Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2024.09.04.
Az elmúlt évtizedek legfontosabb tartományi választásait tartották a hétvégén Németországban. Az eredmény hatásai azonban a következő napokban lesznek igazán érezhetőek. Nagy meglepetés nem történt, ahogyan az már régóta várható volt, Türingiában a patrióta, jobboldali, bevándorlásellenes AfD megszerezte első tartományi győzelmét. A képet tovább árnyalja, hogy harmadik helyen mindkét tartományban a szélsőbaloldali pártból kivált Sarah Wagenknecht új formációja zárt, amely bizonyos tekintetben még a szélsőbalnál is radikálisabb, ugyanakkor ellenzi a migrációt. Persze az okoskodás máris elkezdődött, és ebben a nyilatkozatcunamiban Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szavai voltak a legarcpirítóbbak. A 6, illetve 7%-ot szerzett párt képviselőjének szavai szerint ugyanis mindenképpen ki kell zárni a koalíciós alkukból az AfD-t. Csakhogy ezzel nem az AfD-t, hanem a rá szavazó több mint 30%-nyi embert zárják ki a hatalomból, szembeköpve a demokrácia alapelvét, a népképviseletet. A kancellár ezzel azt árulta el, hogy a hatalmi elit valójában teljes mértékig fittyet hány arra, hogy mit szeretnének a választók. Ha a nép nem úgy szavaz, ahogyan ők szeretnék? Sebaj! Majd ők megoldják a füstös szobák rejtekében.
A NATO nem kíván közvetlenül részt venni egy konfliktusban Oroszországgal – közölte hétfőn az Egyesült Államok irányította szövetség szóvivője, reagálva az ukrán követelésekre és a lengyel külügyminiszter nyilatkozataira. Kijev többször kérte nyugati támogatóit, hogy lőjék le az orosz rakétákat és drónokat a légterében, mivel saját légvédelme lecsökkent. Varsóval júliusban írtak alá egy erre vonatkozó biztonsági paktumot. „A NATO nem részese a konfliktusnak, és nem is lesz részese” – mondta a szövetség szóvivője az Europa Press spanyol hírügynökségnek, hozzátéve, hogy a blokk felelőssége »az eszkaláció megakadályozása«.
Az előzetes információk szerint két ballisztikus rakétával mértek csapást az oroszok egy oktatási intézményre és egy kórházra.
Kedd reggel az ukrán média két robbanásról számolt be Poltavából a légiriadó alatt.Az ukrán erők polgári objektumok elleni támadásaira válaszul az orosz csapatok rendszeresen indítanak célzott csapásokat a személyi állomány, a felszerelések és a zsoldosok tartózkodási helyeire, valamint az ukrán infrastruktúrára: az energetikai, a védelmi ipar, a katonai közigazgatás és a kommunikációs létesítmények ellen. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem csapott le lakóházakra és szociális intézményekre.
Távozásukat a kormánytagok egyelőre nem indokolták.
Lengyelország komolyan fontolgatja a nyílt háborús beavatkozást Ukrajna légterében, még akkor is, ha a szövetség hivatalosan nem támogatja ezt a lépést. A Kyiv Independent értesülései szerint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy Varsó továbbra is mérlegeli, hogyan semmisíthetné meg az Ukrajna felett repülő orosz rakétákat és drónokat, mivel a lengyel kormánynak alkotmányos joga van saját légterének védelmére, akár a NATO egyetértése nélkül is. A lengyel kormány már néhány hónapja aláírt egy szándéknyilatkozatot Ukrajnával, amelyben vállalták, hogy a lengyel légierő megkezdi az orosz rakéták lelövését, ha azok az ukrán légteret átlépve Lengyelország felé tartanak.
A Kreml jelezte, hogy felülvizsgálják nukleáris hadviselési doktrínájukat, Kína nem örül.
Az ukrán nemzeti energetikai vállalat öt országtól kért sürgősségi energiatámogatást az áramhiány mérséklésére, köztük Magyarországtól és Szlovákiától – holott néhány órával korábban még az import csökkentésével büszkélkedett.
Nagyon fél a The Guardian, hogy nem Magyarország lesz az egyetlen EU-tagállam, amelyik felmondja a migrációs paktumot, ráadásul Ukrajna finanszírozása is veszélybe kerül, ha a kormányok ráeszmélnek, mennyire drága.
A hétvégén választó keletnémet tartományokban kiváló eredményeket elért migrációellenes baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség vezetője, Wagenknecht válaszában nem kertelt. Elmondta: Látszatcsúcs várható, amely nem fogja csökkenteni a menekültek számát”, és „álmegoldások helyett az ellenőrizetlen migráció végét” követelte. A pártelnök elmondta, hogy két alapvető újítást tartana fontosnak utóbbi cél érdekében: egyrészt azt, hogy azoknak, akik biztonságos harmadik országból – ilyen az összes EU-tagállam, valamint Svájc és Norvégia is – utaznak be Németországba, ne legyen joguk Németországban se menekültstátuszhoz, se szociális juttatásokhoz. (Azaz vonatkozzon a koalíció terve minden beutazóra, ne csak azokra, akik regisztrálták is magukat egy másik EU-tagállamban.) Másrészt pedig azt követeli, hogy az elutasított menedékkérők elutasításukkal párhuzamosan veszítsék el az „eltartásra vonatkozó jogukat”, ugyanis „jelenleg a juttatások még mindig olyan magasak, hogy az emberek nem látják okát elhagyni az országunkat”. Wagenknecht korábban egyébként a migráció mellett egy másik témában is a magyar álláspontot visszhangozta: méltatta Orbán Viktor békemisszióját.
