top of page

Lengyelország nukleáris éhsége (Vukics Ferenc jegyzete)




A nyugati média legnagyobb szövetségese továbbra is az emberek feledékenysége. Ilyen hírbőség és nyilatkozási kényszer mellett a hamis moralitásra épített vélemények és elbeszélések kavalkádjában egy figyelmes olvasót nem lehet megtéveszteni, aki gyorsan felfedezi a fősodorban néhány hónap eltéréssel megjelenő súlyos ellentmondásokat.


Miközben hivatalból mindenki azon szörnyülködik, hogy az Orosz Föderáció megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó nemzetközi szabályozásokat, az emberek jelentős része nincs tisztában a „nukleáris megosztás” évtizedek óta használt fogalmával, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy bizony egy néhány hónappal korábban megtett lengyel kijelentésnek igenis lehet ilyen következménye. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a Nyugat reakciója nem fogja befolyásolja a taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítésének tervét.

Jelenleg ott tartunk, hogy a konfliktusban résztvevő egyik fél sem engedheti meg magának, hogy egy ellenséges cselekedetre ne lépjen valamit. A legújabb hírek szerint Finnország NATO csatlakozása után orosz nukleáris fegyverek jelentek meg a finn határtól negyven kilométerre lévő Viborg városában, ami természetesen újabb lépés a kiszélesedési spirálban.

A múlt héten vasárnap a varsói külügyminisztérium szóvivője a Fehéroroszországba telepítendő fegyverek kapcsán kijelentette, hogy "elítélik az európai és a világbékét fenyegető veszély fokozódását".

Arról a tényről azonban nagyvonalúan megfeledkezett a varsói vezetés, hogy öt hónappal korábban ők maguk jelentették ki, hogy amerikai atomfegyvereket szeretnének látni lengyel földön.

Lengyelország tavaly október kérte, hogy az amerikai atomfegyverek állomásozzanak a területén.

Akkor a lengyel elnök, Andrzej Duda kérését széles körben szimbolikusnak tekintették a nyugati médiában, mivel az amerikai nukleáris robbanófejek Oroszországhoz közelebb költöztetése a szakértők szerint sebezhetőbbé és katonailag kevésbé hasznossá tenné azokat. Meglepő módon a Fehér Ház azonnal közölte, hogy nem kapott ilyen felkérést a lengyel elnöktől.

"Nincs tudomásunk arról, hogy ez a kérdés felmerült volna, és a lengyel kormányhoz utalnánk ilyen eszközöket" – mondta októberben egy amerikai tisztviselő.

A lengyelek azonban nem maguktól keveredtek ilyen nyílt ellentmondásba. 2021 novemberében a NATO felszólította az új német kormányt, hogy támogassa a nukleáris elrettentést.

Jens Stoltenberg főtitkár akkor amiatt aggódott, hogy a leendő koalíciós partnerek, a szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták olyan külpolitikai tervezetben állapodhatnak meg, amely ellentmond a NATO nukleáris elrettentő erejének.

Stoltenberg akkor azt mondta, Németországnak különleges felelőssége van abban, hogy a NATO erős maradjon.

"És számítok arra, hogy Németország továbbra is elkötelezett marad a NATO nukleáris megosztása mellett. Ez a végső biztonsági garanciánk" – tette hozzá.


Médiajelentések korábban arról spekuláltak, hogy az új német kormány lépéseket tehet a NATO-megállapodások keretében az országban állomásozó amerikai atombombák kivonása érdekében.

Stoltenberg akkor kijelentette, hogy az Európában állomásozó atomfegyverek hatékony nukleáris ernyőt biztosítanak a szövetségeseknek.

"És fontos jelét adják a szövetségesek egységének bármely nukleáris fegyverzettel rendelkező ellenféllel szemben. Ezért a NATO nukleáris megosztási megállapodásai különösen fontosak Európa számára" – mondta.

Stoltenberg elmondta, hogy ha Németország új kormánya kilép a NATO nukleáris megosztási megállapodásából, akkor a szövetség más alternatívákat keres, és ezeket a fegyvereket egy másik kelet-európai országban telepíti.

"Németországként természetesen önök dönthetnek arról, hogy lesznek-e atomfegyverek az országukban. De az alternatíva az, hogy könnyen előfordulhat, hogy más európai országokban, Németországtól keletre is lesz atomfegyverünk" – mondta.

A Zöldek akkor még amellett érveltek, hogy az országnak atomfegyvermentesnek kell lennie, és azt akarták, hogy Németország csatlakozzon az ENSZ atomfegyver-tilalmi egyezményéhez. A szociáldemokraták vezető tagjai nyilvánosan is ellenezték az amerikai atomfegyverek német területre történő telepítését. A szabad demokraták eközben támogatták a nukleáris leszerelési kezdeményezéseket, de ragaszkodtak ahhoz is, hogy az amerikai atomfegyverek Németországból való kivonásáról szóló bármilyen döntést a NATO-szövetségesekkel kell egyeztetni.

