Esti szemezgetésünk idegennyelvű sajtóból (2022.04.24.)
–
"A kínaiak sokkal komolyabban tanulmányozzék a háborút, mint mi." Graham Allison volt védelmi miniszter-helyettes szerint a Kínai Kommunista Párt továbbra is támogatná Vlagyimir Putyin oroszországi rezsimjét még abban az esetben is, ha az Ukrajnában taktikai atomfegyvereket vetne be. Allison, a Harvard Egyetem professzora a Kína, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti stratégiai helyzetről szóló április 19-i előadásában figyelmeztette a hallgatóságot arra, hogy az Egyesült Államok és Kína „katasztrofális kimenetel felé tart” az egyre ellenségesebb rivalizálásuk miatt. Kína egyre kiteljesedő szövetsége Oroszországgal bonyolítja a nemzetközi biztonságot, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert telepíthet Ukrajnában. Allison, aki 1985 óta tagja a védelmi miniszter védelmi politikai testületének, arra figyelmeztetett, hogy a feszültség tovább fog nőni, mivel Washingtonban nem ismerik Kína Oroszországgal kapcsolatos stratégiai gondolkodását.
Mennyit vagyunk készek áldozni azért, hogy segítsünk az Egyesült Államoknak megnyerni a Putyin elleni propagandaháborút?
A Szilícium-völgyi cenzúra legutóbbi, az ukrajnai háború kezdetén kezdődött kiteljesedése során a 2016-os amerikai választások utáni általános doktrína volt tapasztalható. Ezt az új cenzúra-eszkalációt az különbözteti meg elődeitől, hogy ezúttal senki sem tesz úgy, mintha az emberek érdekében történne. A rasszisták cenzúrájával az volt az érv, hogy gyűlölet-bűncselekményekre és faji zaklatásra buzdítanak. Alex Jones és QAnon cenzúrájával az volt az érv, hogy erőszakot szítottak. A Covid-szkeptikusok cenzúrájával az volt az érv, hogy olyan félretájékoztatást hirdetnek, amelyek halálosak is lehetnek. Még a Hunter Biden laptop sztori cenzúrája mellett is azzal érveltek, hogy meg kell védeni a választási integritást a potenciálisan külföldi eredetű dezinformációkkal szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cenzúra mellett nincs érv amellett, hogy ez a korlátozás most az emberek megsegítése érdekében történik. Semmi esetre sem lehet azt mondani, hogy ha hagyjuk, hogy az emberek rossz dolgokat mondjanak erről a háborúról, akkor ez a véleménye az ukránokat, amerikaiakat vagy bárki mást megöl. Semmi esetre sem lehet következtetni arra, hogy az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos állítások vitatása károsítaná Amerika demokratikus folyamatait. "A YouTube törölte azokat a videókat, amelyek vitatják az Egyesült Államok kormányának narratíváját a buchai orosz háborús bűnökről" Kérdezz meg egy megfelelően agymosott liberálist, hogy miért támogatják valakinek a cenzúráját, aki vitatja az amerikai narratívákat az orosz háborús bűnökről Buchában vagy Mariupolban, és valószínűleg valami olyasmit fognak mondani, hogy "Nos, ez dezinformáció!" vagy "Mert ez propaganda!" vagy "Putyin mennyit fizet neked??" Amit azonban nem fognak tudni mondani, az az, hogy pontosan megfogalmazzák, milyen konkrét károkat okoz egy ilyen beszéd.
Vlagyimir Putyin már nem nyitott a diplomáciára. Nem akar véget vetni az ukrajnai háborúnak, ami azt sugallja, hogy ehelyett a „területfoglalási” stratégiára összpontosít – írja a Financial Times, hivatkozva három személyre, akik az orosz elnökkel folytatott beszélgetésekről tájékoztatták a közvéleményt.
Mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok 4,2 milliárd dollárnyi katonai felszerelést adott Ukrajnának. Ahogy Amerika legutóbbi, Oroszországgal vívott proxyháborúja felforrósodik, érdemes emlékezni arra, mi történt a legutóbbi, Oroszországgal folytatott proxyháborúnkban. A rövid válasz az, hogy Trump elnök végül azzal vetett véget, hogy leállította a CIA Timber Sycamore hadműveletét, amely fegyvereket juttatott el az Al-Kaidához és más szíriai radikális csoportokhoz. Aaron Maté újságíró a közelmúltban megjelent bejegyzésében részletezte ezt az őrültséget, és azt, hogy Oroszország hogyan lépett közbe annak megakadályozása érdekében, hogy az Al-Kaida és más iszlám radikálisok megdöntsék a kormányt Szíriában. Bejegyzését teljes egészében alább mellékeltem.
