Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.27.)
–
Több mint 2500 aláírás érkezett Ukrajna hivatalos petíciós oldalára egy névtelenül közzétett kérvényre, amely az Egyesült Királyság leköszönő miniszterelnökének, Boris Johnsonnak megszavazná az ukrán állampolgárságot és az ország miniszterelnökévé választaná. Johnson továbbra is kultikus figurának számít a megszállt Ukrajnában, amiért teljes mellszélességgel kiállt az ország mellett az orosz megszállás leküzdésének ügyében – írja az al-Dzsazíra. A Zelenszkijnek címzett petíció Johnson erősségeihez sorolja a hatalmas támogatást, amelyet Ukrajnának nyújtott, valamint a politikai, pénzügyi és jogi bölcsességet. Közben felröppent a hír, hogy brit miniszterelnöki tisztségéről most lemondó Boris Johnson veheti át a NATO főtitkári tisztségét, miután Jens Stoltenberg jelenlegi szövetségi vezető jövő szeptemberben távozik posztjáról – jelentette szerdán a Daily Telegraph című brit lap. A lap szerint vezető toryk Boris Johnsont támogatják a következő NATO-főtitkárként. Johnson előtt Ben Wallace brit védelmi miniszter, valamint Theresa May és David Cameron korábbi brit miniszterelnökök is szóba kerültek – jegyzi meg az újság. A Daily Telegraph kiemelte, hogy a NATO-főtitkári posztot már régóta egy brit képviselőnek ajánlották fel, mert az Egyesült Államok bizalmatlan az európai politikusokkal szemben, akik többször bejelentették, hogy egy új európai uniós hadsereg létrehozását tervezik.
Miközben egész Európa azzal küzd a háború kirobbanása óta, hogy hogyan szabaduljon meg az orosz energiafüggéstől, az Unió nyugati végében található az az ország, amelyik jelentősen megemelte az orosz gázbehozatalt azóta. A szóbanforgó ország pedig Spanyolország, ugyanis a legnagyobb spanyol energetikai cég, az Engas adatai alapján azt látni: a háború kirobbanása óta Oroszország a második legnagyobb gázszállítójukká avanzsálódott – írja a Morocco World News. A jelenségre egy másik, jelenleg is zajló háború szolgálhat magyarázatul, amelynek tétje az ásványkincsekben rendkívül gazdag Nyugat-Szahara sorsa.
Volodimir Ohrizko egykori ukrán külügyminiszter egy rádió interjúban arról beszélt, mennyire veszélyes és kockázatos volna, ha a nyugati partnerek Magyarországon át küldenék a fegyvereket Ukrajnának, írja az ukrinform.ua. Ohrizko szerint nem szabad beleegyezni a magyarok ajánlatába, amely lehetővé tenné a fegyverek Magyarország területén át történő szállítását. Ez az engedékenység minden bizonnyal Moszkva sugallatára született, és az a célja, hogy Budapest azonnal informálja a Kreml urait valamennyi áthaladó fegyverszállítmányról. Az egykori ukrán diplomata szerint a magyarok ily módon csapdát állítanak az ukrajnai fegyverszállítmányoknak, holott Magyarország háborúhoz való hozzáállása semmit nem változott. Bár a nyugati partnerek kényszerítik Budapestet az oroszok elleni szankciók támogatására, ám Ohrizko szerint Budapest bármikor kész elárulni a nyugati érdekeket. Azt mondta példaként az állításai alátámasztásához, hogy amennyiben Magyarországról éjjel 23 órakor megérkezne Ungvárra egy fegyverszállítmány, egy órával később az oroszok már tudnák, hogy hol lehet azt megsemmisíteni. Ezt a kockázatot nem szabad vállalni, és nem kell megengedni, hogy Ukrajna szövetségesei Magyarországon át szállítsák a fegyvereket. A portál tévesen magyar külgazdasági és külügyminiszternek nevezi Magyar Leventét, aki Lembergben tett látogatása során állítólag kijelentette, hogy Magyarország kész átengedni területén a külföldi fegyverszállítmányokat.
Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója Twitter bejegyzésében figyelmeztette az orosz megszállókat: ha a közeljövőben nem hagyják el Herszont, "lehet, hogy nem lesz harmadik figyelmeztetés" – adta hírül TSN.ua. A tanácsadója szerint az oroszoknak már meg kellene tanulniuk átúszni a Dnyepert. Szerinte az Antonivszkij hidat természetesen lehet orosz légvédelmi eszköznek nevezni, amely elfogja az ukrán rakétákat, de nem szabad elmenekülni a valóság elől: a megszállóknak meg kell tanulniuk átúszni a Dnyepert. "Hagyják el Herszont, amíg még van rá esély. Lehetséges, hogy harmadik figyelmeztetés nem lesz” – írta a Twitteren.
