Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.04.26.)
–
Az orosz erők 17 zászlóalj harccsoportot küldtek Ukrajnába az elmúlt héten, és további négyet az elmúlt 24 órában, mondta egy amerikai tisztviselő szerdán – írja a CNN. Amerikai becslések szerint jelenleg 82 orosz zászlóalj-harccsoport tartózkodik Ukrajnában. Az utóbbi négy zászlóalj-harccsoportból hármat a Donbasz régióba küldtek. Egy orosz zászlóalj-harccsoport (Battalion Tactical Group – BTG) három gépesített lövész századból, harckocsi századból, légvédelmi rakéta ütegből, aknavető ütegből, önjáró tüzér ütegből, rakéta-sorozatvető ütegből, felderítő századból, ellátó századból, páncéltörő szakaszból, rakéta-páncéltörő szakaszból, műszaki-utász szakaszból, híradó szakaszból, egészségügyi szakaszból, mesterlövész szakaszból, vegyvédelmi szakaszból áll. A BTG létszáma 800-1070 fő között van. Ez azt jelenti, hogy a támadó orosz erők létszáma kb. kilencvenezer fő. A létszámviszonyokat tekintve, a mozgósított lakosság nélkül az ukránok általánosságban legalább három-ötszörös, a Kelet-Ukrajnában másfélszeres túlerőben vannak. Az orosz erők harcértéke (légifölény, tüzérségi fölény miatt) ennek ellenére Kelet-Ukrajnában valamivel nagyobb, mint a velük szemben álló ukrán erőké (1,3:1). Ez azt jelenti, hogy az oroszok továbbra is csak az erők folyamatos mozgatásával és átcsoportosításával képesek alkalmanként helyi erőfölényt létrehozni. Az ukrán hadsereg mellett az oroszokkal szembeni katonai ellenállás jegyében a kijevi kormány 2022 elején létrehozta a Területi Védelmi Erőket (Territorial Defense Forces – TED). Ez régiónként egy, összesen 25 szervezett dandárból (200 000 fő) áll, 150 zászlóaljra osztva (közigazgatási körzetenként egy-egy). A haderő magját itt is körülbelül 10 ezer főállású katona alkotja. Az Ukrán Hadsereg (260 000 fő), az Ukrán Idegenlégió (20 000 fő), az Ukrán Területi Védelmi Erők (200 000) az „ismeretlen eredetű” erők (17 000 fő), a felfegyverzett polgári lakosság (40-60 000 fő) összesített létszáma eléri a félmillió főt.
Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte kedden a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat. A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, s ennek alapján jogában áll kártérítést követelni. Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák.
A Pentagon kiterjeszti az ukrán hadsereg kiképzését a nyugati katonai segítség részeként Ukrajnának biztosított új fegyverek használatának oktatása érdekében. Erről a Jevropejszka Pravda számolt be a külügyminisztériumnak az USA képviselők kijevi látogatását követő közleményére hivatkozva. Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta, hogy USA védelmi minisztériuma az Ukrajnának nyújtott segítség részeként kibővíti az ukrán hadsereg bizonyos fegyverekre vonatkozó katonai kiképzését a térségben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz e fegyverek szállításának felgyorsítására, amelyek a bejelentést követően egy napon belül megérkeznek. Az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt továbbra is koordinálja a nehézfegyverek, lőszerek és pótalkatrészek más országokból való Ukrajnába szállítását, áll a közleményben.
Ukrajnát terrorista államként kell elismerni, miután Kijev terrortámadásokat tervez orosz újságírók ellen – mondta Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt felelősségre kell vonni. Kijev saját népe ellen robbantott ki háborút, és más országok civilek elleni terrortámadásait tervezi. Ez az, amihez vezet a neonáci ideológia támogatása – írta közösségi oldalán a politikus. El kell ismerni: Ukrajna terrorista állam. Zelenszkijt felelősségre kell vonni – tette hozzá Vologyin. Az Állami Duma elnöke azt is megjegyezte, hogy „a történtek igazolják az Orosz Föderáció különleges katonai hadművelete megkezdésének helyességét és időszerűségét Ukrajnában”.