Svájc nem járul hozzá, hogy a tőle származó hadianyagot Németország Ukrajnába küldje, és ezzel blokkolja a német fegyverszállításokat – írja a svájci Sonntags Zeitung. Németország korábban Svájctól kapott hadianyagot, és most két hivatalos megkeresésben arra kérte az alpesi országot, járuljon hozzá ezek Ukrajnába szállításához. Svájc azonban ezt az ország semlegességére és hadianyagokra vonatkozó törvényre hivatkozva megtiltotta – erősítette meg az információt a svájci gazdaságért felelős államtitkárság. Németország Ukrajna kérésére Marder típusú páncélozott szállító harcjárműveket akar szállítani a háborúban álló országnak. A páncélosok által használt lőszert a német Rheinmetall cég Svájcban gyártatja. A svájci elutasítás feszültséget okoz a két ország között, mert Németország így nem tudja Ukrajnába küldeni a katonai járműveket.
Az ukrajnai háború kitörése óta volt ez az első alkalom, hogy a Putyinnal hosszú évek óta baráti kapcsolatban álló egykori kancellár nyilatkozott. „Szerintem ez a háború hiba volt, és ezt mindig is mondtam” – hangsúlyozta a 78 éves Schröder az interjúban, aki ismét kijelentette, hogy hajlandó közvetíteni az ukrajnai háborúban. Elmondása szerint ő mindig is a német érdekeket képviselte, megteszi, amit tud, legalább az egyik oldal bízik benne. Schröder szerint a lehető leghamarabb a békés rendezést kell elérni. A volt kancellár úgy látja: az Ukrajna elleni agresszió ellenére fent kell tartani a kapcsolatokat Moszkvával, mert „egy olyan országot, mint Oroszország, nem lehet hosszú távon sem politikailag, sem gazdaságilag elszigetelni”. „A német iparnak nyersanyagokra van szüksége, amelyekkel Oroszország rendelkezik. Nemcsak az olajról és a gázról van szó, hanem a ritkaföldfémekről is. És ezek olyan nyersanyagok, amelyeket nem lehet olyan könnyen pótolni.” Schrödert már a háború kitörése előtt is éles kritikák érték amiatt, hogy ilyen szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal. Arra a kérdésre, hogy van-e emiatt lelkiismeret-furdalása, a volt kancellár azt mondta: „Nem fogok itt most mea culpázni, ez nem az én stílusom.”
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, hogy nem hisz az Oroszországgal való békekötések egyikének sem. Az RNBO titkára egy interjúban mondta el, milyen kételyei vannak az oroszok által ajánlott békekötésekkel kapcsolatban. Szerinte a megállapodást az oroszok bármikor képesek felrúgni. Danilov Dmitrij Peszkovnak, az orosz elnök sajtósának szavaira reagált. Peszkov azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy az folyton kihátrál a korábbi megegyezésekből, állandóan módosítja az álláspontját, és ezzel gátolja a hatékony békekötési megállapodást. A portál emlékeztet Mihajlo Podoljak napokkal korábbi kijelentésére. Az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója azt mondta, hogy tanulmányozni fogják az oroszok békekötési ajánlatait és levonja a szükséges következtetéseket. Hozzáfűzve, hogy az orosz fél a nyomásgyakorlás eszközeként használja előszeretettel a hangzatos bejelentéseit. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij közölte, hogy a béketárgyalások végét jelentheti, ha az oroszok végeznének Mariupol védőivel.
Miután az ukrán elnök, Zelenszkij azt követelte, hogy vegyék fel Ukrajnát az Európai Unióba, megszólalt az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg. Az AFP információi szerint azt mondta: ellenzi, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon. Mindez azt is jelenti, hogy lényegét tekintve Ausztria ellenzi, hogy az ukránokat felvegyék később – évek múlva – az Európai Unióba. A tagjelölti státusz elnyeréséért a 27 uniós ország egyetértésére van szükség.
A lépés törvénytelen, a kényszersorozás nyílt megsértése a IV. – kifejezetten a polgári lakosság védelmére vonatkozó – genfi egyezménynek. Az ukrán felderítés információi szerint az oroszok úgynevezett népszavazást készítenek elő Herszon és Zaporizzsja megyében, s ezzel egyidejűleg kényszersorozással arra akarják rábírni a polgárokat, hogy Ukrajna ellen harcoljanak. Ezzel az agresszor durván megsérti a IV. genfi egyezményt. Korábbi hír szerint az oroszok népszámlálást terveznek a megszállt területeken. Friss adat: a Kreml több mint 900 ezer ukrán állampolgárt telepített ki Oroszországba.
