Pokol Béla: Hogyan lehet sikeres Magyarország az átalakuló világrendben? (Tallián Hedvig cikkajánlója)

Eredeti cikk:

neorsSdpto19t6a9752nf1ii7tah6aagf7ag990T75gf23t, 7:aptg3gl7e

Kisinterjú helyett

Az M5-ön a vasárnapi Kommentár-műsorba kértek tőlem egy interjút a kérdések megadásával, és mivel 40-50 percesnek véltem, így alaposabban felkészültem rá, de aztán jött kérdésemre a válasz, hogy kb 3-4 perces lesz. Ezért, hogy ne vesszen kárba, álljon itt az általam szándékozott teljes.

‒ Hogyan lehet sikeres Magyarország az átalakuló világrendben?

Először is azt kell tisztázni, hogy mit is jelent a folyamatban lévő, nagy világhatalmi átalakulás, mert erre eltérő nézetek vannak. Abban egyeznek az álláspontok, hogy az egyik ilyen átalakulást jelenti az USA 1990-től létező monolit világhatalmi státusza mellé Kína feljövetele. Itt csak az lehet kérdéses, hogy ez a világhatalmi változás főként csak gazdasági háborúval és vetélkedéssel jár-e, vagy ez keményebb katonai szembenállásba is átfordul-e?

Ez tehát az egyik kérdés és aspektus az átalakuló világrend ügyében. De van egy másik is, amit sok elemző tudatosan, vagy pusztán csak információ hiányában nem emel ki. Ez pedig az a változási folyamat, ami Nyugaton belül játszódik le. Ez azt jelenti, hogy az USA pénzügyi körei, összefonódva a angol bankárkörökkel, és együtt más nyugati bankárköröket is fokozatosan maguk alá gyűrve, egy birodalmi szerveződésben uralták az 1945 utáni Nyugatot, ami a szovjet birodalom 1990-es összedőlése után teljessé vált, és ez 2008-ig minden ellenállás nélkül egy mélyállami birodalom-szerű szerveződést épített fel. Mivel ez a pénzügyi hatalom az 1990-es évekre a nagy termelési tőkéscsoportok és multinaciononális cégeik felett is meghatározó szerepbe került, így

az egész Nyugat profitlogikáját a globális bankárlogika határozta meg: ott termelj, ahol a legnagyobb esélyed van a profit maximalizálására.

Ezért az 1995-ös WTO létrejöttével a tőkemozgás előtt felszabadult államhatárok révén kivitték a termelőtőkét az olcsó munkabérű országokba, főként a kelet-ázsiai térségbe és Kínába, és ez az USA-ban létrehozta a tőkétől megfosztott Rozsda Amerikát, az amerikai közép és alsóbb rétegek reménytelen munkanélküliségét.

A 2008-as pénzügyi világválság aztán e monetáris világhatalmi rendszer ellen hozta létre az USA-ban a Rozsda Amerika lázadását a republikánusok jobboldalán a Tea Party szerveződésével, aminek élére aztán 2016-ban Trump beállt, és

most a második elnöksége idején határozottan elkezdte az egész mélyállami birodalmi szerveződéssel a leszámolást. És mivel e birodalmi szerveződés külső vazallusi szárnyát az EU domináns körei adják, így az otthoni győzem után a Trump-adminisztráció ezzel is igyekszik leszámolni.

Magyarország helyzete a 16 éves Fidesz kormányzás jóvoltából a következő. Összerúgta a port már 2011 körül ezzel a mélyállami birodalommal a magyar kormányfő ritka erős pozíciója miatti erős ellenállása révén, ami aztán főként a 2015-ös tömeges migráció elleni kerítésépítéssel vált véglegessé.

Azóta Magyarország az európai szuverenista erők védőbástyája, és mivel az amerikai birodalmisták ellen már 2015-ös elnökjelölti kampányában Trump mellé állt, így az amerikai mélyállam-ellenes MAGA mozgalom szoros szövetségese azóta is.

Így a Nyugaton belül folyó mélyállami birodalom kontra azt leverni szándékozó Trump-adminisztráció harcában az USA-ban jelenleg győztes tábor oldalán áll, de

épp ezért a birodalmi vazallus EU-vezetőkörök fő ellensége.

