A felzárkóztatásnak nem záloga az integráció (Rubovszky Rita a Mandinernek) II. Mit gondol a NAT-ról
Nem igaz, hogy csak integrálással lehet felemelni a leszakadó társadalmi rétegeket Rubovszky Rita, az integrált óvodát működtető Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont igazgatója szerint, aki a Mandinernek adott interjúban rámutat: ha az ünnepelt harlemi modellben is csak feketék vesznek részt, akkor a hazánkban sem lehet probléma, hogy csak cigányok járnak egy iskolába. Az igazgató úgy látja: nem a társadalmat kell átalakítani, hanem a leszakadókat felemelni. A Patrona igazgatója szerint hamis a liberális média által az egyházi iskolákról sugalmazott kép. Rubovszky Rita beszél a digitális oktatás tapasztalatairól, az érettségiről, az iskolai erőszakról és persze a NAT-ról is kikértük a véleményét.
(...)
A piaristák levele arra hívta fel a figyelmet nagyon udvariasan, hogy az oktatás olyan építmény, aminek erős alapzata a tanári megbecsültség és a tanári bérek. S ezt nem lehet szemérmesen elhallgatni. Azért nem, mert a tanártársadalom kontraszelektálttá válik, ha nem fizetik meg elég jól, másrészt rohamléptekkel haladunk az állami és magánoktatás nyugati típusú szétválasztása felé, amiben egy gazdag arisztokrácia a drága magániskolákba járatja a gyerekét, ahová elmennek a jó tanárok, s ahol a köziskolák nehéz masszájával nem tud az állami mit kezdeni. Ez a polarizáció sok ország sajátja, de Magyarország mindig büszke volt rá, hogy nem jelent meg a határai közt. Magyarországon a pálmát ugyanis hagyományosan nem a pénzes elitiskolák, hanem számos neves egyházi és állami iskola vitte el, amelyekben nem kellett tandíjat fizetni. De ha egy tanár gyakornok még sok ideig 137 ezer nettót fog keresni, ami kevesebb, mint amennyiért Budapesten kapni iskolai takarítót, akkor ez a polarizáció el fog indulni. Kevesen mennek tanári szakra, és ha arra mennek is, a legjobb hallgatók nem maradnak meg a tanári pályán. A kollégák jelentős része szombat-vasárnap is dolgozik, és jó, ha magántanítványokra akad, de nem ritka, hogy eladó valamelyik szupermarketben. Szóval a tanári kar lényegesen az országos átlag alatt keres. A piaristák levele udvariasan, senkit nem támadva erre hívta fel a figyelmet: arra, hogy ennek a problémahalmaznak a megoldásán múlik az ország jövője.
(...)
Mindenképpen külön kell választani az egyes tantárgyak megítélését, hiszen megjelennek a NAT-ban nagyon előremutató kezdeményezések is. Ami az irodalmat illeti, számomra fájdalmas, hogy kötelezővé teszi a törzsanyag megtanítását, azonban olyan hatalmas, hogy lehetetlen átadni. A NAT ráadásul átvette a kerettanterv szerepét, szóval ez az anyagmennyiség gyakorlatilag megtaníthatatlan, és épp arra nincs idő, hogy a tanár kísérő legyen, és elmélyedjünk az anyagban. Nincs idő alámerülni egy-egy műben, rendesen kivesézni, megbeszélni. Fájdalmas számunkra az is, hogy kizárólag a kronológia az irodalomtanítás mérőzsinórja. Hadd beszéljek haza picit! Ha egy keresztény iskoláról beszélünk, mint a miénk, éppen attól olyan nagyszerű irodalmat tanítani, mert a művészet hitünk szerint a teremtett világ jelnyelve. Az idei emelt szintű magyar érettséginek egyik eleme Márai Halotti beszéde. Vajon hozzá lehet-e nyúlni a szöveghez anélkül, hogy rá ne csodálkoznánk az eredeti Pray-kódex 800 éves szövegének frissességére? A gyász nem evolúciós kategória, a művészet motívumai sem azok. Ebből szervesen következik az is, hogy érthetetlen, a kortárs irodalom miért nem került bele a törzsanyagba.
(...)
(folyt. köv.)