Kirillo Sevcsenko, a Nemzeti Bank vezetője szerint Kijev már elküldte kérelmét az IMF kiegészítő finanszírozásra – közölte a Podrobnosti.ua. Sevcsenko megjegyezte, hogy két-három évre legfeljebb 20 milliárd dolláros programban reménykedik készenléti megállapodás (stand-by), vagy kiterjesztett finanszírozási mechanizmus (EFF) formájában. A 20 milliárdos ügylet Argentína után a létező második legnagyobb IMF-hitel lesz. "Az IMF mindig Ukrajna partnereként lépett fel a háború alatt. Remélem, hogy idén új programba kezdhetünk" - hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy ennek a programnak olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek elősegítik Ukrajna gazdaságának stabilizálását. Biztosítani kell a visszatérést a háború előtti állapotokhoz, mint például a rugalmas árfolyam, a devizapiaci korlátozások hiánya, a nemteljesítő hitelek számának csökkentése a bankszektorban és a kiegyensúlyozott fiskális politika.
A Podrobnosti.ua közlése szerint Ukrajnának a következő 3-6 héten belül vissza kell vennie az Oroszország által elfoglalt területeket, mielőtt ez sokkal nehezebbé válik. Adam Smith képviselő, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatai bizottságának elnökének a szavai szerint az ukrán tisztviselők azt mondták, hogy békemegállapodást akarnak kötni az oroszokkal, de előbb vissza kell szerezniük azokat a területeket, amelyeket megszállók lefoglaltak. A következő három-hat hét döntő jelentőségű. Megjegyezte, ez az időszak fontos, mert a tél alacsony hőmérsékletével és brutális körülményeivel lelassítja a harci cselekményeket és a lemorzsolódásos háborúhoz vezet.
Lettország kérelmet nyújtott be az Egyesült Nemzetek Szövetségének Nemzetközi Bíróságához, hogy csatlakozzon Ukrajna Oroszország elleni peréhez. A hírt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ukrán bírája, Hanna Judkivkszka jelentette be a Facebookon a vonatkozó sajtóközleményre hivatkozva – tájékoztat az UNN. Judkivszka megjegyezte, hogy a bíróság alapszabályának 63. cikke szerint, az ügyben részt nem vevő országok is csatlakozhatnak az eljáráshoz. Ebben az esetben a bírósági határozat által biztosított értelmezés rájuk egyaránt kötelező érvényű.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban szólal fel az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A törvénytervezet, amelynek megvitatásából ezúttal is kihagyták a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteket, szinte teljes egészében megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azzal az eltéréssel, hogy míg az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni – áll a nyilatkozatban. A KMKSZ elnöksége kiemeli: a tervezet, amely a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja, továbbra is jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média- stb. jogok területén. Nem biztosítja a jogszabálytervezet többek között a nemzeti szimbólumok szabad használatát, az egységes nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is – hangsúlyozzák a nyilatkozatban. A törvénytervezet a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbséghez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne. – mutat rá nyilatkozatában a KMKSZ.
A szankciók célja az volt, hogy megakadályozzák Moszkvát a háború finanszírozásában, de ez a jelek szerint nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Az IMF közölte, hogy az ukrajnai invázió nyomán Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók ellenére az orosz gazdaság a vártnál jobban vészeli át a vihart, mivel a magas energiaáraknak köszönhetően jól jár. Az IMF legutóbbi Világgazdasági kilátásai azonban figyelemre méltó mértékben, 2,5 százalékkal feljavította Oroszország idei bruttó hazai termékének (GDP) becslését, bár gazdasága még mindig 6 százalékkal fog zsugorodni – írja a The Guardian. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza viszont elmondta, hogy „ez még mindig elég jelentős recesszió Oroszországban 2022-ben”. Kiemelte, hogy az orosz központi banknak és az orosz politikai döntéshozóknak sikerült megakadályozniuk a banki pánikot vagy pénzügyi összeomlást, amikor a szankciókat először bevezették, miközben az emelkedő energiaárak hatalmas mennyiségű bevételt biztosítanak az orosz gazdaságnak. Úgy látja, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága lassul, de Oroszország gazdasága a becslések szerint a második negyedévben a korábban vártnál kisebb mértékben zsugorodott, a nyersolaj és a nem energetikai célú export a vártnál jobban tartotta magát, de nem várható fellendülés. Véleménye szerint a már érvényben lévő szankciók, valamint az Európa által bejelentett újak azt jelentik, hogy a szankciók kumulatív hatása is növekszik az idő múlásával. Összességében azonban megjegyezte: a világ hamarosan a recesszió szélére kerülhet.