Ám ezt a harcot az időközben más európai országokban is megerősödött szuverenistákkal szövetség tudja már Orbán Viktor és a Fidesz megvívni Trump USA-ájával a háta mögött.

De be kell látni, hogy ez a másik világhatalmi átalakulás az USA versus Kína ütközése révén némileg keresztezi ezt a harci vonalat.

‒ Mi kell ahhoz, hogy Magyarország „szemmagasságban” tudjon tárgyalni a Világ vezető hatalmaival?

Ennél abból lehet kiindulni, hogy a következő néhány évben az előbb felvázolt hatalmi keret marad fenn az USA-ban, amit csak az változtathat meg számunkra károsan, ha az USA jelenlegi elfordulását a mélyállami birodalomtól Trump republikánus utóda nem tudja tartósítani, és ott visszafordulás lesz 2029-től. De valószínűbb e helyzet fennmaradása, és akkor a Fidesz-kormányzat ‒ ha április után tovább tudja folytatni a 16 éve elkezdett kurzust ‒, a világhatalmi Trump-MAGA Amerikával fő partner maradhat egész Európát tekintve is.

Ezt az optimizmusomat a Trump-vonal megmaradásában arra is alapozom, hogy az USA globális kifelé fordítása közben a pénztőkés csoportokat segítő szellemi körök és a mainstream média az 1960-as évektől indulóan szétzúzták az amerikai társadalmat 300 éve folyamatosan jenki nagyközösséggé formáló olvasztótégely mechanizmusokat, és ez mára tönkretette az USA egész társadalmi együttélését, különösen a fehérek életét.

Így Tump és a MAGA győzelme nemcsak a Rozsda Amerika melléjük állása volt, hanem a szétroncsolt amerikai társadalom lázadása is. Ez pedig tartós marad.

Huntington 2004-es „Kik vagyunk mi?” című könyve kitűnően elemezte, hogy miként működött és biztosította 300 évig az olvasztótégely az Amerikába folyamatosan érkező sokmilliós bevándorló tömegek két-három generáció alatti jenki társadalommá integrálását, és ez hogyan ment tönkre a szellemi rétegek rasszistázó szlogenjeinek hatására az 1960-as évek kezdete óta. Ma már gyűlöli egymást a kb. 40 millió fekete, 180 millió fehér, 70 millió latinó és a 40 milliós ázsiai amerikai tömegek. Az utóbbi években már Kínával vetélkedésre kényszerült USA számára ez végzetes lehet.

Tehát az egyik kérdés az USA Trump-vonal melletti állapotának fennmaradása a magyar Fidesz-kormányzat számára, és ez így valószínűsíthető. A másik kérdést pedig az jelenti, hogy miként alakul az EU ma vezető, domináns köreinek helyzete a következő években. Jelenleg a Fidesz-kormányzat szempontjából nagyon kedvezőtlen a viszony ezekkel, és az EU intézményeiben politikai erőnket és szövetségeseinket tekintve alárendelt helyzetben vagyunk velük szemben.

Ezt az változtathatja meg, ha további országokban kerülnek kormányra a szuverenitás erői.

Ez a cseh és szlovák kormány mellett nagyon valószínű Ausztriában és Lengyelországban a következő években, továbbá lehetséges 2027-től Le Penék pártja révén Franciaországban is. De e mellett szinte biztos, hogy az EP-ben 2029-től általában is megerősödnek a szuverenista pártok frakciói. Ha ez utóbbi nagyon bejönne, és a jelenlegi kb. 200 EP-képviselő helyett 360-ra fel tudna ez menni, akkor az egész Bizottság meghatározására is módot adhatna. Ez pedig Magyarország helyzetét nagyon kedvezővé tudná tenni, és az 1990-es rendszerváltás minden kudarcát orvosolni lehetne.

Összegezve a kérdését, a „jó szemmagasságba kerülést” magyar részről egyrészt az Trump-vonalú USA kormányzás tartós folytatása biztosítaná, belső európai szempontból pedig az EU Patrióta és szuverenista erőinek továbberősödése 2029-ig is, majd akkor az EP választáson az EP-többséghez szükséges 360 EP-képviselői mandátum megszerzése.

‒ Miért lehet fontos Magyarország geopolitikai szempontból a nagyhatalmak számára?