A magyar kormány válaszul benyújtotta a számlát az Európai Bizottságnak, amellyel lassan egy évtizede tartoznak.
A brüsszeli lap szerint baj van az unió átláthatóságával.
Miután Putyin simán földet ért, az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij a közösségi médiában panaszkodott. „Az, hogy a mongol kormány nem hajtja végre a Putyinra vonatkozó kötelező érvényű ICC-letartóztatási parancsot, súlyos csapás a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszerre” – írta az X-en.
„A külföldi államfő repülőgépének lefoglalása példátlan a büntetőügyekben. Egyértelmű üzenetet küldünk itt, hogy senki sem áll a törvények felett, senki sem áll az amerikai szankciók hatókörén kívül” – mondta a CNN-nek az egyik amerikai tisztviselő. A CNN szerint a lefoglalás az USA és Venezuela közötti, már amúgy is „fagyos” viszony eszkalálódását jelenti.
A hivatalos kommüniké szerint egészen pontosan október 1-jén tartják majd az ünnepet.
Egy nacionalista ifjúsági szervezet tagjai hétfőn megtámadtak két amerikai tengerészgyalogost a törökországi Izmir városában. A szolgálat tagjai a USS Wasp támadóhajóról szálltak ki, amely aznap érkezett meg a Földközi-tengeren történő bevetése során. A tömeg azt kiabálta, hogy „Yankee, go home!” (Jenkik, haza!), miközben megtámadták a katonákat.
Törökország hivatalosan is kérte a csatlakozást a BRICS gazdasági szövetséghez, mivel új kapcsolatokat szeretne kialakítani hagyományos nyugati szövetségesei mellett – jelentette a Bloomberg az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
Algéria tagságot kapott a BRICS-országok Új Fejlesztési Bankjában (NDB) – jelentette be az intézmény elnöke, Dilma Rousseff és az észak-afrikai ország pénzügyminisztériuma.
A terrorszervezet parancsba adta az őröknek, hogy végezzék ki a túszokat, ha az izraeli csapatok megközelítik őket.
Nem mindenki ért egyet a sztrájkkal és a tiltakozással. A Gvura és Tikva Fórum szerint is folytatni kell a katonai nyomásgyakorlást.
A londoni kormány bedobta a törölközőt. Az izraeli hadügyminiszter már reagált is a bejelentésre.
A kormány a Magyar Közlönyben tette közzé döntését hétfő este. Eszerint a tömeges bevándorlás miatt továbbra is érvényben van a válsághelyzet Magyarország egész területén. A rendelet pikantériáját az adja, hogy éppen a magyar kormány gazdaságpolitikája ösztönzi és teszi lehetővé a tömeges bevándorlást. A Magyar Jelenen is rengeteg cikkben foglalkoztunk már a „migránsmunkások” okozta problémákkal és a nagy számú harmadik országbeli népesség beáramlásának lehetséges következményeivel. Még a nyár elején beszélt arról Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetének vezetője, hogy sokkal több külföldi vendégmunkás érkezhetett hazánkba, mint amennyien a hivatalos statisztikák szerint itt élnek már. „A következő három évben csaknem 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 új munkásszálló kialakítása indulhat el kormányzati támogatással” – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium július végi közleményéből.
Magyarország két milliárd eurót vár Brüsszeltől a határvédelem költségeire.
Kövér László házelnök, az Árpád-házi Szent Piroska Görögkatolikus Óvoda ünnepélyes megszentelésén arról beszélt, hogy jólétünket az államháztartás bevételeinek zsugorodása és a kiadási szükségletek növekedése egyaránt fenyegeti, és mindaddig egyre inkább fenyegetni fogja, ameddig a szülőképes korban lévő nőkre jutó megszületett gyermekek száma nem emelkedik újra kettő fölé.
A konferencia célja, hogy a COVID áljárvány bukása után tovább ébressze az orvostársadalmat, az egészségügyi dolgozókat, a tudósokat és feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megtalálhatjuk a kiutat a WHO és a gyógyszeripar diktatórikus, embertelen fojtásából. Tisztában vagyunk azzal, hogy léteznek hatékony módszerek a gyógyszeripari eljárásokon túl is. A valódi váltáshoz azonban a legfontosabb a szemlélet, vagyis a paradigma váltása, mert észrevétlenül egy évszázad alatt a gyógyszeripar az irányítása alá vont orvosképzésen keresztül elérte, hogy az egyetemekről kikerülő orvosok csakis a kémiai ipar, az olajipar melléktermékeiben, a „gyógyszerek” gyógyhatásában hisznek, egyedül azok használatát ismerik, egyedül az „evidencia based medicine”-t használják forrásként, miközben elvakultak a gyógyszeres medicina okozta sérülések és halálozások irányában.
Hamisított e-mailben élnek vissza Müller Cecília országos tisztifőorvos nevével - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden az MTI-vel.
A nyár lezárultával dupla számként készítettem el számotokra az elmúlt 2 hónap összes tudásanyagát, történéseit, összefüggéseit, cikkeit és rengeteg minden mást is tartalmazó sok száz oldalas következő számot, és minden támogató megkapja, illetve a Substack oldalon is azonnal elérhető lesz VIP-tagoknak.
Comentários