Öt hónappal ezelőtt a lengyel elnök Stoltenberg kijelentésére alapozva állíthatta, hogy "potenciális lehetőség" van arra, hogy Lengyelország részt vegyen a "nukleáris megosztásban". Ennek keretében a fogadó ország pilótáit kiképzik arra, hogy a területükön tárolt amerikai atombombákat szállító repülőgépeket tudjanak kezelni.

"Beszéltünk amerikai vezetőkkel arról, hogy az Egyesült Államok fontolgatja-e ezt a lehetőséget. A kérdés nyitott"mondta akkor Duda a Gazeta Polskának.

Az amerikai atomfegyverek Lengyelországba történő áthelyezése a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) és az 1997-ben, a hidegháború befejezése után elfogadott NATO-orosz alapító okmány megsértését jelentené, amelyben a NATO kijelentette, hogy nem tervezi atomfegyverek telepítését az új tagok területére.

Lengyel szakértők szerint, mivel Ukrajna megtámadásával Oroszország időközben megszegte az okmányban vállalt kötelezettségeit, Lengyelországba is telepíthetőek lennének ezek az eszközök.

Duda nukleáris fegyverek állomásoztatására vonatkozó megjegyzéseit a szomszédos Fehéroroszország alkotmányának módosítása követte, amely lehetővé tette, hogy orosz nukleáris fegyvereket állomásoztassanak a Lengyelországgal szomszédos ország területén.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren nemrégiben újra megerősítette, hogy a kijevi tervek arról szólnak, hogy Ukrajnának a NATO 33. tagjává kell válnia, mert az ukrán hadsereg tudja a legjobban, hogyan kell használni a NATO-fegyvereket.


„Ukrajnának a NATO 33., Svédországnak pedig a 32. tagállamává kell válnia. Az ukránok mindenkinél jobban tudják, hogyan kell a NATO-szabványoknak megfelelő fegyvereket használni az orosz hadsereg megsemmisítésére. Az ilyen tapasztalatok rendkívül fontosak a szövetség számára.”


Korábbi írásunkban jeleztük, hogy az Ukrajnában zajló polonizációs folyamat a végén a két ország egyesüléséhez vezethet, és így gyorsítaná fel keleti szomszédunk euroatlanti integrációját.


Ezt a feltételezésünket erősíti az a tény is, hogy

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Radio Szvobodának adott interjújában kijelentette, nem zárja ki egy új biztonsági unió létrehozásának lehetőségét, amelynek tagjai lehetnek Nagy-Britannia, Lengyelország és Ukrajna.

Valószínüleg a varsói és a kijevi vezetésnek az a célja, hogy közösen vegyenek részt egy új nukleáris megosztási megállapodásban.


„A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak van egy 'Sinergy' nevű projektje. Hangsúlyozzuk, hogy nyitott. Úgy gondoljuk, hogy ezt az elkövetkezendő 3, 5, 7 évben meg kell valósítani, hogy hazánk biztonságban legyen. Ami Nagy-Britannia, Lengyelország és Ukrajna szövetségét érinti, az teljesen természetes. Elmondhatom, hogy az USA mellett az egyik vezető partnerünk az Egyesült Királyság, amely ugyanúgy segít bennünket, mint Lengyelország, a balti országok, más országok az 1. számú ellenséggel szembeni harcban, a terrorista elleni harcban, az agresszor, az Oroszországi Föderáció ellen.”


Putyin egy múlt heti nyilatkozatában azt mondta, hogy Oroszország a fehérorosz fél kérésére taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, ugyanúgy, ahogyan ezt Egyesült Államok több szövetséges ország estében már rég megtette. Közölte, hogy Moszkva már adott át Minszknek Iszkander-rakétakomplexumot, amely atomfegyver hordozására is alkalmas lehet, július 1-jén pedig a köztársaság területén befejeződik a taktikai atomfegyverek tárolójának építése. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a Fehéroroszországgal kötött megállapodás nem sérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi kötelezettségvállalásokat.


Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjújában kijelentette, hogy Washington hiába hisz egy „válasz nélküli megelőző csapás” lehetőségében, mert Moszkva olyan korszerű, egyedülálló fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek megsemmisíteni bármely ellenfelet.


Arról, hogy egyesek milyen eredményre is számítanak a konfliktus végén, azt jól példázza Matas Madeikis litván parlamenti képviselő Twitter-bejegyzése. Medeikis a bejegyzéshez kapcsolt képen egy Szmolenszk (is) Litvánia feliratú bögrét tart a kezében

„Csak iszom egy csésze kávét, amíg megvárom, hogy a nyugati vezetők eldöntsék, milyen keleti határokat is akarnak átrajzolni ☕️"
539 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK