Az államfő alkotmányos önvédelme ‒ Pokol prof emeli a tétet (Tallián Hedvig ajánlása)
- dombi52
- ápr. 20.
- 2 perc olvasás
Forrás:
A választásokon győztes párt elnöke az államfő nyilvánosan már bejelentett miniszterelnökként javaslata óta több alkalommal is nyilvánosan lemondásra szólította fel mind az államfőt, mind a többi hatalmi ág vezetőjét, és a bejelentett tervek szerint bő két hét múlva az Országgyűlés alakuló ülésén meg is történik a többség általi miniszterelnökké megválasztása. A jelek szerint azonban az államfő és a többi hatalmi ág vezetőjének pusztán általános politikai indokok szerinti alkalmatlannak nyilvánítása az új miniszterelnök részéről folytatódni fog, így felmerül, hogy mivel ez sérteni látszik a hatalmi ágak megosztásának elvét, milyen alkotmányos eszköz áll rendelkezésre ennek megszüntetésére?
Ez az eszköz az absztrakt alkotmányértelmezés kérése az alkotmánybírósági törvény 38.§-a alapján, melyre a sértetti körön belül az államfőnek van joga, és így hangzik:
„Az Országgyűlés, vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány, illetve az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.”
Itt pedig az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdése merül fel, melyben a hatalommegosztás elve került rögzítésre a következő szöveggel:
„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.”
A hatalmi ágak között lehetnek összeütközések, de ennek feloldására az alkotmányi előírások rendszerint pontos szabályokat tartalmaznak, és az ezeket kikerülő érintkezések a hatalmi ágak között alkotmánysértéseket jelentenek. A jelen esetben: ha a miniszterelnök alkalmatlannak tartja az államfőt e posztja betöltésére, akkor megfosztási eljárását kezdeményezheti az Országgyűlésben a konkrét okok megindoklásával az Alaptörvény 13. cikke alapján, de enélkül a nyilvánosság előtt általános politikai indokokkal támadni feltehetően alkotmánysértést jelenthet. Ám ezt hivatalosan csak a Alkotmánybíróság állapíthatja meg a jelzett absztrakt alkotmányértelmezés nyomán. Ezt az államfő a tervek szerinti május 5-i alakuló ülési miniszterelnöki megválasztás után azonnal kezdeményezheti az Ab testülete előtt. Amennyiben ezt megállapítja majd az AB, akkor a hazai politikatörténetben Magyar Péter lenne az első olyan miniszterelnök, aki már miniszterelnök-jelölti pozícióban is alkotmánysértést követett el.
Zárásként hadd jelezzem saját messzebb is elmenő álláspontomat, miszerint az államfő megtehetné azt is a jelzett alakuló ülés előtt, hogy az általa már bejelentett miniszterelnök-javaslatát Magyar Péter sértegetéseire tekintettel visszavonja, és a nyilvánosság előtt bejelentve rögzítené, hogy csak a választásokon győztes Tisza Párt más vezetőjének személyét hajlandó javasolni az Országgyűlésnek.