Geopolitikailag Trump Amerikája számára a birodalmi mélyállami vazallusok által uralt EU-ban Magyarország a legbiztosabb szövegséges, és

Orbán Viktor révén a centralizált Fidesz-kormányzat az ország kis mérete és gazdasági ereje ellenére is szinte középhatalomnak számít.

Egy hosszú ideig stabil politikai rendszer megsokszorozza egy ország erejét, és ráadásul a Fidesz-kormányzat a mélyállami birodalmi szerveződéssel leszámoló USA törekvéseivel teljesen egybevágó politikát jelent.

Oroszország számára szintén nagyon fontos Magyarország,

mert az ellene az ukránokon keresztül proxi háborút kezdő Amerikai Mélyállami Birodalom, különösen 2008-tól Obama majd a Biden-adminisztráció által felerősítve, és Ukrajnát a NATO-ba felvéve, illetve atomfegyverekkel az orosz határokig előrenyomulási tervek óta Magyarország ezzel szemben állt be, hosszú ideig az EU-s kormányokat tekintve egyedül.

Ez a proxi háború Oroszországot odanyomta Kína mellé, és a kínaiakkal is jó viszonyt ápoló magyarok duplán fontosak lettek az oroszok számára geopolitikai síkon is.

A világhatalmi szereplővé váló Kína számára is fontos a birodalmi mélyállami szerveződéssel szembenálló, jelenlegi Magyarország, és ez különösen fontossá vált a nekünk járó EU-pénzek befagyasztására adott magyar válasz következtében, Ugyanis

a kb. nyolcezer milliárdnyi EU-s kohéziós pénzeink befagyasztása után a Fidesz-kormányzat azt az utat választotta, hogy az 500 milliós uniós piacra bekerülni vágyó fejlett kelet-ázsiai országok globális cégeinek leányvállalatait betelepíti hozzánk, és így a kiesett milliárdok helyett a kínai és a dél-koreai cégek sokmilliárdos befektetéseit engedi be. Így az elmúlt években Magyarország vált Kína legnagyobb európai gazdasági csomópontjává, és ez geopolitikailag is kiemeli szerepünket.

‒ Milyen nagyhatalmi érdekek vannak hazánkkal kapcsolatban?

A fentiek egyben válaszok is arra, hogy milyen nagyhatalmi érdekek állnak fenn Magyarországgal kapcsolatban, de ezeket még kiegészíti az is, hogy a franciáknál már a kormányzás átvételének kapujában álló szuverenista erőknek tartósan is szövetségeseik lehetünk, és ez a történelemben nem túl erős magyar-francia kapcsolatokat erőssé teheti a jövőben is. Ez pedig áll a legnagyobb német párttá vált AfD esetleges kormányra kerülése esetére is, ami a következő években lehetségesnek tekinthető. Persze mindez elesne, ha most áprilisban mégiscsak leváltásra kerülne a Fidesz-kormányzat, és helyette a brüsszelita hátterű Tisza Párt kerülne kormányra.

‒ Mennyire nézik jó szemmel az európai államok Magyarország geopolitikai testtartását?

Hát igen, ez egy kényes kérdés. Magyarország és a Fidesz-kormányzat a birodalmi szerveződésével az USA népét tönkre tevő politikával leszámoló, mai USA-kormányzat fő szövetségese, de ez utóbbi egyben a mellé felemelkedő Kína világhatalmi ambícióinak ellensége is. Mi pedig éppúgy barátilag viszonyulunk Kínához, és európia csomópontként együttműködünk velük, mint ahogy a velük szembenálló Trump-adminisztrációval is. Az EU mai birodalmi vazallus vezető körei pedig szerintem kajánul figyelik az ebből esetleg kibontakozó magyar ütközéseket, lévén, hogy ők mind Trumppal, mind Kínával szemben állnak.

A kedvező kibontakozás ebből az lehet, hogy a kezdeti katonai síkon is elinduló amerikai‒kínai vetélkedés megnyugszik a következő években, és az Amerika kontinensére visszavonuló USA Kínával csak a gazdasági vetélkedés és együttműködés helyzetébe kerül. A feltörekvő Kína kulturálisan hagyományosan nem-agresszív politikája erre adhat reményt. Mindenesetre ebben kell bíznunk.