Az Európába irányuló orosz földgázszállítások leállítását hangosan követelő ukrán vezetés most a színfalak mögött igyekszik meggyőzni nyugati szövetségeseit arról, hogy az Oroszországból érkező földgázszállítmányokat helyezzék át az Ukrajnán keresztül futó vezetékekre. Ezzel a földgázkészletük feltöltése mellett növelni tudnák befolyásukat az oroszokkal szembeni konfliktusban, azonban szakértők szerint ez nemcsak jogi aggályokat vet fel, de nem segíti Európa ellátásbiztonságát sem. Washingtonban lobbiztak az ukrán Naftogaz gázipari cég képviselői azért, hogy a Fehér Ház győzze meg az Európai Uniót arról, hogy az Oroszországból közvetlenül Németországba és rajta keresztül Európába gázt szállító Északi Áramlat 1 vezetéken futó gázszállításokat helyezzék át az Ukrajnán keresztül futó gázvezetékekre – jelentette a Reuters hírügynökség. A gázipari cég azt szeretné, hogy az Északi Áramlat 1 kapacitásának negyven százalékát haladéktalanul irányítsák át az ukrán gázvezetékre, 2023 áprilisáig fokozatosan száz százalékra növelve azt, ezzel szerintük időt hagyva Európának az átállásra. A jelentés szerint az ukrán lobbisták azzal érveltek, hogy minél több gázt szállít Oroszország a vezetékeiken, annál több tranzitdíjat szedhet be a kijevi kormány, segítve ezzel a háború finanszírozását. Az elmozdulás szerintük ugyanakkor megakadályozná azt is, hogy Oroszország károsítsa az ukrán gázvezeték-infrastruktúrát. A gázszállítások áthelyezése az ukrán vezetékekre nemcsak nagy nehézségekkel járna Németország és Európa többi országa számára, de jogi aggályokat is felvet, hiszen ez a szállítási szerződések jogellenes megszegését jelentené Christian Egenhofer, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Tanulmányok Központjának munkatársa szerint. David Goldwyn, az USA külügyminisztériumának egykori energetikai ügyekért felelős különmegbízottja pedig úgy látja, hogy ez a lépés nem növelné Európa ellátásbiztonságát sem. A dolognak egyébként különös élt ad, hogy az ukrán kormány eddig hangosan lobbizott Európa kormányainál azért, hogy azonnal állítsák le az Oroszországból érkező gázszállításokat, azonban most Daniel Vajdich, a Naftogaz tanácsadója úgy látja, hogy az Északi Áramlat 1 egészének az ukrajnai rendszerre való áthelyezése nagyobb befolyást biztosítana Kijevnek Moszkvával szemben, és megmutatná a Kremlnek, hogy Európa saját biztonságát Ukrajna biztonságához köti. Szvitlana Zaliscsuk, a Naftogaz vezérigazgatójának tanácsadója pedig hozzátette, Ukrajnának hamarosan saját gázellátását kell biztosítania, mielőtt októberben megkezdődik a téli fűtési szezon. Ukrajnába egyébként év végéig háromszázmillió köbméter orosz gáz érkezik Magyarország, Szlovákia és Lengyelország irányából is, amelyből a legnagyobb mennyiséget hazánk szállítja keleti szomszédunknak. Olga Bielkova, az ukrán gázszállítási rendszer üzemeltetőjének nemzetközi ügyekért felelős igazgatója azt mondta, hogy Oroszország európai gázeladásai függenek az ukrán vezetékektől, ezt a tényt szerinte a tárgyalások során ki kell használni. Oroszország jelenleg évi 95 milliárd köbméter földgázt szállít Európába, amelyből ötvenmilliárd köbméter Ukrajnát megkerülve érkezik az Északi Áramlat 1 vezetéken, és további negyvenmilliárd köbmétert szállít Ukrajnán keresztül, ez az útvonal a háború kitörése óta is zavartalanul működik. A hírt egyébként sem a Fehér Ház képviselői, sem a német kormány nem kívánta kommentálni, azonban Németország már leállította Oroszország Északi Áramlat 2 gázprojektjét, büntetésül Oroszország februári ukrajnai inváziója miatt, holott annak célja éppen a németországi gázszállítás megkétszerezése volt. A tizenegymilliárd dolláros projekt kivitelezése tavaly év végén fejeződött be, de gáz sosem érkezett rajta.
