Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.13.)
–
Az Oroszország elleni háború Ukrajnában fejlődött, de nem úgy, ahogy a nyugati megfigyelők jósolták. A közgazdaságtanban – írta John Kenneth Galbraith – a többség mindig téved. Galbraith hozzátehette volna azt is, hogy katonai ügyekben történelmi bizonyítékok tömege arra utal, hogy az amerikai tábornokok és katonai elemzők is mindig tévednek. Az Oroszország elleni ukrajnai háború különbözik a spanyol polgárháborútól. Ez egy proxy háború, amelynek célja az amerikai és szövetséges képességek teljes skálájának alkalmazása Oroszország ellen Ukrajnában. A háború kitörése után néhány napon belül Biden elnök aláírt egy rendkívüli kiadási csomagot, amely 13 milliárd dolláros segélyt tartalmazott Ukrajnának, amelynek felét katonai célokra fordították. Az Ukrajnának nemrégiben beígért 33 milliárd dolláros további katonai segítséggel együtt az Ukrajnának nyújtott, amerikai adófizetők által finanszírozott katonai segítség teljes költsége 2022-ben megközelíti az orosz hadsereg éves költségvetését. Talán a legfontosabb, hogy Ukrajnában az amerikai tanácsadók hírszerzést és célzási útmutatást adnak, valamint a kritikus háborús felszerelések gyors utánpótlását biztosítják. Tíz héttel a konfliktus kezdete után tanulságos újra megvizsgálni a stratégiai képet. Az Oroszország elleni háború Ukrajnában fejlődött, de nem úgy, ahogy a nyugati megfigyelők jósolták. Az ukrán erők összetörtnek és kimerültnek tűnnek. A Kelet-Ukrajnában harcoló ukrán csapatokhoz eljutó utánpótlás töredéke a szükségesnek. A legtöbb esetben az utánpótlás és az új fegyverek megsemmisülnek jóval azelőtt, hogy elérnék a frontot. Szembesülve az Egyesült Államok segítségének egyértelmű kudarcával és az új fegyverek beáramlásával, amelyek egy ideig még megmentik az ukrán erőket a biztos pusztulástól, a Biden-adminisztráció kétségbeesetten próbálja megfordítani a helyzetet és az „arcvesztést” kiküszöbölni. Lengyelország kínál most egy kiutat az USA számára. Ennél is fontosabb, hogy Andrzej Duda lengyel elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kifejezte azon szándékát, hogy eltöröljék a határokat Lengyelország és Ukrajna között. Meg nem erősített varsói jelentések azt mutatják, hogy miután Washington elutasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezetre vonatkozó javaslatokat, valamint a lengyel MIG-29-es repülőgépek ukrán pilótáknak való átadását, a lengyel vezérkar csendben utasítást kapott az ukrán konfliktusba való beavatkozás terveinek kidolgozására. Ez a terv Ukrajna nyugati részének elfoglalásával járna együtt. Természetesen egy ilyen léptékű katonai akcióhoz Kijev jóváhagyása szükséges, de mivel Washington de facto irányítja a Zelenszkij-kormányt, a lengyel katonai beavatkozás jóváhagyása nem jelenthet problémát. Feltehetően a Biden-adminisztráció reménykedhet abban, hogy az oroszok és lengyelek bármilyen formájú összeütközése – beleértve a lengyel erők elleni légi- és rakétacsapásokat is a határ ukrán oldalán – potenciálisan szükségessé teheti a NATO Tanács ülését és a NATO V. cikkének megvitatását. Nem világos, hogy egy lengyel katonai beavatkozás Ukrajnában igazolja-e a NATO-tagok elkötelezettségét az Oroszországgal szembeni háború mellett. A cselekvés továbbra is az egyes NATO-tagállamok döntésére lenne bízva. A legtöbb, amit minden elemző most magabiztosan mondhat, az az, hogy a lengyel katonai beavatkozás az Oroszországgal vívott háború lehetőségével szembesítené a NATO-tagállamokat, amely fejleményt a legtöbb NATO-tag el szeretne kerülni. Ha eltekintünk attól, hogy a lengyel szárazföldi erők készek-e végrehajtani a küldetést az orosz ellenállás ellenére, a lengyel fellépés kielégítené a washingtoni neokonokat. Lengyelország a NATO Oroszországgal folytatott háborújának kelet-európai kiszélesítésének kulcsa lehet. Miért? Mert az Oroszországgal való konfliktus lengyel katalizátora olyan háború elé állítja az amerikai népet, amelyet az amerikaiak nem akarnak, de nem fognak tudni megállítani. Egy ilyen háború Oroszországgal olyan háború lenne, amely az amerikai létfontosságú érdekek objektív értékelése, a hatalom nemzetközi rendszeren belüli elosztása vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető konkrét fenyegetés nélkül kezdődik majd el.
Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban nő az ukrán menekültekkel szembeni ellenérzés, különösen az oroszpártibb országokban, például Szlovákiában és Bulgáriában, ahol az emberek a menekültek “kiváltságait” kritizálják – írta csütörtökön az Euractiv, az uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál. Az Euractiv szerint a legtöbb országban pozitívan állnak az ukrán menekültekhez, azonban Közép- és Kelet-Európában egyes országokban előfordul, hogy utcai tüntetések szerveződnek ellenük. Bulgáriában például az emberek csupán 38 százaléka vélekedik pozitívan a menekültekről, 18 százalékuk elutasítja őket. Branislav Tichy szlovák emberi jogi aktivista úgy fogalmazott: “a neheztelés nő, a segítő szándék csökken”. “Szlovákia-szerte tiltakozások alakulnak ki újabban az Ukrajnából érkező menekültek segítése ellen. A 'mi lesz velünk, szlovákokkal és gyermekeinkkel' érzés kezd elterjedni az országban” – idézte az Euractiv az aktivista Facebook-bejegyzését. A cikk szerint Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban gyakran szít ellenérzést a menekültek segítése, mert az emberek úgy vélik, hogy a kormányuk nagyobb gondot fordít a menekültekre, mint az ország saját állampolgáraira. A portál megjegyzi, hogy Bulgáriában a nacionalista, oroszbarát Vazrazsdane (Újjászületés) párt, amely a választók mintegy 10 százalékának támogatását élvezi, az ukrán menekültekről álhíreket terjeszt, amelyek arra épülnek, hogy sok bolgár szegénységben él, és ahelyett, hogy az állam és az EU róluk gondoskodna, minden figyelem az ukránokra irányul. A cseh jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt is bírálja a kormányt, amiért segítséget nyújt az ukrán menekülteknek – idézi fel az Euractiv, s említést tesz Lengyelországról is, ahol a radikális jobboldali Konföderáció párt szerint az ukrán menekültek jelenleg túl sok kiváltságot élveznek. “A legutóbbi felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a menekültek segítését a lengyelek több, mint 90 százaléka támogatja” – teszi hozzá az Euractiv. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta csaknem hatmillió ukrán menekült el hazájából. A legtöbbjüket Lengyelország és Románia fogadta be (3,2 millió, illetve 889 ezer főt). Körülbelül 772 ezren Oroszországba és 577 ezren Magyarországra távoztak.
„Amint az már több politikai eszmecserében is szóba került, a háború óta most először tapasztalunk nagyobb fennakadásokat az Európába irányuló orosz gázszállításokban. Nem az európaiak zárják el a gázcsapot, hiába szeretnék ezt olyan sokan, és még csak nem is Putyin az, pedig tőle nem kevesen várták ezt a lépést. Nem, éppen az ukránok azok, akik a Nyugat felé tartó szállítmányok útját állják. Ők ebben a diskurzusban még nem kerültek szóba. A dolog hátterét ilyen távolságból nem tudjuk megítélni. Lehetséges, hogy igaz az, amit az ukránok mondanak, hogy az oroszok a szakadár területekre szállítják a gázt, és ezzel fennakadásokat okoznak. De azért csak felvetül a kérdés, hogy a kijevi vezetésnek nem lett volna-e más eszköze ennek a problémának a megoldására. Legfontosabb európai szövetségesei nemzetgazdaságában bekövetkezett károkat kockáztatnak ezzel, még ha Németország és más országok első körben úgy tűnik, hogy nem érintettek. Az EU már évekkel ezelőtt az ukrán–orosz gázháborúk áldozatává vált. Ennek az ára ukrán szempontból a nyugati bizalom elveszítése volt (következménye pedig mások mellett az Északi Áramlat 2 megépülése), ezt Kijevnek sem szabadna elfelejtenie. Az, hogy Oroszország most ismét hivatkozhat arra, hogy tartja magát a szerződésekhez, egy propagandaajándék Putyinnak. Ez is azt támasztja alá, hogy az EU-nak mindent bele kell adnia, hogy függetlenedjen az orosz energiától. Rossz ómen volt, hogy szerdán megakadtak az olajembargó-tárgyalások Brüsszelben. Ebben az esetben nem szabadna Magyarország felett pálcát törni, végső soron Németország is arra törekszik, hogy a gazdasági érdekeinek megfelelően befolyásolja a szankciók tempóját. Orbán nyilvánvalóan az anyagi kompenzációra apellál. Nem ez lenne az első alkalom ebben a háborúban, hogy az EU-nak meg kell fizetnie a geopolitikai céljai árát.”
