Az IMF szerint az orosz gazdaság gyorsabban fog növekedni, mint a szankciókkal sújtó európaiak
Vukics Ferenc jegyzete
Az ember néha tényleg meglepődik. Az Institute for the Study of War (ISW), amely maga is részét képezi a körülöttünk folyó információs műveleteknek, tegnap megírta, hogy Oroszországnak a támadó drónokhoz szükséges alkatrészeket az Egyesült Államokból sikerült beszereznie. A „háborús propagandagépezet” részét képező ISW nem áll meg ennél a kijelentésnél, hanem azt is állítja, hogy ennek az az oka, hogy az Irán és Oroszország elleni nyugati szankciók hatástalanok.
Meglepő kijelentés egy olyan csapattól, akiknek eddig az volt az egyik feladatuk, hogy folyamatosan ismételgessenek néhány kötelező formulát, amelyek közül az egyik így szólt: „A szankciók működnek! Bárki, aki mást állít, az 'orosz propagandát szajkózza'!"
Azt tudjuk, hogy Oroszország és Irán már régóta tervezi egy pilóta nélküli légi járművek gyártására szakosodott üzem építését Oroszországban. Irán ezt megelőzően már nyitott egy dróngyártó üzemet Tadzsikisztánban. Oroszország a nemzetközi szankciók kijátszása érdekében ügyesen használja fel a Tádzsikisztánnal a CSTO-n és az EAEU-n keresztül fennálló jelentős gazdasági kapcsolatait arra, hogy a drónok alkatrészeit „tisztára mossa”, vagy gyártott drónokat vásároljon az Ukrajna elleni akcióihoz.
A Conflict Armament Research (CAR) brit oknyomozó csoport szerint az Ukrajnában lelőtt iráni Shahed-131, Shahed 136 és Mohajer-6 drónok 82%-a olyan chipeket, félvezetőket és egyéb alkatrészeket tartalmaztak, amelyek az Egyesült Államokból származnak. A legtöbb érintett nyugati vállalat a háború kezdete óta tagadja, hogy közvetlenül Oroszországnak, Iránnak vagy Fehéroroszországnak értékesített volna alkatrészeket.
Az ukrán hírszerző szolgálat szerint az orosz GLONASS (GPS orosz megfelelője) technológia nem működhet külföldi gyártású mikrochipek nélkül. A védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának jelentése szerint körülbelül 13 külföldi vállalat gyárt továbbra is az orosz rendszert támogató chipeket.
Ezek közé tartozik a Linx Technologies (USA), Broadcom (USA), Qualcomm (USA), Telit (USA), Maxim Integrated (USA), TRIMBLE (USA), Cavli Wireless (USA), u-blox AG (Svájc), STMicroelectronics (Svájc), Sierra Wireless (Kanada), NovAtel (Kanada), Septentrio (Belgium) és Antenova (Egyesült Királyság).Oroszország továbbra is számos fedőcégen és forgalmazón keresztül vásárol mikrochipeket. Moszkva ezeket az alkatrészeket a Orlan-10 és Shahed-136 drónok, Tornado-S és Smerch MLRS, Iskander, Kalibr és Kinzhal rakéták, valamint X-101, X-555, X-38, X-59MK és X-31 légi és cirkálórakéták gyártására használja.
Moszkva nemrégiben bevallotta, hogy az orosz vállalatok több mint 60%-a arra kényszerült, hogy a berendezéseket és alkatrészeket kínai megfelelőkre cserélje. Erről a Kommerszant című kormánypárti orosz lap számolt be a Gaidar Intézet (IEP) által végzett felmérés eredményeire hivatkozva. "Korábban, 2022-ben az IER felmérései azt mutatták, hogy a Kínából származó ilyen szállításokról való átállás kényszerű volt, és a vállalatok még több pénzért is az európai analóg alkatrészeket részesítették volna előnyben" – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a válaszadók 15%-a úgy nyilatkozott, hogy továbbra is kap "szankcionált" gépeket és berendezéseket.
Az orosz gyártók egy része Kínából és a volt szovjet tagköztársaságokból szerzi be a hiányzó termékekeket, 17 %-a pedig egyenesen Törökországot használja fel a szankciók kikerülésére.
Kína a szankcionált pótalkatrészek cseréjében is vezető szerepet tölt be. Az ipari vállalatok 63%-a váltott át a termékeire. Az orosz helyettesítő alkatrészeket a vállalatok 46%-a használta. További 22% arról számolt be, hogy a szankcionált pótalkatrészek szállítása folytatódott.
"Az alkatrészek helyettesítésével az orosz gyártók vannak a legjobb helyzetben – két százalékponttal is felülmúlták kínai versenytársaikat (a válaszadók 54%-a). "A vállalatok mindössze 20%-a nem használ fel nyersanyagokat a szankciók hatálya alatt, és csak 11%-uk nem használ gépeket és berendezéseket. Ugyanakkor 23%-uk továbbra is 'tiltott' importált alkatrészeket kap" – állapította meg a felmérés.
