Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.14.)
–
Oroszország titkos mozgósításba kezdett és hozzányúlt a régi, raktárban lévő katonai technikához. Erről Kirill Budanov, az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője beszélt. Szerinte a burkolt mozgósítás kétféleképpen zajlik. “Az első a tényleges mozgósítás, a második a tartalékosok igénybevétele. Ez lényegében az az eset, amikor a tartalékosokkal rövid távú szerződéseket kötnek ellenséges cselekmények végrehajtására. Ezek a tények beigazolódnak, vannak olyan foglyaink, akik már most így vesznek részt a harci cselekményekben”, mondta Budanov, aki hozzátette, Oroszország nem jelenti be nyilvánosan a mozgósítást, mivel az a szankciók idején még inkább érintené az ország gazdaságát. Ráadásul a hatóságok nem fogják tudni megmagyarázni intézkedésük okait, hisz a propagandasajtó szerint “az orosz hadseregben minden a tervek szerint halad”. A titkosszolgálatok szerint Oroszország fontolgatja, hogy módosítja a mozgósítás rendjét, hogy bármikor behívhatók legyenek a sorkatonák, és szigorítani akarja a katonai szolgálat kijátszásáért járó felelősségre vonást. Budanov azt is elmondta, hogy az orosz hadseregben felmerült a katonai felszerelés hiánya, ezért hozzányúltak az 1960-1980-as raktárkészletekhez. Hangsúlyozta, ilyen hosszú tárolás után ez a felszerelés “csak feltételesen” nevezhető harci felszerelésnek.
Valóságalapot nélkülöző állítás, hogy nácik uralkodnak Ukrajnában – mondta Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteken telefonon, a német kormányfő tájékoztatása szerint. A két vezető több mint hat hét kihagyás után beszélt egymással, és először azóta, amióta az oroszoktól visszafoglalt, Kijev melletti Bucsában állítólag orosz katonák vérengzéseire utaló nyomokat tártak fel. Olaf Scholz a beszélgetésről tájékoztató Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy “minél hamarabb tűzszünetet kell kötni Ukrajnában”, és “hamis az az állítás, hogy ott nácik uralkodnak”. Mint írta, az orosz elnök figyelmét arra is felhívta, hogy hazája “felelősséget visel a globális élelmezési helyzetért”. A kancellári hivatal a beszélgetésről kiadott közleményében ismertette, hogy a beszélgetés 75 percig tartott, előzménye pedig az, hogy Olaf Scholz szerdán az ukrán elnökkel, Volodomir Zeleszkijjel tárgyalt telefonon. A német kancellár és az orosz államfő az Oroszország februári támadásával megindított ukrajnai háborúról és az annak befejezésére tett erőfeszítésekről beszélt. Olaf Scholz az ukrajnai, és különösen a már hónapok óta orosz ostrom alatt álló Mariupolban kialakult helyzetre és a háború következményeire tekintettel “sürgette az orosz elnököt, hogy érjen el előrelépést a mielőbbi tűzszünet, a humanitárius helyzet javítása és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresése” ügyében – áll a közleményben.
Randal Howard Paul republikánus párti amerikai politikus, Kentucky állam küldötte az Ukrajnának szánt támogatás kiutalását egy különleges biztos kinevezéséhez kötné, írja a Korrespondent. Kedd este az amerikai képviselőház 368:57 arányban fogadta el azt a javaslatot, ami több mint 40 milliárd dolláros, azonnali segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. Az intézkedés ezzel a szenátus elé került, csakhogy Randal Howard Paul egymaga blokkolta a törvényjavaslatot. Ezt a szenátor május 12-én, csütörtökön az Egyesült Államok Szenátusában tartott beszédében jelentette ki. “Az Egyesült Államok alkotmányára esküdtem, nem más országéra. És bármennyire is jók az indokok, hivatalom célja az Egyesült Államok nemzetbiztonsága. Nem menthetjük meg Ukrajnát, miközben pusztulásra ítéljük az Egyesült Államok gazdaságát. Nem dobhatunk ki az ablakon 40 milliárd dollárt úgy, hogy ne felügyeljük, mire költik azt. Afganisztánban sem szabott gátat a pazarlásnak, amikor kineveztünk oda egy különleges biztost, de az enyveskezűek kétszer meggondolták, mielőtt loptak” – fogalmazott felszólalásában a politikus. A republikánus szenátor a visszaélések megelőzése érdekében az összeg felhasználásának ellenőrzését javasolta egy olyan módosítás elfogadásával, amely egy különleges biztost nevezne ki az Ukrajnának juttatott támogatás elköltésének felügyeletére.
Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Kreml szóvivője, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök “rákos daganathoz” hasonlította az orosz világot. “Ez teljesen felháborító, féktelen és elfogadhatatlan kijelentés” – jelentette ki pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov újságíróknak nyilatkozva. “Ez az oroszok iránti gyűlölet kvintesszenciája, amely valószínűleg áttétként fertőzte meg az egész lengyel politikát, az egész lengyel vezetést, és sajnálatunkra sok tekintetben tulajdonképpen a lengyel társadalmat is” – tette hozzá Peszkov. Morawiecki május 11-én a Daily Telegraph című brit lapnak írt cikkében azt állította, hogy az orosz világ ideológiája “rákos daganat”, amely “egész Európára veszélyt jelent”. Ezzel kapcsolatban a lengyel miniszterelnök felszólította a nyugati országokat, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást annak érdekében, hogy végül “teljesen kiirtsák az orosz vezetés szörnyű ideológiáját”. Az Orosz Világ (Russzkij Mir) Alapítványt Vlagyimir Putyin elnök alapította 2007-ben azzal céllal, hogy a világban az orosz nyelv és kultúra népszerűsítése intézményesített keretek között is megvalósulhasson, de az “orosz világ” fogalmát tágabb értelemben is szokás használni. *** Peszkov “kacsának” minősítette azokat a finn sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Oroszország péntektől leállítja a Finnországba irányuló földgázszállítást, válaszul arra, hogy Helsinki bejelentette, kész lenne csatlakozni a NATO-hoz. Rámutatott, hogy a Gazprom több NATO-tagnak szállít energiahordozót Európában. Emlékeztetett arra, hogy a vásárlóknak egy elnöki rendelet értelmében rubelben kell fizetniük a földgázért. A további részletek megválaszolását a Gazprom hatáskörébe utalta. *** Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival megvitatta a Moszkva által “különleges hadműveletnek” minősített ukrajnai háború menetét, valamint a finn és a svéd NATO-csatlakozásból fakadó potenciális fenyegetéseket. Szó esett a tanácskozáson a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfőn esedékes csúcstalálkozóján megvitatandó kérdésekről is – mondta.
Az amerikai lap szerint a magyar vétó az egyik legfőbb veszély. A The New York Times szerzője, David E. Sanger megírta, hogy az Egyesült Államok üdvözölte Finnország közeledését a NATO csatlakozáshoz. Megjegyezte továbbá, hogy az amerikai tisztviselők következő feladata az, hogy biztosítsák, Oroszország ne fenyegethesse Finnországot és Svédországot, mielőtt azok hivatalosan is a NATO tagjai lehetnének. Ezek után kifejtette, hogy mindez természetesen csak akkor releváns cél, ha a szövetség olyan jelenlegi tagjai, mint a Putyin felé hajló Orbán Viktor és Magyarországa nem vétózzák meg az említett államok csatlakozását. Az Egyesült Királyság mindeközben már kétoldalú külön biztonsági egyezséget kötött mindkét országgal – számolt be.
A dilo.net.ua híre szerint az ukrán elnök környezete reagált az oroszok megváltozott álláspontjára, amely szerint ellenzik, hogy Ukrajna belépjen az EU-ba. Az információ szerint Mihajlo Podoljak az elnöki hivatal tanácsosa válaszolt Dmitrij Poljanszkijnak, Oroszország állandó ENSZ képviselője első helyettesének az UnHerd News-nak adott interjúban elhangzott szavaira. Az orosz diplomata közölte, hogy Oroszország meggondolta magát, és mostantól már nem csupán Ukrajna NATO tagságát, hanem az EU-ba való belépését is ellenzi. Podoljak szerint ez is azt bizonyítja, mennyire képmutató a moszkvai vezetés, és egy szavukat sem lehet elhinni. Az a hír pedig üdvözölendő, hogy a világot már nem érdekli, mit gondolnak és mondanak a barbárok.
