Víz‒zöld kreditek: Fenntartható megoldás a vízmegtakarításra (Vagy mégsem?)
- dombi52
- 2 nappal ezelőtt
- 5 perc olvasás
Tisztelt Olvasónk küldeménye, egy előzetes megjegyzésssel és egy utólagos kiegészítéssel.
Eredeti cikk:
Olvasónk megjegyzése
A szén-dioxid kvótakereskedelem után bevezetik a „vízkredit" (water credit) rendszert. A fenntartható módon megspórolt vagy megtartott víz után járó „krediteket" a lakosság eladhatja olyan vállalatoknak (pl. digitális adatközpontoknak), amelyek működésük során vízfogyasztásban túllépik saját kvótájukat. India két államában már kísérletképpen működik a rendszer. Digitális leltár készül a falvak vízkészletéről, és bevezetik a lakosok között kereskedhető „vízkrediteket". A hivatalos indok „a pazarlás visszaszorítása". Az új keletű vízkaszinó krupiéi azonban ugyanazok, mint a régebbi áramkaszinóban (értsd: áramtőzde), gázkaszinóban és széndioxid-kaszinóban. Valójában így monetizálják a levegőt, a vizet, vagyis az emberi élet alapfeltételeit!
Szómagyarázat:
GS-2: Kormányzati politikák és beavatkozások; Nemzetközi szerződések és megállapodások
GS-3: Megújuló energiaAz indiai kormány „Mission LiFE” kezdeményezése bevezette a „víz-zöld krediteket”, amelyek a szén-dioxid-kreditek mintájára készültek, a vízmegtakarítás, az esővízgyűjtés és a hatékony felhasználás előmozdítása érdekében. Ez a piaci alapú mechanizmus célja, hogy megoldást találjon India riasztó talajvíz-kimerülésére azáltal, hogy ösztönzi az iparágakat, a mezőgazdasági termelőket és a magánszemélyeket a vízfelhasználás optimalizálására és a megőrzési kreditek kereskedelmére.
India vízválsága: Fenyegető veszély
A talajvíz kimerülése és a növekvő igény
India a világ népességének 18%-át adja, de a világ talajvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik.
A talajvíz túlzott kitermelése az elmúlt 70 év során az egy főre jutó rendelkezésre álló mennyiség 25%-os csökkenéséhez vezetett.
Egy 2021-es CAG-jelentés arra figyelmeztet, hogy ha ez a tendencia folytatódik, az ivóvízforrások 80%-a érintett lesz.
A mezőgazdaság dominanciája a vízfelhasználásban
A talajvíz-kitermelés 87%-át Indiában a mezőgazdaság használja fel, míg a háztartási és ipari szektorok 13%-át teszik ki.
A vízigényes növénykultúrák, a szivárgó öntözőhálózatok és a nem megfelelő szennyvíztisztítás tovább súlyosbítják a problémát.
Az 1990 előtt épített gátak jelenleg kevesebb mint 50%-os kapacitással működnek, ami növeli a talajvízre való támaszkodást.
Nemzeti vízpolitika hiánya
Indiában nincs olyan integrált vízpolitika, amely szabályozná a kitermelést és a megőrzést.
A hatástalan vízgazdálkodási gyakorlatok tovább rontották a helyzetet, így a hagyományos vízmegtakarítási módszereken túlmutató innovatív megoldásokra van szükség.
Zöld Hitelprogram (GCP) – Főbb jellemzők
A Zöld Hitelprogramról (GCP):
Piaci alapú mechanizmus, amely ösztönzi az egyének, közösségek, iparágak és vállalatok önkéntes környezetvédelmi intézkedéseit.
A „LiFE” kezdeményezés része, amelyet a COP26 keretében jelentettek be, és amely a fenntartható életmódokat és a környezetvédelmet támogatja.
A program által lefedett tevékenységek (nyolc fő terület):
Fültelepítés – A zöldterületek növelése és az erdőirtás megakadályozása.