A többség felépül és újra fegyvert fog. A katonai orvosok erőfeszítéseinek köszönhetően a sebesült ukrán katonák több mint 80 százaléka visszatér szolgálatot teljesíteni – jelentette be Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes: „Sikerült átadnom a pászkákat a sebesülteknek és az egészségügyi személyzetnek Ukrajna egyik kórházában. A katonaorvosaink ma is a fronton vannak, tulajdonképpen ők felelnek a sebesült katonáink egészségéért és életéért. Az ukrán katonai orvoslás hatalmas győzelme, hogy a sebesültek rendkívül magas százaléka tér vissza a harctérre – több mint 80 százalékuk” – mondta Maljar.
Egy felvétel tanúsága szerint az oroszok UR-77-es „Meteorit” nevű, normál esetben aknamentesítésre használt harceszközöket is bevetettek a Donbaszban, amelyek egész épületeket meg tudnak semmisíteni egy-egy lövéssel. Az oroszok ezt a fegyvert már Szíriában is használták, most pedig Rubizsnye városában alkalmazták őket. A lövedék becsapódása után, a lenti videóban 1:40-nél látható, amint a találat következtében felrobban az épület. A fegyver még a szovjet-korszakból származik és a célja alapvetően az, hogy a becsapódás területén hatástalanítsa az ott található aknákat egy lökéshullámmal. Jelen esetben ehelyett az épület megsemmisítésére használták fel.
A projekt megvalósításán a Kijevi Városi Közigazgatás Információs és Kommunikációs Technológiai Osztálya a fővárosi internetszolgáltatókkal közösen dolgozik – közölte a Vecsirnij Kijev hírportál. A városvezetés március elején indította el azt a digitális platformot, amelyre regisztrálhattak a házkezelőségek és a projekthez csatlakozó internetszolgáltatók. Eddig 1145 erre vonatkozó kérelmet nyújtottak be kijeviek, és 29 internetszolgáltató vállalta a kivitelezést. Petro Olenics, az Információs és Kommunikációs Technológiai Osztály vezetője közölte, hogy eddig már 815 kijevi óvóhelyre vezették be az internetet. Továbbá a fennmaradó 330 légópincébe is kiépítik az ingyenes WIFI-hálózatot.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke Antony Blinken külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása előtt azt üzente, támogatja a háború által sújtott országot. Az amerikai elnök Twitteren jelentette ki, hogy az orosz elnök Ukrajna megszállására tett kísérlete soha nem lesz sikeres. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel, valamint az ukrán néppel való egységünk félreérthetetlen üzenetet küld Putyinnak: Sohasem sikerül egész Ukrajnát uralni és elfoglalni – írta Biden.
Melitopolban elrabolták Bulgária konzulját – jelentette Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere. „Több mint ötven kollégámat rabolták el országszerte, ma 29-en vannak a megszállók börtönében. Néhány órával ezelőtt kiderült, hogy Melitopolban elrabolták Bulgária tiszteletbeli konzulját” – idézi a polgármestert az Unian. A melitopoli hadműveleti helyzettel kapcsolatban Fedorov elmondta, hogy a megszállók negyedik napja nem engedik el azokat a lakosokat, akik Zaporozzsja felé akarnak elindulni. Elmondása szerint csak Krím felé engedik őket. Emellett a humanitárius ellátás is le van tiltva, nincs készpénz a városban. Úgy tűnik, hogy a polgármester nem mondott igazat. Cáfolta a bolgár konzul elrablásáról szóló híreket a bolgár külügyminisztérium – írja a Dnevnyik. Szergej Zselev bolgár konzult nem rabolták el. Zselev jelenleg otthon van, biztonságban – közölte a külügyminisztérium.
Az orosz rakétaerők és tüzérség egységei az éjszaka folyamán 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg – közölte a vasárnap délelőtti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint a szétlőtt célpontok között egyebek között 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktár volt. Elmondta, hogy az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le. Nagypontosságú földi-föld rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légerő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóalj-parancsnokságot, valamint mintegy 150 “nacionalistát” és 40 páncélozott járművet. Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 551 drónt, 264 légvédelmi rakétarendszert, 2496 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 282 rakéta-sorozatvetőt, 1093 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2343 speciális katonai járművet veszítettek.
A szárazföldi katonai eszközökkel tovább demonstrálja szuverenitását Tajvan szigete felett, és felszámolja a szuverenitás erózióját, amelyet az Egyesült Államok és Tajvan közötti összejátszás okoz.
(vukics)
Opmerkingen