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Oroszország veresége az Ukrajna ellen vívott háborúban az egész világ számára nyilvánvaló, de az agresszor ország kormánya fél ezt beismerni. Erről május 12-én, csütörtökön este beszélt az ukrán államfő szokásos videobeszédében. „Gyávák. És megpróbálják elrejteni az igazságot a rakéta-, légi- és tüzérségi csapások mögé”, közölte a megszállókról az elnök. Azt is elmondta, hogy minden orosz parancsnok, aki elrendeli a tüzelést, „gyógyíthatatlan beteg”. Az elnök biztosított afelől, hogy Ukrajna mindent újjáépít, amit a betolakodók elpusztítottak. Az összes kórházat, amit a megszállók leromboltak, az összes iskolát, egyetemet, amit lebombáztak, minden házat, hidat, üzletet újjá fogunk építeni, jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukránok feladata a harc, amíg el nem érik céljaikat.
Több hetet is késnek a belső menekülteknek járó szociális juttatások, ismerte el a szociálpolitikai minisztérium helyettes vezetője. Vitalij Muzicsenko magyarázata szerint a kifizetések átutalása azért ütközött akadályokba, mivel a szférában dolgozó hivatalnokok nagy része is elmenekült, és nincs, aki intézze a kérvényeket, az iratokat. A személyzet mindössze 40 százaléka maradt a helyén, a többiek a háború miatt más régiókba utaztak. Jelenleg 2,8 millió hivatalosan bejegyzett belső menekült van az országban, a helyükön maradt illetékesek képtelenek egyidejűleg intézni ennyi ember kifizetését. A minisztérium folyamatosan dolgozik a probléma megoldásán, például a korábbi havi három helyett hat alkalommal végeznek átutalásokat. De így is hetekig késhetnek a megítélt támogatások, mondta Muzicsenko.
A dw.com írása szerint Németország már szállít Ukrajnának könnyű fegyverzetet, és feltehetően tankokat és tüzérségi lövegeket is ad majd, ám Kijev ennél többet követel a berlini vezetéstől. Az írás szerint Németország csak az USA és annak egyes szövetségesei nyomásának, és persze Kijev erőszakos követelésének engedve április végén egyezett bele, hogy ellátja fegyverekkel az ukrán hadsereget. A portál megjegyzi, hogy a német társadalom erősen megosztott a kérdésben. A lakosság fele-fele arányban támogatja illetve ellenzi az ukránoknak nyújtandó fegyverszállítást. A portál részletesen felsorolja, milyen fegyverekről lehet szó. Ilyen például a Gepard önjáró légvédelmi üteg, amely képes a 3500 méter magasban lévő ellenséges repülők megsemmisítésére. Ezeket védelmi célokra, de akár támadásokban is be lehet vetni. Képes 550 kilométert megtenni és négy méter mély vizeken is átkelni. Ezen kívül számos más haditechnikára is számíthatnak az ukránok. Ám a portál információja szerint az ukrán vezetők ennél is többet követelnek.
Közvetlenül Elon Muskhoz fordult egy Mariupolban szolgáló ukrán parancsnok, és arra kérte a világ leggazdagabb emberét, hogy avatkozzon be a városban rekedt katonák érdekében – írja a Guardian. Serhij Volina, a 36. különálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka azt mondta: csak azért csinált magának Twitter-fiókot, hogy kapcsolatba lépjen Muskkal. „Azt mondják, hogy egy másik bolygóról jössz, hogy megtanítsd az embereket arra, hogy a lehetetlenben higgyenek. A bolygóink egymás mellett vannak, mert én ott élek, ahol szinte lehetetlen túlélni. Segíts nekünk eljutni Azovsztalból egy harmadik országba! Ki, ha nem te? Adj valami jelet” – tweetelt Volina Musknak. Emellett felszólította „a Föld bolygó minden emberét”, hogy segítsenek abban, hogy Musk lássa a posztját. A hét elején az ukránok közölték, hogy több mint ezer katonájuk van még az Azovsztal acélgyár területén, közülük sokan sérültek. Az ENSZ és a Vöröskereszt által koordinált humanitárius misszió keretében nőket, gyerekeket és időseket evakuáltak az ostromlott területről. A Musk tulajdonába kerülő Twitteren az ukrajnai háború óta robbanásszerűen megnőtt a felhasználók száma, és az emberek a közösségi média szolgáltatást használják tájékozódásra és segélykérésre. Musk, akinek több mint 92 millió követője van, korábban arra használta a platformot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt „párbajra” hívja ki Ukrajnával kapcsolatban. A múlt hónapban Musk aktiválta Starlink műholdas szélessávú szolgáltatását Ukrajnában, ezzel biztosítva az internetet. Emellett olyan berendezéseket küldött, amelyek segítik a kommunikációt a katonai támadások által sújtott területeken.