Vízgazdálkodás – A vízkészletek hatékony megőrzése és kezelése.
Fenntartható mezőgazdaság – Környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése.
Hulladékgazdálkodás – Hulladékcsökkentési és újrahasznosítási kezdeményezések megvalósítása.
B A levegőszennyezés csökkentéseB – A levegőminőség javítását célzó intézkedések.
B A mangrove-erdők megőrzése és helyreállításaB – A part menti ökoszisztémák védelme.
Irányítás és adminisztráció:
A programot az Indiai Erdészeti Kutatási és Oktatási Tanács (ICFRE) irányítja a Környezetvédelmi Minisztérium égisze alatt.
A pénzügyi hozzájárulások az erdőhelyreállításra irányulnak, a végrehajtást pedig az állami erdészeti hatóságok végzik.
Két év elteltével egy értékelés során a sikeres projektek „zöld krediteket” kapnak.
A zöld kreditek felhasználása:
Megfelelési mechanizmus – Az iparágak által okozott erdőterület-átalakítás kompenzálása.
Vállalati jelentéstétel – A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG), valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) kötelezettségek teljesítése.
Zöld kreditek kereskedelme és jelentősége:
Nyilvántartási és kereskedési platform, amelyet a zöld kreditek nyomon követésére, kezelésére és kereskedelmére hoztak létre.
Támogatja India környezetvédelmi törvényeit, klímakötelezettségvállalásait (COP26) és az ökoszisztéma-helyreállítási erőfeszítéseket (ENSZ-dekád 2021–2030).
A szén-dioxid-kreditektől függetlenül működik, de klímával kapcsolatos járulékos előnyöket eredményezhet.
Víz-zöld kreditek: egy innovatív vízmegtakarítási modell
Koncepció és mechanizmus
A kormány Mission LiFE kezdeményezése egy víz-zöld kreditprogramot javasol, amely a szén-dioxid-kredit modell ihlette.
A program ösztönzi a vízmegtakarítást, az esővízgyűjtést és a szennyvíztisztítást azáltal, hogy a fogyasztás csökkentéséért kereskedhető krediteket oszt ki.
Hogyan működik a kreditrendszer?
A vízfogyasztó szervezetek (ipari vállalatok, vállalkozások, mezőgazdasági termelők) optimalizálják a felhasználást, és krediteket szereznek az alapfogyasztáshoz képest elért megtakarításokért.
Ezek a kreditek kereskedhetők – a vízfelhasználási határértékeket túllépő szervezeteknek krediteket kell vásárolniuk a fogyasztásuk kompenzálására.
Ez a piaci alapú modell összehangolja a gazdasági érdekeket az ökológiai felelősséggel, hasonlóan a szén-dioxid-kereskedelemhez.
A megvalósítás kihívásai és megoldásai
Szilárd keretrendszer létrehozása
A hatékony bevezetés legfontosabb követelményei:
A alapvízlábnyomok meghatározása.
Mérési és ellenőrzési szabványok megállapítása.
Kreditkereskedelmi piac létrehozása.
Olyan árazási mechanizmusok kialakítása, amelyek egyensúlyt teremtenek a költségmegtérülés, a méltányosság és a takarékosság között.
A csapadékmennyiség, a talajvíz minősége és a vízhiány mértéke és hasonló regionális tényezőknek befolyásolniuk kell a kreditek értékelését.
Az érdekelt felek szerepe
Kormányzati szervek, mezőgazdasági szövetségek és vízgazdálkodási ügynökségek kötelesek biztosítani, hogy a politikák a helyi szükségletekhez igazodjanak.
Nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek szakértelmet, finanszírozást és érdekképviseletet nyújthatnak.
Ágazati hatások: az ipari felhasználáson túl
Mezőgazdaság: a legnagyobb haszonélvező
A víz-zöld kreditek ösztönözhetik a hatékony öntözési technikák elterjedését:
A mikroöntözés és a csepegtető öntözés 45%-kal csökkenti a vízfelhasználást, és 114%-kal növeli a terméshozamot.