James Hippie arra emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háborút Oroszország robbantotta ki. Ukrajna „teljesen jogosan” hajthat végre támadásokat az Orosz Föderációban lévő célpontok ellen. Az ellenséges logisztika megzavarása és az ellenséges raktárak megsemmisítése a háború része, közölte James Hippie, Nagy-Britannia hadügyminisztere a Times Radio adásában. Kifejtette, Ukrajna szuverén ország volt, amely békésen élt a határain belül, majd egy másik ország úgy döntött, hogy megsérti ezeket a határokat és 130 000 katonát küld az országába. Ezzel kezdetét vette az Ukrajna és Oroszország közötti háború, s Ukrajnának csapást kell mérnie az ellenségre, meg kell semmisítenie az ellenség logisztikai vonalait, üzemanyag-készleteit, lőszerraktárait, hisz ez a háború része. Szerinte “teljesen törvényes, hogy Ukrajna oroszországi célpontokra célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amit ha nem tesz meg, az újabb halálesetekhez és mészárlásokhoz vezet", közölte Hippie.
Teátrális gesztusnak nevezve, Szergej Lavrov elutasította az ukrán fél kezdeményezését, közli az rbc.ukrajna a The Guardian-re hivatkozva. Az orosz külügyminiszter a mariupoli tárgyalások kilátásait firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ez Ukrajna “teátrális gesztusa”, s az ukránok így „újabb könnyes jelenetet akartak bemutatni”. Lavrov is megismételte, Oroszország továbbra is várja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszát azokra a javaslatokra, amelyeket állítólag 10 napja adtak át Kijevnek. „Ha a tárgyalások keretében komoly munkához való hozzáállásról beszélünk, akkor jobb lenne, ha reagálnának a több mint 10 napja megküldött javaslatainkra, amelyekről, mint kiderült, Zelenszkij nem is hallott” – mondta Lavrov. Mint köztudott, Szvjatoszlav „Kalina” Ponomar az Azov-ezred parancsnok-helyettese, a közelmúltban videoüzenetében azt mondta, hogy Mihail Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója és David Arahamija parlamenti képviselő készek Mariupolban tárgyalni az Orosz Föderációval.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar komolyan tárgyalni Ukrajnával a konfliktus befejezéséről – mondta kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter az MTI szerint. A Financial Times két nappal ezelőtt már úgy értesült, hogy az orosz elnök most már nem akar békét kötni (márciusban viszont még komolyan gondolta ezt). Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban most azt mondta a szenátus külügy bizottsága előtt: Eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin elnök komolyan lényegi tárgyalásokat akarna. Hozzátette: az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai vezetést a békeszerződésre irányuló diplomáciai erőfeszítéseiben. Blinken a meghallgatáson válaszolt Rand Paul republikánus szenátor kérdésére is, aki azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása mellett kardoskodva hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok lerohanták Ukrajnát. A külügyminiszter azt mondta: már a háború kezdete előtt is többször tárgyaltak az oroszokkal, és akkor kiderült, hogy ez számukra csak egy ürügy. Nagyon világos volt Putyin elnök saját szavai alapján, hogy ez nem Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólt, hanem ő mindig abban a hitben volt, hogy Ukrajna nem érdemli meg, hogy szuverén és független állam legyen.
Az orosz külügyminiszter szerint az ukrajnai háború könnyen átfordulhat egy atomháborúba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint valós a veszélye annak, hogy az ukrajnai háború atomháborúvá fajul, és a harmadik világháború kitörésére is komoly esélyt lát. Lavrov az orosz First Channel műsorában hangsúlyozta: „A veszély komoly, valós, nem lehet alábecsülni” – fogalmazott arról, hogy az orosz-ukrán konfliktus világméretűvé eszkalálódhat. Hozzátette, hogy ugyanilyen fontos a nukleáris fegyverkezés kérdése is.
A csecsen vezér azt állítja, bizonyítékaik vannak, hogy az ukránok a saját katonáikat ölik meg. A csecsenek vezére ismételten közösségi oldalán üzent, miután elfoglalták Mariupolt. „Kedves testvérem, Adam Delimkhanov nemrégiben kihallgatott egy náci foglyot, akit korábban Mariupol városában, az Azovsztalszkaja utcában egy tüzelőállásban fogtunk el. A fogoly érdekes részleteket árult el a náci militánsok bűnös tevékenységéről az Azovstal vas- és acélmű területén”. A csecsen vezető elmondta, hogy „a fogoly szerint az üzem vastag falai alatt rekedtek többsége fehér zászlóval a kezében kívánta elhagyni a területet. Ezt a kezdeményezést a nemzeti zászlóaljak jelenlegi parancsnoksága kategorikusan elutasítja. Ráadásul megerősített bizonyítékok vannak arra, hogy saját katonáikat ölik meg, akik kifejezték, hogy le akarják tenni a fegyvert”. Ezután hozzátette, hogy „az orosz fél többször is lehetőséget biztosított a megadásra, arra, hogy a jól ismert utasításoknak megfelelően önként jöjjenek elő rejtekhelyeikről. Nyilvánvaló, hogy körükben banális dezinformáció folyik arról, hogy katonáink civileket lőnek, és szó sincs a hadifoglyok biztonságának garantálásáról, holott a helyzet éppen az ellenkezője. Itt az ideje, hogy észhez térjenek, és megmentsék saját és bajtársaik életét”. „A nemzetbiztonsági erők parancsnokainak aljassága és a kijevi hatóságok képmutatása már régen túllépett minden létező határt. Nem lepődünk meg az ilyen viselkedésen, hiszen az erkölcstelen és becstelen emberek bármilyen utálatosságra képesek” – tette hozzá Ramzan Kadirov.
Egy kelet-ukrajnai háborús övezetben lévő mobil kórház tulajdonosa elmondása szerint utasította orvosait, hogy „kasztrálják” az elfogott orosz katonákat, számolt be a Daily Mail. A 49 éves Gennagyij Druzenko az ukrán televíziónak adott interjúban jegyezte meg: „Mindig is nagy humanista voltam – azt mondtam, hogy ha egy ember megsebesül, akkor már nem ellenség, hanem beteg. De most nagyon szigorú parancsot adtam, hogy minden elfogott orosz férfit kasztráljunk, mert ezek csótányok, nem emberek.” Később azonban pontosított, és azt mondta, hogy nem adott parancsot a foglyok kasztrálására, és hogy a kórháza „életeket ment”. Ezt követően azonban hozzátette a Facebookon: „Gyilkolni fogunk. Nem foglyokat, hanem brutális r*hadékokat, akik megerőszakolják az országomat”.
A Guardian baloldali lap még tavaly ősszel fedte fel a Pandora Papers offshore-botrányban kiszivárgó adatok alapján az elvileg korrupció és oligarchaellenes ukrán elnök furcsa üzleteit. A kampányban Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét. Kampányát olyan politikusok ellen célozta, mint a gazdag Petro Porosenko volt elnök, akik sok esetben offshore vagyonukat rejtegetik. Az üzenet betalált, és Zelenszkij a szavazatok 73 százalékát szerezte meg. Valójában azonban Ukrajnában semmi sem változott. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) kiszivárogtatott és a Guardian lappal egy globális nyomozás részeként megosztott Pandora-papírok azt sugallják, hogy Zelenszkij sokkal inkább hasonlít oligarcha elődeire, mint a korábban általa alakított tisztakezű történelemtanárra. A kiszivárgott dokumentumok szerint az elnöknek volt, vagy van egy korábban nyilvánosságra nem hozott részesedése egy offshore cégben, amelyet a jelek szerint hetekkel az elnökválasztás megnyerése előtt titokban átadott egy barátjának. Az aktákból kiderül, hogy Zelenszkij offshore cégek kiterjedt hálózatában vett részt, amelynek társtulajdonosai régi barátai és tévés üzleti partnerei voltak. Ezeket az üzleti partnereket aztán sok esetben be is vitte maga köré a politikai vezetésbe. Ha ez nem lenne elég, a lap felfedi, hogy a Zelenszkij-kör médiacége orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkezik.
(vukics)
Comentarios