A The Wall Street Journal szerint Törökország egyike azoknak az országoknak, amelyek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, sőt segít azok kijátszásában.
Az amerikai lap szerint 13 török cég exportált Oroszországba olyan műszaki cikkeket, amelyek elengedhetetlenek az orosz hadiipar és a hadsereg számára. Ráadásul olyan orosz cégekkel kereskednek, amelyek ellen az USA szankciókat vezetett be. A The Wall Street Journal szerint az oroszoknak török közvetítéssel eladott tiltott amerikai eszközök értéke legkevesebb 18,5 millió dollár. Ezek ráadásul olyan termékek, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni háborúban is bevet. A török cégek a lap állítása szerint múlt év márciusától három hullámban szállították a szankcionált amerikai haditechnikát, elektronikai termékeket, járműveket tucatnyi orosz megrendelő számára. Ezek sorában van például az orosz haditengerészet számára taktikai rakéta fegyverzetet gyártó vállalat és a Promtechnológia társaság, amely kézi fegyvereket gyárt az orosz haderő számára.
2022 februárjában, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, az Egyesült Államok példátlan szankciós rendszert vezetett be Oroszországgal szemben.
Egy hónappal később az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen nagy bizonyossággal kijelentette, hogy "az orosz gazdaság el fog pusztulni annak következtében, amit már megtettünk".
Tévedett.
Az Oroszországgal szembeni szankciók nem érték el elsődleges céljukat: nem kényszerítették Oroszországot arra, hogy befejezze az Ukrajnával folytatott háborúját. Még a cél eléréséhez szükséges eszközt sem sikerült elérni: nem pusztították el az orosz gazdaságot.
Yellen azzal dicsekedett akkor, hogy az USA pénzügyileg elszigetelte Oroszországot:
„A rubel szabadesésben van. Az orosz tőzsde zárva van. Oroszországot gyakorlatilag kizártuk a nemzetközi pénzügyi rendszerből".
Egyik megállapítás sem bizonyult igaznak.
A szankciók korábbi hatásmechanizmusaival foglalkozó kutatók számára nem volt meglepő, hogy nem sikerült sem a rendszerváltást, sem a rezsim terveinek megváltoztatását kikényszeríteni.
Az évek óta tartó, amerikai vezetésű szankciók nem hozták meg a kívánt hatást Kubában, Venezuelában, Észak-Koreában, Iránban, Szíriában és a háború előtti Oroszországban sem. Az átgondolatlan szankcióknak azonban nem kívánt következményei lettek.
Jelenleg azt látjuk, hogy a bevezetett intézkedések nagyobb kárt okoznak az orosz civil lakosságnak, mint a kormánynak. Sőt, Moszkvának azt is sikerült elérnie, hogy ezeket az intézkedéseket az egész orosz társadalom az „oroszok felszámolására” tett kísérletnek tekintse, ami miatt a lakosság a kormány mögé állt. A Putyin paradoxon című könyvében Richard Sakwa megjegyzi, hogy
bár a múltbeli amerikai szankciók célja szintén "az orosz politika alakítása" vagy a "rendszerváltás" volt, ezek "inkább csak a Kreml körüli szolidaritást erősítették", miközben "az országot Putyin mögé állították".
Úgy tűnik, ez az állítás ma duplán is igaz. A szankciók csak közelebb sodorták Oroszországot Kínához, Indiához, Törökországhoz, Iránhoz, Szaúd-Arábiához és más nemzetekhez. Megerősítették a többpólusú világot. Oroszország és Kína kapcsolatai szorosabbak, mint valaha.
Ez az ellentéte a háromszög-diplomácia jellegzetes amerikai külpolitikájának, amely azt írja elő, hogy e két ország közül legalább az egyiket minden pillanatban közelebb kell tartani az USA-hoz, mint amennyire egymáshoz közel állnak.
Az Oroszország befolyásolásának kudarcánál is meglepőbb, hogy a szankciók nem tudták megbénítani Oroszországot. Január végén, majdnem egy teljes évvel a szankciók bevezetése után a Nemzetközi Valutaalap jelentése azt prognosztizálta, hogy az orosz gazdaság nem zsugorodni, hanem növekedni fog. És gyorsabban fog növekedni, mint az Oroszországot szankciókkal sújtó európaiak.
Míg az IMF előrejelzése szerint az orosz gazdaság 2023-ban 0,3%-kal, 2024-ben pedig 2,1%-kal fog növekedni, addig az Egyesült Királyság 0,6%-kal zsugorodik, Németország, Európa legfontosabb gazdasága pedig mindössze 0,1%-kal fog növekedni idén.
A tíz legerősebb gazdaságból kilenc 2023-ban zsugorodik, míg Oroszországé bővül. Az USA a 2022-es 2%-os növekedésről idén 1,4%-ra zsugorodik. Az euróövezet növekedése 3,5%-ról 0,7%-ra csökken.
Ez az előrejelzés azt sugallja, hogy a New York Times is nemrégiben helyesen állította azt, hogy "a nyugati nemzetek azon erőfeszítései, amelyek Moszkva gyengítésére irányulnak meghiúsulni látszanak". Arra is utal, hogy ezek a szankciók talán még pusztítóbb hatást gyakorolnak a szankciókat bevezető országokra, mint Oroszországra.