Az orosz invázió kezdete óta az ukrán hatóságok mintegy 8,3 milliárd dollárt költöttek a megszállók elleni harcra és a lakosság támogatására, közölte Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az összeget különféle típusú fegyverek vásárlására, katonai felszerelések javítására, valamint az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott segítségre fordították. Marcsenko elmondta, áprilisban az ukrán költségvetésbe csupán a tervezett adóbevételek 60 százaléka folyt be, májusban és júniusban csak 45-50 százalékra számítanak. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy Kijev a múlt hónapban közel 2 milliárd dollár értékben kapott külföldről gazdasági támogatást, amelyből 719 milliót adtak ki pályázatok útján. Összességében a háború kezdete óta az ország szövetségesei 5,4 milliárd dollárt utaltak ki Ukrajnának, ebből 801 millió dollárt pályázatokon keresztül. Ennek ellenére Ukrajnának sürgősen további külföldi támogatásra van szüksége, ugyanis dollármilliárdokat kénytelen rendkívüli kiadásokra költeni. Ukrajna köz- és államilag garantált adóssága 2022. március 31-én 2 milliárd 832,03 millió hrivnya, azaz 96,81 millió dollár volt. A hónap során az adósságállomány 3,7%-kal nőtt.
(Ukrajna adóssága már tavaly több volt 125 milliárd dollárnál: https://karpataljalap.net/2021/09/28/tovabb-nott-ukrajna-kulso-adossaga – a szerk. megjegyzése)
Váradi József légitársasága több alapítvánnyal együttműködve újabb tízezer ingyen jegyet ajánl fel az ukrán háborús menekülteknek – tájékoztat a Forbes. A jegyek a szomszédos országokból (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia) az Egyesült Királyságba szólnak, csatlakozva a brit kormány „Homes for Ukraine” vízumprogramjához. Az akcióban a Wizz a Choose Love, a The Shapiro Foundation, a The Steve Morgan Foundation és az USPUK nonprofit alapítvánnyal szállt be. A repülőjegyek május 14-től június 15-ig lesznek elérhetőek az Ukrajnából elmenekülők számára. Május 5-ig bezárólag az Egyesült Királyság kormánya több mint 95 ezer vízumot adott ki ukránok számára a program keretében. Már több mint 37 ezren meg is érkeztek az országba. A Wizz Air térítésmentes jegyei összesen 61 útvonalon érhetők el, amelyeket a légitársaság Bulgáriából, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából üzemeltet az Egyesült Királyságba, és személyenként egy kézipoggyászt és egy, legfeljebb 32 kilós feladott poggyászt tartalmaznak.
Ukrajna nem tekinti komoly fenyegetésnek azt, hogy orosz csapatok a Moldovához tartozó, orosz fennhatóság alatt álló szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság felől indítanának támadást Ukrajna ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Rai1 olasz közszolgálati tévécsatornának adott, saját Telegram-oldalán is közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. “Ott legfeljebb 15 ezer orosz katona lehet, de ők sem túl felkészültek. Nem határosak az Oroszországi Föderációval, csak velünk és Moldovával” – fejtette ki az elnök. Hozzátette: “nem nagyon tartunk tőlük, mert ebből a 15 ezer emberből is legfeljebb háromezer képes harcolni”. Zelenszkij leszögezte: változatlanul kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de azzal a feltétellel, hogy párbeszéd lesz közöttük, nem pedig “ultimátumok”. “Készen állok beszélni Putyinnal. De csakis vele. Közvetítők nélkül” – tette hozzá. Kijelentette, hogy a tárgyalás lehetősége napról napra egyre bizonytalanabbá válik, mivel folyamatosan “újabb és újabb tények kerülnek napvilágra az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekről”. “Lehetetlen a párbeszéd anélkül, hogy határozott álláspontot alakítanánk ki Oroszország cselekedeteiről. Mindenki egyetért abban, hogy vissza kell állítani Ukrajna területi integritását, legalábbis ezt mondják nekem az európai vezetők, az Egyesült Államok, Kanada és mások. Erős hadsereg nélkül azonban Ukrajna a tárgyalóasztalnál nem lesz erős, pedig nekünk most szükségünk van erre az erőre” – fejtegette az ukrán államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszországgal “pragmatikus párbeszédre” van szükség az ukrajnai háború lezárásához, és arra, hogy “Oroszország is akarja ezt”. Zelenszkij úgy vélekedett, hogy Putyin nem pusztán megmentheti, de meg is kell mentenie Oroszországot. “Nem hiszem, hogy még megőrizheti az arcát, és hogy őszinte legyek, nem gondolok arra, hogy mi lesz ezzel az emberrel a jövőben. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mi lesz Oroszországgal! Én mint Ukrajna elnöke elsősorban azon gondolkodom, hogy velünk mi lesz, de ők a szomszédaink. Jönnek majd más elnökök utánunk, generációk fogják egymást váltani. Senki nem mozdul sehova, ezek a mi földjeink és határ van közöttünk. Ez a háború viszont nem pusztán területivé, hanem történelmivé is tette a határt” – hangoztatta. Hozzátette, hogy Putyinnak “meg kell őriznie az államát, hogy megmentse azt az országot, és azt, amit előttük száz-kétszáz évvel felépítettek”. Zelenszkij az interjúban kitért arra, hogy az ukrán társadalom nem fogadta jól Ferenc pápa azon ötletét, hogy két ember jelképesen együtt vitte az ukrán és az orosz zászlót április 15-én, a nagypénteki keresztúton a Vatikánban. “Elmagyarázom, hogyan reagál erre a mi társadalmunk: amikor a pápa imádkozik Ukrajnáért, mindig hálásak vagyunk neki. Amikor viszont az ukrán és az orosz zászlót hordozó két ember példáján akarta megmutatni, hogy barátságnak kell lennie, ezt nem tudtuk elfogadni, mert Ukrajnában az orosz zászlót a megszállás jelképének tekintik”.
A védelmi miniszter szerint Ukrajna a háború új szakaszába lép. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy az országa a háború új szakaszába lép. Reznikov ígéretet tett arra, hogy felfegyverez egymillió harcost azokkal az új fegyverekkel és katonai felszerelésekkel, amelyeket az Egyesült Államok és más nyugati országok adományoztak az országnak az elmúlt néhány hétben. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a háború kezdetén „az önkéntesek rendkívül segítőkészek voltak”, és mobilitásuknak köszönhető, hogy „gyorsan megoldották a rendkívül sürgető problémákat”. Reznikov azt mondta, hogy a győzelemhez Ukrajnának „gondosan meg kell terveznie az erőforrásokat, és kerülnie kell a hibákat”, és ukrán gyártólétesítményekbe fektet be, hogy „biztosítsa a szállítások stabilitását és gyakoriságát”.
Kirilo Budanov szerint a nyár végére döntő fordulat várható a háború menetében. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a nyár végére döntő fordulat várható a háború menetében, és a harcok az idei év végére Ukrajna győzelmével befejeződnek. Bizonyíték nincs, de „ki tudhatná, ha nem ő”. Kirilo Budanov vezérőrnagy a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este sugárzott interjúban úgy fogalmazott: a fordulópont augusztus második felében lesz, és az aktív harci cselekmények zöme az idén véget ér. Budanov tábornok szerint a háború azzal az eredménnyel zárul, hogy Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést határai felett, és az összes elvesztett területen helyreáll az ukrán fennhatóság, beleértve a Krímet és a Donyeck-medencét. Hozzátette: ez nem lesz könnyű, de „abszolút bizonyos”, hogy a háború Ukrajna győzelmével végződik. Arra a kérdésre, hogy miként lehet ebben ennyire biztos, az ukrán katonai hírszerzés vezetője úgy válaszolt, hogy „ez a munkám, ezt nekem tudnom kell, hiszen ki tudhatná mindezt, ha nem én”. Hozzátette: a háború kimenetelének következtében Oroszországban vezetőváltás lesz, „ez a folyamat már el is kezdődött, ebben az irányban halad és már nem lehet leállítani. Megerősíthetjük (azokat az értesüléseket), hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nagyon rossz állapotban van lélektanilag és fizikailag, nagyon beteg, egyszerre több betegséggel, köztük rákkal küszködik” – állította Kirilo Budanov vezérőrnagy a pénteki Sky News-interjúban. Részletes adatok említése nélkül kijelentette azt is, hogy Oroszországnak hatalmas veszteségei vannak „emberekben és fegyverzetben mérve egyaránt”. Hozzátette: nem tartja meglepőnek a háború kezdete óta elszenvedett orosz balsikereket, hiszen Ukrajna „mindent tud az ellenségről”, minden tervét ismeri, szinte már e tervek megszületésének pillanatában. Budanov úgy fogalmazott: jóllehet Európa komoly fenyegetésnek tartja Oroszországot és fél az orosz agressziótól, „mi azonban nyolc éve harcolunk Oroszországgal és elmondhatjuk, hogy Oroszország széles körben emlegetett ereje csak mítosz”. Oroszország ennyire nem erős, az orosz hadsereg „csupán felfegyverzett emberekből álló horda” – tette hozzá.