Az USA és NATO-partnerei fizetik a háborút és szállítják az eszközöket. Több tízmilliárd dollárnyi fegyvert köteleztek el Ukrajnának. Megparancsolták Ukrajnának, hogy rendelje alá saját érdekeit a felsőbbrendű nyugati céloknak. Amikor az ukrán sajtó jelentése szerint Ukrajna és Oroszország Isztambulban közel állt egy megegyezéshez, Boris Johnson brit miniszterelnök minden előzetes figyelmeztetés nélkül megjelent Kijevben. Johnson azzal a követeléssel sietett Ukrajnába, hogy Putyinra most nyomást kell gyakorolni, nem pedig tárgyalni vele. Ne tárgyaljon Ukrajna saját céljairól, küzdjön a Nyugat céljaiért. Johnson azt mondta Zelenszkijnek, hogy a háború esélyt ad arra, hogy Putyint „nyomás alá helyezzék”, és hogy a Nyugat élni akar ezzel a lehetőséggel.
A Kreml szerint a döntés Herszon lakosaitól függ. Az ukrán Herszon régió Moszkva által kinevezett vezetője szerdán közölte, hogy megkérdezi Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy Herszon csatlakozhat-e az Orosz Föderációhoz – jelentette ki a Tass orosz hírügynökség. Kirill Stremousov azt mondta, népszavazás nélkül kérni fogja Oroszországhoz való csatlakozását. „A Krímben teljesen legálisan megtartott népszavazást a világközösség nem ismerte el, és mindent megtett azért, hogy ne ismerje el Oroszországot a globális közösség teljes értékű tagjaként” – mondta. „Ezért tehát egyetlen rendeletről lesz szó, amely a Herszon régió vezetésének Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett fellebbezésén alapul. Lesz egy kérés annak érdekében, hogy a Herszon régiót az Orosz Föderáció teljes jogú alkotójává tegyék” – mondta.
Volodimir Demcsenko ukrán katona a CNN-nek adott közelmúltbeli interjújában ismertette, hogy hogyan pusztítják el az oroszokat Novij Bykivben, amely a csernyihivi régióban található, és körülbelül 50 mérföldre keletre fekszik Kijevtől. A CNN jelentése szerint Demcsenko abban a dróncsapatban volt, amely sikeresen segített visszavenni Novij Bykovot az orosz erőktől. "Tudod, vicces látni... nem vicces látni, valójában nagyon furcsa, amikor azt látod, hogy a drónok embereket ölnek meg, és azt mondod: 'Igen!'" – mondta Demcsenko a CNN-nek, miközben a levegőbe emelte a karját. Hozzátette, hogy "őszintén szólva nagyon furcsa érzés, de ez most olyan, mint egy sport".
Egy orosz kémfőnök szerdán az Egyesült Államok külügyminisztériumát a Joseph Goebbels által felépített második világháborús náci propagandagépezethez hasonlította, mondván, Washington Oroszország-ellenes üzenetküldő kampányt indított a közösségi médiában. Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerző ügynökség (SVR) vezetője kijelentette, hogy az Egyesült Államok hamis információk terjesztésére ösztönzi a népszerű Telegram üzenetküldő szolgáltatást, ezzel próbálva "hitelteleníteni" és "dehumanizálni Oroszország politikai és katonai vezetését az oroszok szemében". "Cselekvéseik sokban hasonlítanak a Harmadik Birodalom közoktatási és propagandaminisztériumának, valamint annak vezetőjének, Joseph Goebbelsnek a hagyományaihoz" – mondta Naryskin az SVR honlapján közzétett nyilatkozatában.
(vukics)