Csecsen lázadók egy csoportja jelezte, hogy készen állnak újabb akciókat végrehajtani a régióban. Ramzan Kadirov, Csecsenföld jelenlegi vezetője a 2000-es években feltétlen hűséget esküdött Putyinnak, ezért azóta nem igazán voltak jelentősebb harci események az észak-kaukázusi köztársaságban. Ez abban is megmutatkozott, hogy Kadirov jelentős számú csecsen harcost küldött Putyinnak, akiket Ukrajnában is bevetettek a különböző frontokon. Az orosz társaikhoz hasonlóan a csecsenek is súlyos bűntetteket követtek el, de talán ők voltak a legnagyobb szájúak. Vannak azonban olyan csecsen csapatok, akik Ukrajna oldalán álltak be harcolni, az egyik közülük a „Manszúr Sejk zászlóalj” elnevezést kapta. Manszúr egy legendás csecsen harcos és iszlám vezető, aki még a 18. században harcolt az orosz hódítás ellen. Iszlám Belokijev, a zászlóalj szóvivője egy videót tett közzé nemrégiben, ebben egyenesen Putyinéknak üzent: a csecsen lázadók készen állnak arra, hogy a szülőföldjükön ismét megharcoljanak az orosz csapatokkal. Belokijev állítása szerint a lázadók az elmúlt idők során együtt dolgoztak a helyi lakossággal, hogy információt gyűjtsenek az orosz csapatok számáról és mozgásáról, fegyverzetük mennyiségéről és minőségéről. „Tudjuk, hol vannak az ellenség pozíciói, hol vannak az orosz katonai bázisok. Ha Csecsenföld megremeg, Oroszország összeomlik.”
A Corriere della Sera olasz lap tájékoztatása szerint Mario Draghi lemondása következtében három másik képviselő is kilépett a pártból, abban a hitben, hogy most Matteo Salvininek, az Északi Liga politikusának lesznek alárendelve. Mint írják, nincs egyetértés az új jelölt személyét illetően. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor Brüsszel-ellenes harmóniája egyesíti az Olaszország Fivérei, az Északi Liga és a Forza Italia pártokat – írja a lap. Salvinit és a volt olasz miniszterelnököt, Silvio Berlusconit pedig azzal vádolják, hogy az „atlantista” Melonihoz képest Putyin-pártiak.
Francis Fukuyama főideológus szerint ha az ukránok nem tudnak sikereket felmutatni, „akkor felerősödnek a felhívások, hogy Kijev adja fel”. Oroszország minden gondja egy csapásra rendeződne, ha Trump 2024-ben visszatérne a Fehér Házba. A Stanford Egyetem politológiaprofesszora szerint ugyanis a volt elnök „egyértelműen kivezetné az USA-t a NATO-ból, azaz teljesülne Moszkva nagy vágya”. Ezért tartja a szakértő igen fontosnak, hogy Ukrajna a nyáron területeket szerezzen vissza az ország déli részén. Szerinte ugyanis a Nyugat egysége attól függ, továbbra is hisznek-e az emberek abban, hogy katonai eszközökkel pontot lehet tenni a válság végére. „Ha nem, akkor felerősödnek a felhívások, hogy Kijev adja fel” – fogalmaz. Fukuyama úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin hazudik, amikor azt állítja, hogy Ukrajnában igazából még el sem kezdődött a tánc. Az orosz hadseregnek ugyanis nincs elég embere. A hadművelet kezdetéhez képest 20 ezer katonát vesztett, a sebesültek száma 60 ezer, tehát a bevetett élőerő egyharmadára immár nem számíthat. Plusz ott vannak a hadifoglyok. Mindez katonai katasztrófával ér fel szerinte. Ráadásul a támadók nemigen jutnak előre a Donyecki-medencében, és nem valószínű, hogy jelentős tartalékaik volnának. Ily módon az ukránoknak délre kellene összpontosítaniuk, fel kellene szabadítaniuk Herszont és az Azovi-tenger más part menti városait. A nyár végére ott nagy sikereket érhetnek el, és így újra megindulhatna az agrárkivitel. Fukuyama szerint Oroszország nagyon hasonlít a náci Németországra, mert a szélsőséges nacionalizmus jellemzi. Az ipar gyenge és minden hatalom egy ember kezében van. Ezzel szemben Kínában ott az igen fegyelmezett, nagy kommunista párt, hasonló képződmény az oroszoknál nincsen. Ezért nem is stabil a rezsim: nincs világos ideológiája, és akik követik, azoknál az a mozgatórugó, hogy valamilyen okból nem szeretik a Nyugatot.
(vukics)
Comments