A rizstermesztés intenzívebbé tételének rendszere (SRI) növeli a termelékenységet, miközben megóvja a vizet.
A talajnedvesség-figyelés megakadályozza a túlöntözést, javítva ezzel a fenntarthatóságot.
Kapacitásépítésre és pénzügyi támogatásra van szükség, különösen a apró gazdák esetében, akiknek széttagolt birtokaik vannak.
Városi és ipari alkalmazások
Az esővízgyűjtés ösztönzése nem ivóvíz célú felhasználásra.
A szürkevíz-újrahasznosítás népszerűsítése öntözéshez és WC-öblítéshez.
Intelligens mérőórák és szivárgásérzékelő technológiák beépítése a háztartásokba és az iparba.
Vízhatékony készülékek használata jelentősen hozzájárulhat a víz megőrzéséhez.
Jövőbeli kilátások és a további lépések
A hatékony megvalósítás kulcsfontosságú lépései
Egyértelmű referenciaértékek meghatározása a kreditek generálása és kibocsátása tekintetében.
Szakágazatok közötti átválthatóság biztosítása a víz megőrzési erőfeszítések rugalmasságának fenntartása érdekében.
Digitális platformok integrálása a kreditek nyilvántartására, nyomon követésére és ellenőrzésére.
Köz-magán partnerségek kialakítása a modell kiterjesztése érdekében az iparágakra és a mezőgazdaságra.
Együttműködésen alapuló megközelítés a fenntartható vízgazdálkodásért
A Water Green Credits sikere a kormány, az ipar és a mezőgazdasági közösségek közös erőfeszítéseitől függ.
Egy strukturált kreditrendszer elősegítheti a fenntartható mezőgazdaságot, biztosíthatja a vízkészleteket és csökkentheti az ökológiai terhelést.
Széles körű bevezetése esetén a kezdeményezés fordulópontot jelenthet India vízmegtakarítási erőfeszítéseiben, biztosítva a fenntartható jövőt.
Következtetés
A Water Green Credits piacalapú megközelítést kínál a vízhiány kezelésére, biztosítva a fenntartható vízgazdálkodást a mezőgazdaságban, az iparban és a városi területeken. Sikerük határozott politikáktól, az érdekelt felek részvételétől és a technológiai integrációtól függ. A jól megvalósított kreditrendszer elősegítheti a fenntartható mezőgazdaságot, biztosíthatja a vízkészleteket, és összehangolhatja a gazdasági növekedést a környezeti felelősséggel.
Olvasónk kiegészítése
WaterCredit kezdeményezés: Kis összegű hitelek, nagy hatás
Már ilyen is van Indiában:
„viz mikrohitel”!
Az adós 10-26% közötti kamattal kap hitelt a „filantróp civil szervezettől” arra, hogy ivóvízhez jusson (kútfúrás, vízcsapok telepítése). Ez Indiában kedvező kamatozásnak számít, mert az uzsorásoktol 125% kamatra kapna hitelt... Érdekes, hogy az indiai állam felelőssége fel sem merül az ügyben, nemhogy pénzügyi kötelezettségvállalása, így a szegény indiai embernek a „filantropok” és az uzsorások között kell választania, ha nem akar szomjan halni a gyerekeivel együtt. Ha megteremtette a saját vízfogyasztásanak műszaki feltételeit, elkezdhet „takarékoskodni" a vízzel, így a saját „vizkreditjet” eladhatja, mondjuk egy Indiában működő amerikai digitális adatkozpontnak, amely éhbérért dolgoztat helyieket, és még a környezeti terhelését (víz, áram) is áthárítja gyakorlatilag a helyiekre a bagó áron vásárolt „vizkreditekkel“. A „vizkrediteknek” meg kialakul a piaca, az indiai „vizkredit-tőzsde”. Na, az vajon kiknek a kezében van? Nem, egyáltalán nem a cseremiszek vagy az izlandiak kezében van…
Forrás:
