Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 289.

 289.

Érdeklődést szít, aki figyelmet felkelt,

amikor tájékoztat érdekünk mentén,

de célzottan vagy tudatlan félelmet kelt,

ha veszélyeztetettségről ad közre tényt.

A veszély lehet kicsi és áttételes,

mégis rögtön igen érzékenyen érint,

mert tudjuk, hogy ha elér az esetleges,

a ritka baj beüt, kárt okoz, felénk int,

abból még biztosan több lesz hamarosan:

megnő, terjeszkedik, nem akar megállni,

elindul mint egy evilági kárhozat,

s indokául bűnné tehető akármi.

De megelőzés nem lehet visszalépés

régebben virágzó csoport hatalmához:

csak ha nem reked senki kívül a békés

megoldáson, adhat neki tartósságot.

S hogy mindenkire kiterjedjen az érték-

növeléssel megszerezhető biztonság,

előre meg kell teremtenünk a mérték-

egyenlőséget, s lesz az igazságosság

bizalomnyerés, ahol a tehetséget

lelkesedés fogadja, s ki jobbat akar,

alkotással szerez hívekben többséget,

egyénként egyetemes társsá lesz hamar.