Hogyan működnek a bankok? Prof. Richard Werner magyarázata 3 percben – Tallián Hedvig fordításában
A fordítás a Richard Werner közgazdász professzorral készített alábbi film alapján (s az ottani fordítás figyelembevételével) készült, mely beszélgetés az EU-ban jelenleg cenzúrázott csatornán jelent meg pár éve.
Prof. Richard Werner: Ha valamit létre akarunk hozni, akkor a finanszírozására van szükségünk, így a bankok szerepe szinte mindenben ott van, ami a gazdaságban történik. De mi valójában ez a szerep? Megvilágítanám ezt egy kissé.
A bankokról úgy tartják, hogy közvetítő szerepet játszanak. De! Valójában nem ez történik! Mik ők valójában? A bankok a pénzkínálat létrehozói.
– Az Ön álláspontja szerint a bankok pénzt hoznak létre a semmiből?
Igen. Elvégeztem az első tapasztalatokon nyugvó tanulmányt, ami bizonyítja, hogy 5000 éves történetükben a bankokat olyan betétgyűjtő intézményeknek tekintették, amelyek pénzt kölcsönöznek. A jog szerinti valóság azonban az, hogy a bankok nem vesznek be betéteket és nem adnak kölcsön.
Mi a betét? A betét valójában nem letét, nem óvadék, nincs őrizetben. A törvény szerint a betét szó értelmetlen.
A bíróságok és számos ítélet egyértelművé tették, hogy ha a pénzed a bankba teszed, annak ellenére, hogy betétnek hívják, ez a pénz csupán kölcsön a banknak.
– Ez így igaz.
Tehát nincs olyan, hogy betét.
– Csak ők nevezték el így.
A bankok kölcsön vesznek a lakosságtól. Oké?! Ennyit leszögezhetünk. Mi van a kölcsönadással? Nyilván kölcsönzik a pénzt. Nem!!! Nem adnak kölcsön! Ismétlem,
A BANKOK A JOG ÉRTELMÉBEN, NAGYON VILÁGOSAN, ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÜK SZERINT ÉRTÉKPAPÍR VÁSÁRLÁSSAL FOGLALKOZNAK. ENNYI!
Tegyük fel, azt mondod, oké ne zavarj össze ezzel a jogi dumával…
– Csak kölcsönt akarok. Csak hitelt akarok.
Rendben, itt ez a hosszú szerződés, az ajánlati levél, és aláírod. A jog szerint – ez teljesen világos – kiállítottál egy értékpapírt, nevezetesen egy váltót, és a bank azt fogja megvásárolni. Ez történik jog szerint.
– Tegye megfoghatóvá a laikusok számára! Mit jelent ez?
Azt jelenti, hogy amit a bank csinál, az egész más, mint amit a nyilvánosság felé állít arról, amit valójában tesz. Hogy illeszthető ez össze? A bank megveszi az általam kiállított váltót, de hogy kapom meg a pénzem? A kétszázezremet akarom. Nem érdekelnek a részletek, a pénzt akarom! A bank azt fogja mondani, megtalálod a számládon, ez technikai értelemben helyes is. Ha azt mondja, átutaljuk a számládra, az nem helytálló, mert egyáltalán nem történik utalás.
– Már ott volt...
Sehonnan, sem a bankon belülről, sem kívülről nem történt utalás. Miért? Mert, amit betétnek hívunk, az egyszerűen csak a bank könyvelési jelentése az adósságáról a nyilvánosságnak.
Most már neked is tartozik, ami egy könyvelési jelentés a pénzről, amivel neked tartoznak, amiről azt hiszed, hogy pénzként kapod. Ennyi az egész.
Ez az, ahogy a bankok pénzkínálatot teremtenek. A pénzkínálat pedig 97 százalékban a bankbetétekből áll. És ezeket a bankok a SEMMIBŐL hozzák létre, amikor hiteleznek. Mert fiktív ügyfélbetéteket találnak ki.
Miért? Egyszerűen csak újra megállapítják – számviteli szempontból kissé helytelenül –, hogy mi a számla fizetési kötelezettsége, amely abból ered, hogy a kölcsönszerződés ügyfélbetétként megvásárolta az Ön váltóját. De senki nem helyezett el pénzt. Érdekelne, hogy az FCA hogyan kezeli ezt, mert a pénzügyi szektorban elvileg nem szabad félrevezetni az ügyfelet.
Comments