szilajcsiko
- 2021. szept. 15.

Vukics Ferenc: Felmondtak az amerikai járványkezelés vezető tudósai – tudománytalan a harmadik oltás

Két héttel ezelőtt kilépett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) két vezető tudományos munkatársa az intézménytől, mert úgy véli, hogy a Biden-adminisztráció a gyógyszerlobby hatására rossz döntéseket hoz koronavírus-oltásokkal kapcsolatban. Kifogásaik egy részét tudományos publikációban hozták nyilvánosságra, amelyet a világ egyik vezető orvosi lapjában, a The Lancetben tettek közzé.

Marion Gruber és Philip Krause nem értenek egyet azzal, hogy az embereknek szerte a világon (és az USA-ban is) a harmadik koronavírus-oltás beadását javasolják. Az ügy kínos a kormánynak, a Biden-adminisztráció ugyanis elkötelezte magát a harmadik oltás mellett.

Az ún. „erősítő oltásokat” bíráló cikket egy kiemelkedő tudósokból álló csoport állította össze, amelynek a két volt FDA-tisztviselőn kívül olyan ismert tudósok is tagjai voltak, mint Thomas R Fleming professzor, a Seattle-i Washintoni Állami Egyetem Biostatisztikai Tanszékének vezetője; Richard Peto professzor, az Oxfordi Egyetem Népességegészségügyi Tanszék vezető kutatója; Ira M. Longini professzor, a Floridai Egyetem Biostatisztikai tanszék tanára; és Jonathan A. C. Sterne professzor, a Bristoli Orvostudományi Egyetem Biostatisztika Tanszék vezető kutatója.

A szerzők azzal érvelnek, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az emberek többségének szüksége lenne az újfajta, mRNS vakcinákból erősítő oltásra. Több nagy nyugati lap szerkesztői arra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak az amerikai egészségügyi vezetésben vannak nagy viták azzal kapcsolatban, hogy milyen oltási stratégiát kövessenek a hatóságok. A szerzők szerint továbbra is túlságosan zavaros és nem egységes az adatgyűjtés ahhoz, hogy a statisztikai adatokból arra a következtetésre jussanak, hogy harmadik és azt követő erősítő oltásokat alkalmazzanak. Miután a modern újságírás csak arról szól, hogy mindenki átvesz egy cikket, amelynek szerzője nagy valószínűséggel nem olvasta az eredeti tanulmányt, ezért idézzük a szerzőket:

„A COVID-19-es esetek új hulláma, amelyet a nagymértékben átterjedő delta-változat okoz, súlyosbítja a világméretű közegészségügyi válságot, és a vakcinázott populációk esetében is mérlegre helyezte az emlékeztető oltás lehetséges szükségességét és optimális időzítését.

Bár az ötlet, hogy tovább csökkentsék a COVID-19-es esetek számát az oltott emberek immunitásának javításával, vonzó, minden ilyen döntésnek bizonyítékokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie az egyének és a társadalom számára jelentkező előnyöket és kockázatokat.”

„A COVID-19 vakcinák továbbra is hatékonyak a súlyos betegségek, köztük a delta variáns okozta betegségek ellen. Csakhogy a legtöbb megfigyelési tanulmány, amelyre ez a következtetés épül, sokszor nehezen értelmezhető az érthetetlenül jelen lévő zavaró és szelektív jellegű jelentésszerkesztés miatt. Az adatok gondos és nyilvános ellenőrzésére lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság immunizálásával kapcsolatos döntéseket egy valóban megbízható tudományos közösség jobban alátámassza, mint az aktuálpolitika. Még abban az esetben is, ha az immunrendszert erősítő, emlékeztető oltásokról végül kimutatják, hogy tovább csökkenti a súlyos betegségek középtávú kockázatát, biztosan állíthatjuk, hogy a jelenlegi oltóanyag-ellátás több életet menthet meg, ha korábban vakcinázatlan populációban alkalmazzák, mint ha emlékeztető oltásként használják a vakcinázott populációkban.”

„Az immunvédelem fokozása megfelelő lehet néhány olyan személy számára, akiknél az elsődleges oltás – amelyet itt az egyes oltások eredeti egy- vagy kétadagos sorozataként definiáltak – esetleg nem indukált megfelelő védelmet, mint amilyenek az alacsony hatásfokú vakcinák befogadói vagy az immunhiányos betegek (bár azok, akik nem reagáltak határozottan az elsődleges oltásra, szintén nem reagálnak megfelelően az emlékeztető oltásra sem). Nem ismert, hogy az ilyen immunhiányos egyének több előnyt kapnának-e ugyanazon vakcina vagy egy másik vakcina további adagjából, amely kiegészítheti az elsődleges immunválaszt.”