Tetszik, nem tetszik, az Adria magyar és olasz is volt. Jugoszlávia oda hódítóként ment. „Horvát barátaink kérik, ne menjünk a nyáron. Én megfogadom, ebben az évben (is) kimarad Horvátorszag, és alighanem a jövőben is. Drága, sőt az autópálya szimplán rablás, és igazából sohasem éreztem, hogy szívesen látnak. Egyébként vicces, Fiume egy olasz többségű város volt, Jugoszlávia oda és az Isztria tengerparti sávjába is hódítóként ment, a helyi többség akarata ellenére, akiket szépen etnikailag eltanácsoltak, azaz a mészárlások mellett deportáltak. A szlávok előtt az egész mai horvát Adria part latinizált népességű volt, tetszik, nem tetszik. És tetszik, nem tetszik, az Adria magyar is volt, és ha nem kérnek a magyarokból, az nagyon sokba fog nekik kerülni. Nem kell a MOL sem? Semmi probléma. Vegyék meg, de fizessék ki az árát.”
„Az emberben természetes módon felötlik a kérdés, ezek az uniós vezetők vajon tényleg ennyire buták? És vajon születetten azok, vagy megéri nekik? Könnyen számszerűsíthető, hogy a háborús helyzet és az azt követő szankciók többszörös kárt okoznak az európai gazdaságoknak, mint az orosznak. Oroszország jelenleg minden eddigi rekordot megdöntő bevételt ér el a nyersanyagok exportjából. Ami az embargós politika miatt a nyugati piacokról kiszorult, annak a világ összes többi részén egyre jobban örülnek, hiszen minél őrültebb az árverseny a nyersanyagokért, annál több feltörekvő országban kérdőjeleződik meg az ellátás. A megoldást pedig az oroszok szállítják egyre több országba. A rubelt is „sikerült” jól a padlóra tenni: a Bloomberg elemzése szerint ma ez a legjobban teljesítő deviza. Jól ledobta azt a bizonyos pénzügyi atombombát az Európai Unió, meg kell hagyni. Csak nem az oroszokra, hanem ránk. Európában közben egyre nagyobbak a bajok. Immár 9 uniós ország van, ahol 10 százalék felettivé gyorsult az infláció (miközben a lakosság legalább kétszer ekkorát érzékel), az iparnak szükséges nyersanyagok ára pedig úgy van az egekben, hogy még ennek ellenére is erősen bizonytalan az ellátás. Az első szankciók idején még azt hazudták az Unió vezetői, hogy nem lesz recesszió, ma viszont már Bidentől von der Leyenig mindenki Putyinra mutogatva makogja el, hogy mégis lesz. De természetesen nem ők a hibásak, hanem az oroszok. Mindenért. Is. Ursula von der Leyen és képességhiányos kvótanőkkel súlyosbított csapata megtévesztésig úgy viselkednek, mintha az amerikai hírszerzés szolgálatában állnának. Szemrebbenés nélkül küldik padlóra az Európai Unió gazdaságát és tőlünk, magyaroktól is elvárják, hogy tegyük tönkre magunkat az amerikai geopolitikai érdekek szolgálatában. Hogy Ursula von der Leyen az Amerikai Egyesült Államok kormányának akaratát hajtja végre, az egy percig nem kétséges. De vajon pénzt is kap ezért? Mondd csak Ursula, nem vagy te véletlenül amerikai kém?”
(vukics)
