VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Csodát csodálva (Gavallér János verse)











Csodát csodálva


Rohanni, dehogy,

alig csoszogva sem jutottam sehova.

Imádott hangok, emberbeszédek;

vettek körül, öleltek, óvtak, szerettek,

de semmit nem értettem:

– Mit, miért, így, vagy úgy tettek? –,

csodát csodálva léteztem.

Igazán ember, majd mikor leszek?

Kétség-élesztő dagadt bennem,

nőtt, nőtt, minden lélegzet

nehézsége mászott hátamra;

hogyan is kell, hogyan is kell,

mert mint ember felelnem kell.

Csoszogva rohant át rajtam az idő

és nem jutott semmi sem

a miértekre.

Ízetlen gondolat a gondolat,

s tetteim íze keserűn osont árnyékomban.

Batyum volt az út, s üres tenyeremből

elfolyt az élet. Felfalt a vágy.

Tegnap még kétség, ma gond,

holnapra emlék, álom:

Vajon hozzád mi vonz?


2020.12.06.





7 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek