Sütő Gábor: Kedves Unokaöcsém! (Negyedik levél) – 4. V4 – Oszd meg és uralkodj?

A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet

Szerzőnk legutóbbi írásához (Sütő Gábor: Tudatunk védelme (10) – Az „orosz–ukrán” háború tágabb nézőpontból) főszerkesztői megjegyzést fűztem. Egyebek mellett leszögeztem: „Úgy tapasztalom, hogy valakinek a zsidó származása vagy kötődése önmagában nem dönti el, hogyan viszonyul magyar sorskérdéseinkhez – mint ahogy a nem zsidó származása sem –, ezért ennek a feszegetése vagy emlegetése többet árthat, mint amennyit használ.” Sütő Gábor egy régebbi írásának elküldésével válaszolt. Ha nem késztetett is álláspontom megváltoztatásra, annyi fontos tény közölt és annyi jelentős gondolatot, szempontot vetett fel, hogy engedélyt kértem a szerzőtől a Szilaj Csikón való megjelentetéséhez. Figyelemre méltó, hogy elemzése 2017-ben született, abban az évben látott először napvilágot előbb a Kapu c. folyóiratban, majd a Magyar Megmaradásért honlapon. Az elkövetkező napokban fejezetekre bontva tesszük közzé a teljes írást. – VDGy)

1. Soros-intelmek

2. Része vagyunk-e a magyar nemzetnek?

3. Történelmi jelentőségű?

4. V4 – Oszd meg és uralkodj?

5. A zéró tolerancia visszaszól

4. V4 – Oszd meg és uralkodj?

Kissé elhamarkodottnak tartom a meglátásodat, miszerint a V4 Macron és Netanjahu meglepő majdhogynem kooptálásával az első lépést tette meg a saját felszámolása irányába. Tényleg ámulatba ejtő, hogy a V4 naivnak tűnő együttműködési készségét ügyesen kihasználva, mindketten, főleg Netanjahu, beépülhettek, s igazad lehet, hogy ezt követően a V4 már nem az lesz, ami eddig volt. Mind az EU, mind Izrael és ezzel más erők is nagyobb nyomást tudnak gyakorolni rájuk, könnyebben be tudnak avatkozni a belügyeikbe, esetleg meg is oszthatják őket. Nekem nincs kétségem afelől, hogy Netanjahu és Macron a V4-en belül a legelső lépéseiktől kezdve az EU-t fogják képviselni, valamint a saját országaik érdekeit követik. Ennek látványos megnyilvánulása, hogy Netanjahu javaslatára közös munkacsoportot hoztak létre a terrorizmus elleni harcra. Politikai fintor, hogy a terrorizmust nyíltan érdekérvényesítési eszközének valló országgal, Izraellel hoztak létre munkacsoportot a terrorizmus elleni harcra. Vajon milyen meggondolásokból ment ebbe bele a V4? Netanjahu még azt is elérte, hogy a következő ülésüket Izraelben, ráadásul jövendő fővárosunkban, Jeruzsálemben tartsák. Ezek után már nehéznek bizonyulhat szabadulniuk Netanjahutól és Macrontól, mert az együttműködési készség hiányával fogják vádolni őket. Könnyen lehet, hogy az EU-nak közvetett módon, a rafinált látszólagos és cseles Izrael-ellenességgel sikerült a megoldással kecsegtető útra terelni az egyik igazán súlyos problémáját, a V4 ellenállását. Nehéz feladat elé állítanátok, ha megkérdeznétek, az EU és Izrael közül ki kinek az ügynöke a V4 elleni játszmában. Az viszont biztos, hogy a kialakult helyzetből az esetleges legkisebb magyar, vagy V4 visszakozást is antiszemitizmusnak fogjuk minősíteni! Úgy, hogy szerintem is remélhetőleg végzetes meggondolatlanságnak bizonyul a jóhiszemű együttműködésre törekvésük.

Emellett is el kell ismernünk, a V4 merészen és nagyot alkotott Európa javára, a nemzetállamok érdekében, ám ugyanezzel a merészséggel lépett rá az olyanokkal való átgondolatlan együttműködés útjára, amely a bukás lehetőségét is magába foglalja. Elszigetelődniük persze nem lehet, tárgyalni is kell, de most nem ez történt, hanem két jelentős ellenfelüket engedték be maguk közé. Most már kimondhatom, mert már bent vannak és eltávolításuk gyakorlatilag lehetetlen. A V4 abban a formában, ahogy eddig sikeres volt, megszűnőben van. Nyugaton máris pedzegetik, hogy átalakulóban van V2+2-vé. (A Németország felé vonzódó Csehország és Szlovákia, szemben az EU-t bíráló Lengyelországgal és Magyarországgal). Merkel, Macron, Van der Bellen, Juncker, Schultz és mások is erőteljesen munkálkodnak a V4 megosztásán. Láthatólag nem teljesen eredménytelenül. Mindezek fényében mondom, bár pillanatnyilag még túl kategorikusan hangzik az említett állításod, tagadhatatlan, hogy tartalmilag benne van a pakliban. Ugyanaz a kényszerű logika érvényesülhet, mint a migráció kérdésében: a betolakodott muszlimokat sem lehet már Európából eltávolítani, sőt elébe kell menni az igényeiknek. Annak ellenére sem, hogy a Lisszaboni szerződésben, vagy más közösen elfogadott EU-normában nincs olyan szabály, hogy a tagállamok kötelesek migránsokat befogadni. Nem vagyunk közvetlenül érdekeltek, de be kell látnunk, néhány EU vezető sorozatos és önkényes politikai döntéséből, s a szolidaritásra hivatkozva, utólag szeretnének jogi alapot fabrikálni. Rövid idővel ezelőtt még az egekbe emelték a szubszidiaritás elvét, miszerint a felsőbb szint nem veheti át azokat a szerepeket, amelyeket egy alacsonyabban elhelyezkedő szint is képes kielégítő módon betölteni. Most meg kézi vezérléssel a legmélyebben akarnak beavatkozni a tagállamok belpolitikájába. A V4-nek, bár ő is „elfelejt” a szubszidiaritásra hivatkozni, tökéletesen igaza van, mikor elutasítja az elvek semmibe vételét. Az EU-vezetők pedig, mivel sem érvelni, sem cáfolni nem képesek, szánalmasan fals érvekkel utasítják vissza a megalapozott jogi kifogásaikat.

Álláspontodat azzal egészítem még ki, hogy az újdonsült együtt-működés közös alapját úgy határozták meg, hogy mind a V4, mind Izrael a saját országát és népét védi. Mindenki tudja azonban, hogy mennyire eltérnek a történelmi körülményeik, és hogy Izrael ezt milyen tragikus ellentmondásokon és áldozatokon keresztül érvényesíti. Ezért a V4-eknek még formálisan sincs igazuk nagylelkűségi rohamukban, miszerint példát vehetnek Izraelről, hogyan kell védelmezni a nemzeti érdeket. Egyrészt mert Izrael ezt tűzzel-vassal teszi, másrészt mi csak ne ösztönözzük őket ugyanerre, mert akkor mindenekelőtt velünk kerülnek szembe. Még olyan állítás is elhangzott, hogy Izrael védi Európát és a V4-t a migráns invázió ellen. Ám nagy bajban lennének, ha idézniük kellene legalább egyetlen ilyen konkrét esetet. Ez soha nem volt és nem is lesz Izrael célja. Csak emlékeztetek az „arab tavaszban” és az Iszlám Állam létrehozásában játszott, sikertelenül álcázni próbált izraeli és amerikai szerepre.

Történelminek nevezték a V4 és Izrael együttműködésének beindulását is. Lehet, nem is sejtik, de ebben lehet egy fonák igazság. Nem várt értelemben bizonyulhat ugyanis történelminek, de ezt majd csak Netanjahu és Macron mondja ki, amikor elvégezték a küldetésüket, azaz, amikor a V4-nek már későn lesz az ébredése. Az a végeredmény főleg Magyarországnak lesz köszönhető, csak nem látszik előre, hogy az érintettek érdemének tekintik, vagy bűnéül róják majd fel. Ne bízzuk el azonban magunkat. Itt sem barátságról van szó, s ez a játszma is kétoldalú. Ma még mindez inkább óhaj és feltételezés, az egyetlen szilárd kiindulópont, hogy Izrael beépülése a V4-be egyértelműen valaminek a kezdete. Esélyeket teremt, hiszen nem egy pillanatnyi politikai szeszély, hanem a stratégiánkba és az EU jelenlegi vezetőinek politikájába illeszkedő remélhetőleg körültekintő számítással kidolgozott leplezett terv része, amely komoly célokat tűz maga elé. Ennek sikeres kezdőlépését érezteti a Má’áriv izraeli napilap híre, amely szerint sajnálatos technikai hiba miatt történt egy botrányos kiszivárogtatás, amit a Kuruc.info kihasznált, így biztosan ti is olvastátok, de azért idézem. Kifigurázza ugyan őket, de a lényeget tükrözi. „Netanjáhu izraeli miniszterelnök budapesti találkozójának első napján az izraeli kormányfő zárt ülésen okította a magyar, cseh, szlovák és a lengyel miniszterelnököt a többi között arra, hogy Európának, s azon belül az említett négy országnak miként kellene viselkednie Izraellel, illetve a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának hazájával. Csakhogy valamelyik, feltehetően súlyos mértékben antiszemita nyitva hagyta a mikrofonokat, s ezért Bibi hegyi beszéde és a négy megalázkodó kormányfő ámenjei egyenesen a szomszédos teremben várakozó újságírók fejhallgatóiban landoltak.” Egyébként az újságíróknak a nyilvános rendezvényeken nem volt lehetőségük kérdések feltevésére, így legalább megkapták a leglényegesebb információt.

Hozzáteszem azonban, ti is tudjátok, milyenek a politikusok; egyet mondanak, s mást gondolnak. Kifejtik a hivatalos álláspontot, de mögötte húzódik igazi szándékuk. Csakhogy ha a hátsó szándék nem is, a hivatalos álláspont számon kérhető. Természetesen ez Netanjahura is vonatkozik. Ámde az előny mégis nála van, legalábbis remélem, mert én őt dörzsöltebbnek, gátlástalanabbnak tartom, mint a Visegrádi Négyeket együtt.

Következő, befejező rész

5. A zéró tolerancia visszaszól