akadályozza őket ennek megértésében. Számukra az irányelv Antony Blinken külügyminiszter bolondját járató állítása: „Oroszország kezdte ezt a háborút, és bármikor véget vethet neki, ha kivonja csapatait Ukrajnából és befejezi brutális támadásait."
A körülményeket elhallgató politikusok, politológusok, tömegtájékoztatási eszközök, félrevezetik közvéleményünket, amiért felelősséget kell viselniük. Pedig – főleg a legmagasabb szintre röpítetteknek – csak a szemüket kiszúró tények sorozatára kellene figyelniük. Olyan „csekélységet” kellene észrevenniük, hogy az orosz befolyás nem szovjet. Súlyos feltételezéseket enged meg, ha olyasmivel vádolják az emberiség érdekében fellépő és áldozatokat vállaló Oroszországot, hogy vissza akarja állítani a Szovjetuniót és más égbekiáltó téveszméket szajkózni. Oroszország érdekeiről, bár azok ma jelentős mértékben egybeesnek az emberiségnek az érdekeivel, pedig „bölcsen” hallgatnak. Meg arról is, hogy az EU eddig tizenháromezer szankciót foganatosított Oroszország ellen, amelyekről Ursula von der Leyen még jóval az orosz különleges hadművelet beindítása előtt egyeztetett az USA-val. E bonyolult helyzetben nekünk is igyekeznünk kell, hogy ne maradjunk le a történelemről. Olvassuk:
„A békéhez erő kell. Lelki, gazdasági és katonai erő. Lelki, hogy ellenálljunk a háborúpártiaknak, hogy belepréseljenek minket a háborúba. A gazdasági erő ahhoz kell, hogy túllendüljünk a háború és a szankciók okozta károkon. Katonai erőre pedig azért van szükségünk, hogy mindenki láthassa: háborús időkben is meg tudjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát” – mutatott rá a kormányfő.
És lássák azt is, hogy a népek között kiprovokált harcot és gyűlöletet egy kicsiny, gyökértelen, nemzetellenes klikk szítja. Akik nem otthon, hanem mindenütt élnek, sehol nincs nemzeti talajuk, de mindenhol beleütik az orrukat a nemzeti kérdésekbe.
A csőlátók nem az államférfiakra figyelnek! Pedig ehhez nem feltétlenül kell még külföldre tekinteni sem. Közismert, hogy a mindezt meglátó politikusok, mint Orbán Viktor, ha nem is olyan élesen, ahogy mi megtehetjük, kimondják, hogy a béke az USA-tól, a NATO-tól függ, a háború megoldásának kulcsa Amerika kezében van. Tegyük hozzá, hogy az egyik kulcsa, mert ez az ajtó két kulcsra nyílik! Járjunk csak utána...
Következik:
III. A béke pártján, de melyik fél oldalán?
Kapcsolódó cikkünk:
