Hajdu Zoltán: Transzhumanizmus és technomorál ‒ 27/28. Rugalmas technomorál: bölcsesség
- dombi52
- 2 nappal ezelőtt
- 1 perc olvasás
A YouTube-csatornát törölték, de innen meghallgathatja!
A 2025-ben megjelent Transzhumanizmus és technomorál c. könyv alapján készült, MI által generált podcastok.
Tizennégy héten keresztül, minden szerdán és szombaton reggel 9-kor!
A bölcseletnek, mint egyetemes énünkbe kódolt komplex erénynek bemutatásához utalunk a szükséges és az elégséges viszonyára, amely a mértékre, a mérlegelésre, a középútra összpontosít. Amikor a mértéket, az összhangot az elégséges oldaláról közelítjük meg, akkor az elégséges nem csupán azt jelenti, hogy elég az, amivel rendelkezünk, hanem azt is, hogy mindent, amit az Egytől kapunk – pl. a teremtett szakralitásokat (a fizikai életünkhöz szükséges talajt, levegőt, vizet, fényt, teret és időt, valamint a szellemi életünkhöz szükséges másik embert, valamint erényeinket –, képesek vagyunk helyén kezelni, és nem vágyunk többre, csak arra, hogy részvételi életünk vizsgapályáját befutva, eljussunk az Egyhez: vagyis részt vehessünk a teremtés körforgásában, amit a szeretet körforgásának is nevezhetünk. Ez lenne a mi boldogságunk, beteljesedésünk, valamint a mérték betartása elme-testünk és lelkünk spiritualitása között. Az anyagi javakban mi kell meghatározzuk, hogy mi az elégséges, mert a szellemi javakban csak a szükséges létezik. A mértéktartás az anyagi javakban tudatosságunktól vagy tudatlanságunktól függ. (MI által generált podcast. Az eredeti szöveg a 2025-ben megjelent Transzhumanizmus és technomorál c. könyvben olvasható, szerző Hajdu Zoltán).
Indítsa el a hangfelvételt!
Kapcsolódó cikkünk:
