A digitális forradalom túl költséges a folytatáshoz (Paul Craig Roberts jegyzete)
- szilajcsiko
- máj. 17.
- 5 perc olvasás
Eredeti cikk:
The Digital Revolution Is Too Costly To Continue, Paul Craig Roberts, May 9, 2025
Schiller Mária küldeménye
A Malwarebytes egy olyan szolgáltatás, amely segíthet csökkenteni a kiberbiztonsági kockázatokat, de nem szüntetheti meg azokat. Az internet mindig is sebezhető lesz, mivel nyílt rendszerként fejlesztették ki.
A Malwarebytes beszámol a kiberbűnözők két új módszeréről, amelyekkel a közeljövőben ellophatják az Ön személyazonosságát.
Az egyik a Google infrastruktúrájának problémájából adódik, amely lehetővé teszi a kiberbűnözők számára, hogy olyan e-maileket küldjenek, amelyek látszólag a Google-től származnak. Az ezekre való válaszadás személyazonosság-lopást eredményezhet.
A másik a Zoom videokonferencia-rendszert kihasználva veszi át az irányítást az Ön számítógépe felett, üríti ki a bankszámláját, vagy bármi mást tesz, amit a kiberbűnözők a fejükbe vesznek.
Nem csak a kiberbűnözők vadásznak az Ön adataira. A kereskedelmi szolgáltatások és a termékek eladói is. Pert indítottak a Shopify ellen, amiért az követési sütiket telepített az ügyfelek iPhone-jára, és ezeket az adatokat arra használta fel, hogy a kereskedőknek eladható profilt hozzon létre. Ha a per sikerrel jár, valószínűleg jelentősen megnöveli az internetes marketingesek költségeit, mivel számos joghatóság bírósági tárgyalótermeibe vonszolja őket. A több joghatóságban való védekezés könnyen kimeríti egy vállalat tőkéjét.
Ahogy tehát az internet sebezhetősége növeli a fenyegetettségi szintet és a magánszemélyek költségeit, úgy növeli az internetes kereskedelem és a szolgáltatók költségeit is.
A digitális/AI forradalomról objektív költség-haszon tanulmányokat kell készíteni.
Megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a költségek meredeken emelkednek, az előnyök pedig csökkennek.
Valójában sok állítólagos előny, például az, hogy a diákok a mesterséges intelligenciát használják a feladataik elvégzésére, és ezáltal soha nem tanulnak meg semmilyen készséget, például hogyan kell témát írni, vagy hogyan kell megoldani egy matematikai vagy fizikai problémát, valójában egy tudatlan, a technológiától független működésre képtelen népességet hoz létre. Nem képesek még azt sem tudni, hogy a mesterséges intelligencia által nyújtott információk helyesek-e. Az elméjüket teljesen az irányítja, aki a szoftvert programozza.
A digitális forradalom felhajtotta az autók és a készülékek árát, és egyre frusztrálóbbá és költségesebbé tette a javításukat.
A digitális forradalom miatt rendkívül költségessé vált az idő és a stressz szempontjából bármilyen szolgáltatási probléma megoldása. Azok a problémák, amelyeket az analóg korszakban egy háromperces telefonhívással megoldottak, és a harmadik csörgésre válaszoltak, ma már órákig és napokig is eltarthatnak. Egy telefonhívás során egy robothangot kapunk, amelyet úgy programoztak, hogy olyan kérdésekre válaszoljon, amelyekkel kapcsolatban soha nem telefonálnánk, és egy másik robothanghoz irányítson, hogy az vegye fel a fizetést vagy bővítse a szolgáltatást. Küzdelmes, hogy valaha is embert kapjon, és ha mégis, akkor egy ázsiai embert, akit alig ért, és aki a társadalombiztosítási számát kéri, hogy közölje önnel, hogy nem illetékes a problémájával foglalkozni, de majd összekapcsolja önt egy magasabb szintű emberrel. Néha megtörténik, és eljutsz egy feljebbvalóhoz, de általában egy 24 vagy több órával későbbi visszahíváson keresztül. Előfordul, hogy a bankszámládat befagyasztják, és nem tudsz hozzáférni, amikor szükséged lenne rá.
A hitelkártyádat veszélyeztetik, és újat kell kiállítani neked, ami gyakran azt jelenti, hogy újra kell értesítened az összes automatikus kifizetést, amire ostoba módon rászedtek:
„Legyen papírmentes, takarítson meg fákat, spórolja meg a bélyegek költségét”, és
töltsön el egy napot az életéből azzal, hogy tájékoztassa az automatikus fizetési szolgáltatókat és a kereskedői számlákat az új hitelkártyaszámáról.
Ezt a listát mindenki kiegészítheti, és mindennek tetejébe
a digitális forradalom miatt az emberek már nem veszik fel a csörgő telefont. A hívások mintegy 95 százaléka átverés.
Ha valaki felismeri a számodat, akkor lehet, hogy visszahívnak, és ha felismered a számot, akkor felveszed. Ma a telefont elsősorban az internet görgetésére és pornónézésre használják.