„Bár az elsődleges COVID-19 oltás előnyei egyértelműen meghaladják a kockázatokat, de vállalhatatlan kockázatok jelentkezhetnek, ha az erősítőoltásokat túl hamar vagy túl gyakran vezetik be. Különösen igaz ez olyan vakcinákkal kapcsolatban, amelyeknek immunközvetített mellékhatásai lehetnek (például myocarditis, ami inkább gyakori egyes mRNS vakcinák második adagja után, vagy Guillain-Barre-szindróma, amelyet adenovírus-fertőzött COVID-19 vakcinákkal társítottak). Ha a szükségtelen immunválasz-növelés jelentős mellékhatásokat okoz, akkor a COVID-19 vakcinák eredeti kockázatán túlmutató következményekkel járhat a harmadik (és a további) vakcinák elfogadása. Ezért széles körű 3. körös oltásokat csak akkor szabad elvégezni, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ez a kockázat/haszon arány megfelelő.”

„Következetes megállapítás, hogy a vakcina hatékonysága lényegesen nagyobb a súlyos lefolyású betegségek, mint a fertőzés ellen; ezenkívül úgy tűnik, hogy az oltás lényegileg védelmet nyújt a súlyos betegségek ellen az összes fő vírusváltozat esetében. Bár a legtöbb vakcina hatásossága a tüneti betegség ellen valamivel kisebb a delta variánsnál, mint az alfa változatnál, a súlyos lefolyású betegség ellen a delta variáns esetében is jól működnek."

„A jelenlegi bizonyítékok tehát nem látszanak arra alkalmasnak, hogy igazolják: a lakosság körében szükség lenne az immunitás további fokozására, miközben a súlyos betegségek elleni hatásosság továbbra is magas. Még ha a humorális immunitás is gyengülni látszik, a semlegesítő antitest csökkenése nem feltétlenül jelzi az oltóanyag hatékonyságának időbeli csökkenését, az enyhe betegség elleni vakcina hatékonyságának csökkenése pedig nem feltétlenül a súlyos betegség elleni (jellemzően magasabb) hatékonyság csökkenését. Ez a hatás annak tudható be, hogy a súlyos betegségek elleni védelmet nemcsak az antitestválaszok közvetítik, amelyek egyes oltások esetében viszonylag rövid életűek lehetnek, hanem a memóriaválaszok és a sejtközvetített immunitás is, amelyek általában hosszabb életűek. A pandémia korábbi szakaszainak antigénjeit (nem a variánspecifikus antigéneket) bemutató vakcinák azon képessége, hogy humorális immunválaszokat váltanak ki a jelenleg keringő változatok ellen, azt jelzi, hogy ezek a változatok még nem fejlődtek ki arra a pontra, amikor valószínűleg elkerülik az említett vakcinák által kiváltott memória- immunválaszokat."

„Az az üzenet, amely szerint hamarosan szükség lehet az immunizálás fokozásra (miközben ezt nem támasztják alá megbízható adatok és elemzések), hátrányosan befolyásolhatja a vakcinákba vetett bizalmat, és alááshatja az elsődleges oltás értékéről szóló üzeneteket. A közegészségügyi hatóságoknak szintén alaposan mérlegelniük kell, hogy az elsődleges oltási kampányok milyen következményekkel járhatnak, ha csak a kiválasztott vakcinák esetében adnak emlékeztető oltásokat.”

„Ezenkívül, tekintettel az egyes oltásokra vonatkozó erőteljes válaszokra, megfelelő emlékeztető válasz is elérhető lehet alacsonyabb dózisokkal, potenciálisan kisebb biztonsági aggályokkal.”

A Biden-adminisztráció augusztusban jelentette be, hogy várhatóan javasolni fogja a harmadik oltást a Pfizet/BioNTech és a Moderna mRNS vakcinájából, mert bizonyítékok vannak arra, hogy az első két oltás után kialakult védettség idővel elhalványul. A gyógyszerlobby jól dolgozhatott, mert a bejelentést az előtt tették meg, mielőtt a két nagy gyógyszergyártó cég benyújtotta volna kérelmét az FDA-hoz harmadik koronavírus-oltásuk engedélyezésére.

Valószínűleg alaposan megdolgozták a hivatalnokokat. Ahogy nálunk is.

Grubernek és Krausénak, akik az FDA oltásokkal foglalkozó részlegénél dolgoztak, a velük egyetértő szakértők szerint abból lett elegük, hogy a szervezetnél kaotikus ezeknek a készítményeknek az ellenőrzése, ami megkérdőjelezi az állami gyógyszerhatóság döntéseinek megalapozottságát.

Forrás:

Vukics Ferenc: Felmondtak az amerikai járványkezelés vezető tudósai – tudománytalan a harmadik oltás

Blogos rovatok

KIEMELT CIKKEK