Végh Tibor: Koronánk magyarrá szentelése
Végh Tibor tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Végh Tibor (Budapest)
Koronánk Magyarrá Szentelése.
Az igazságosság mellérendelő elvének és az évköri egyensúly képi megjelenésének összefüggő ténye Megszentelt Koronánkon és a Koronatanban
Dolgozatomban bemutatom az évköri egyensúly képi megjelenítését Megszentelt Koronánkon és a vele párhuzamos igazságosság mellérendelő elvét a Koronatanban. Azaz a gyakorlati igazságosság és az elméleti egyensúly – tan és tény – összefüggését. Megtehetem, mert a Korona látható és láthatatlan szerkezetét a rajta látható képek és szabályszerűségeik mutatják. Ahogyan a Korona kettős létezésű: létezik tárgyként és létezik mint (jogi) személyiség, ugyanúgy kettős létezésű a szerkezete is. Van anyagi szerkezete és van eszmei szerkezete. Az anyagi szerkezete látható, az eszmei szerkezete gondolati, azaz láthatatlan, de megjeleníthető. A látható szerkezete – kereszt, pántok, pártázat, abroncs (diadém), csüngők – a térbeliségét adja, a láthatatlan szerkezetet a képekhez tartozó naptári névünnepi időpontok, időadatok kapcsolják az idősíkhoz, de tartalmát az idő fölé emelve. A láthatatlan, mégis megjelenített szerkezet, a szentek névünnepének évköri – naptári és csillagászati – sorrendje vezetett a Korona Boldogasszony-központúságának felismeréséhez, azaz személyiség-jellegének bizonyításához. A Boldogasszony-központúság ugyanakkor igazolja és magyarázza Koronánk eredeti keresztény mivoltát, sőt ennek forrásának a Koronatan és annak mellérendelő igazságelve adódik az ősiségből. E szabályszerűségek megléte kizárja a lehetőségét a vizsgált képek más elrendezésének, mert az az eszmei szerkezet hiányát jelentené, márpedig az eszmei szerkezet a Megszentelt Koronánk lényegéhez tartozik.
(…)