A digitális forradalom azonban lehetővé teszi, hogy otthonról dolgozzunk és videokonferenciát tartsunk.
A hamis „Covid-járvány” bevezette az otthonról történő munkavégzést, de mostanra a vállalatok azt tapasztalják, hogy a kollégákkal való interakció hiánya csökkenti a munkateljesítményt, és az elszigeteltség érzését kelti, ami aláássa a munkavállaló céghez való kötődését.
A régi analóg rendszerben is lehetett hangkonferenciát tartani. Mit ad hozzá a vizuális elem? Úgy tűnik, hogy meghosszabbítja a megbeszéléseket, mivel a résztvevők azt akarják, hogy a megbeszéléseken domináljanak.
A digitális forradalom és a mesterséges intelligencia nyertesei a vállalatok, mivel képesek az ügyfélszolgálat költségeit az ügyfeleikre hárítani, és minden emberi ügyfélszolgálati munkatárssal való ügyfélkapcsolatot Bangladesbe helyezni.
A vállalati vezetők és igazgatóságok üdvözölték a digitális forradalmat. Ez csökkentette a vállalati költségeket azáltal, hogy azokat az ügyfelekre hárította, és ezáltal növelte a vállalati nyereséget, valamint a vezetők és az igazgatósági tagok „teljesítménybónuszát”.
A digitális forradalom korában a kiberbűnözőknek nem okozott gondot a jelenlegi védelem megkerülése az új sebezhetőségek kihasználásával. Tapasztalatom szerint a kiberbiztonsági cégek azt mondják ügyfeleiknek, hogy a legjobb, amit tehetnek értük, hogy oktatják az alkalmazottaikat arra, hogyan legyenek óvatosak, és ne hagyják magukat rászedni arra, hogy akaratlanul is hozzáférést adjanak a vállalat adataihoz. Ezek a képzések folyamatosak, mivel a bizalmas adatokhoz való hozzáférés új módszerei egyre szaporodnak.
A digitális korban az információk védelmének költségei már meghaladták az ügyfélszolgálati költségek ügyfelekre való kivetéséből adódó költségcsökkentést? Ha nem, akkor hamarosan meg fog.
Mi történik akkor? Vajon mindazok, akiket a digitális forradalom átvert, megtagadják azt, és követelik a józan ész visszatérését? Vagy elvesznek, és nem tudnak mit kezdeni magukkal, ha nem tudják görgetni a mobiltelefonjukat?
A digitális forradalom és annak utóda, a mesterséges intelligencia felvet egy nagy kérdést. Mi lesz az emberiséggel? Milyen szerepe lesz az embereknek? Nyilvánvalóan nagyon korlátozott.
Nemrég olvastam, hogy már most is vannak olyan műtétek, amelyeket csak gépek tudnak elvégezni, mivel az emberi sebészek nem elég gyorsak ahhoz, hogy a műtét sikeres legyen.
Tehát, ha a sebészekre nincs szükség, akkor kire?
Miért gondolták egyes emberek, hogy az emberiség szolgálatára van az emberi cél megszüntetése?
Az emberek jelentéktelenségével szembesülve nem csoda, hogy Bill Gates és a Világgazdasági Fórum a jövőt abban látta, hogy a világ emberi népességét a jelenlegi milliárdokról 500 000 millió emberre kell csökkenteni. És még az sem világos, hogy ezeknek mi lenne a célja.
A „The Graduate” című filmben az volt a szöveg, hogy a jövő a műanyag. Ma a való életben az a szöveg, hogy a jövő a mesterséges intelligencia. Ha ez így van, akkor ez egy disztópikus jövő, egy olyan jövő, amelyet mindenáron meg kell akadályoznunk.
Ez egy olyan jövő, amelyben az emberiség egyszerre jelentéktelen és szükségtelen, mivel nincs semmi dolga, kivéve, hogy egy maroknyi ember programozza a gépeket. De kinek programozzák a gépeket?
Korábban, amikor először vetettem fel ezt a kérdést, azt mondtam, hogy egy kollégámmal együtt egy pozitív forgatókönyvet fogunk adni a mesterséges intelligenciáról. Itt visszavonom a szándékomat, mivel meggyőződésem, hogy a digitális forradalomnak nincs elfogadható emberi kimenetele.
Ugyanolyan biztosan el fog pusztítani minket, mint a világméretű atomháború. Az emberiségnek nincs nagyobb ellensége, mint a digitális forradalom, a borzalmakat felülmúló borzalom.
Dr. Mathew Maavak felveti a kérdést, hogy a volatilitás, bizonytalanság, komplexitás és többértelműség (VUCA) és a mesterséges intelligencia kombinációja olyan létet adott-e nekünk, „amely már nem jutalmazza a belátást, csak az engedelmességet”.
Vajon a Világgazdasági Fórum létjogosultsága az volt, hogy olyan újfajta vezetőket hozzon létre, akik gyengébbek és engedékenyebbek, mint elődeik?
Deepl.com fordítás (VDGY)