És a hosszú távú előrejelzés sem jobb. Az orosz olajra decemberben bevezetett árplafon alig változtatott a piacon. Az IMF-jelentés szerint "a 7-es csoport jelenlegi olajárplafon szintjén az orosz nyersolajexport volumenét várhatóan nem befolyásolja jelentősen, mivel az orosz kereskedelem továbbra is átirányul a szankciókat alkalmazó országokból a szankciókat nem alkalmazó országokba". Az orosz olajexport 2023 első hónapjában hat hónapja a legmagasabb bevételeket produkáló időszak volt, és magasabb, mint 2021 hasonló időszakai.
Oroszország növelte a kereskedelmet a BRICS- és SCO-partnerekkel. A világ nagy része elutasította a szankciókban való részvételre szóló felhívásokat.
Még meglepőbb volt, amikor kiderült, hogy az európaiak és az oroszok „rejtve” kerekedtek egymással. Ezt a „láthatatlan” folyamatot két jelentés is feltárta. Az elsőt 2022 augusztusában tették közzé. A háború előtt az orosz import 72%-át adó 39 ország mintájára készült elemzés a szankciók életbe lépése után megállapította, hogy az Oroszországba irányuló export 57%-kal csökkent. Április óta azonban ez a trend kezdett megfordulni. Júniusra az export majdnem elérte a háború előtti szintet, és 47%-kal nőtt. A váratlan eredmény az volt, hogy a fellendülés nagy része olyan országoknak (köztük európai országoknak) volt köszönhető, amelyek amúgy csatlakoztak a szankciókhoz.
A másodikat 2023. január végén tették közzé. Az orosz fogyasztók a szankciókat megúszó párhuzamos import révén számos nyugati áruhoz továbbra is hozzáférnek. Az orosz forgalmazók egyszerűen megrendelik a nyugati árukat azokból az országokból, amelyek nem csatlakoztak a szankciórendszerhez. Ezek az országok megvásárolják a nyugati árukat, és eladják Oroszországnak.
A jelentés azonban ennél sokkal meglepőbb dolgot talált. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szankciók és Oroszország elszigetelése melletti tiltakozás és támogatás jeléül az EU és a G-7 nagyvállalatai bejelentették, hogy elhagyják Oroszországot. Az Oroszországból való, sokat reklámozott vállalati kivonulást a globális egység megnyilvánulásaként ünnepelték. De részben ez is illúzió volt.
Január 9-én Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke azt állította, hogy "a külföldi vállalatok 75,9 százaléka maradt Oroszországban". Ez nem propaganda volt: A nyugati jelentések ezt igazolták.
A svájci St. Galleni Egyetem által közzétett kutatásból kiderül, hogy nagyon kevés nyugati cég tartotta magát a bejelentett kivonuláshoz. Az invázió idején Oroszországban 2405 leányvállalattal rendelkező 1440 uniós és G-7-es vállalatból 2022 novemberéig kevesebb, mint 9 százalékuk vált meg egyetlen leányvállalatától is.
Az amerikai cégek vezették a kivonulást, de még az amerikai cégek is az Oroszországban működő leányvállalataik kevesebb, mint 18%-át adták el teljes egészében. A japán cégek 15%-a, az uniós cégeknek pedig csak 8,3%-a hagyta el a leányvállalatát. Az USA és az EU továbbra is folytatta üzleti tevékenységét Oroszországban. Az Oroszországban működési engedéllyel rendelkező uniós és G-7-es vállalatok 19,5%-a német, 12,4%-a amerikai és 7%-a pedig japán volt.
És úgy tűnik, hogy a távozott vállalatok egy része csak ideiglenesen távozott. Amikor a Renault és a Nissan eladta oroszországi eszközeit, az üzlet tartalmazott egy záradékot, amely lehetővé tette számukra, hogy a következő hat éven belül visszavegyék azokat. Egyes vállalatok bezárták üzleteiket, hogy aztán más országokban lévő cégeik neve alatt újra megnyissák azokat. A Reebok most Sneaker Box. A Coca-Cola kivonult Oroszországból, de a „Coke” még mindig ott van az orosz polcokon, ahol Kind Cola felirattal szerepel, és még mindig a Coca-Cola több oroszországi gyárában gyártják.
Mivel a világ lakosságának többsége tartózkodik a szankcióktól, a korlátozó intézkedésekkel sújtott orosz gazdaság felülmúlja számos őt támadó ország gazdaságának teljesítményét, és mivel nyoma sincs annak, hogy Oroszország befejezi ukrajnai műveleteit,
meg kell állapítanunk, hogy ügyesen tettük tönkre az európai KKV szektort és szegényítettük el az európai emberek millióit.
Kíváncsi leszek arra, hogy mit fog szólni az európai lakosság, amikor rájön, hogy a szankciók valójában őt célozták meg. Úgy tűnik, az USA mögött álló hatalmi csoportoknak arra is van terve, ha ez kiderül.
