top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.19.)






„Az oroszok 'díszbemutatót' készítenek elő és 'újságíró szemtanúkat' invitálnak az elfoglalt Mariupolba, hogy lejárassák Ukrajnát”. Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális és információpolitikai miniszter óva intette a külföldi újságírókat attól, hogy részt vegyenek az Orosz Föderáció által a megszállt ukrán területeken szervezett sajtóbejárásokon. Erről május 19-én írt a Telegram oldalán. “Oroszország hazugságai és dezinformációi hihetetlen méreteket öltöttek. Most sajtókörutat próbálnak szervezni a külföldi újságíróknak a megszállt Mariupolban. Az ellenség elsődleges célja Ukrajna háborús szerepének hiteltelenítése” – mondta. Elmondása szerint a külföldi médiának szánt speciális “dekorációkat” hoztak a városba: ukrán lőszertöredékeket gyűjtöttek, valamint “helyi szemtanúk” tömegét. “Külföldről érkező újságíró kollégák számára pedig szeretném hangsúlyozni, hogy az államhatár vagy demarkációs vonal átlépését, a megszállt területeken való tartózkodást és bármilyen médiatevékenységet Ukrajna területén a törvények szabályozzák. Külföldi újságírók részvétele bármilyen ukrajnai sajtókörútban, ideértve az agresszor által ideiglenesen elfoglalt helyeket is, csakis Ukrajna törvényeivel összhangban történhet” – emelte ki. A miniszter arra is felszólította a külföldi újságírókat, hogy ne erősítsék az orosz propagandagépezetet.


A háborús helyzet dinamikája határozza meg a mozgósítás következő, kilátásba helyezett hullámát – mondta az ukrán televízió adásában Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes. “Az előírások szerint a hadsereg legfelsőbb parancsnoka, Ukrajna elnöke határozza meg, hány embert kell mozgósítani az Ukrán Fegyveres Erőkhöz. Viszont a számokat a vezérkar a védelmi terv végrehajtása alapján alakítja” – magyarázta Maljar. A védelmi miniszterhelyettes utalt arra is, hogy február 24-ét követően Ukrajna a védekezésre helyezte a hangsúlyt, viszont most más forgatókönyv szerint alakul a háború. “Természetesen lesznek más feladatok is. Ez az információ azonban államtitok, így nem egyértelmű az ország védelmi terve és a mozgósítandók száma. Ez amúgy is korlátozott hozzáférésű információ” – mondta Anna Maljar. Hozzátette: ma már szinte naponta változik a háborús helyzet dinamikája az országban, így ebben a helyzetben szakmaiatlan bármit is megjósolni.


A katonai kudarcok ellenére Oroszország nem adja fel terveit, emiatt hosszasan elhúzódhat az ukrajnai háború – vélekedik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenberg szerint az orosz offenzíva elakadt a Donbászban, de a Kreml nem hajlandó lemondani területfoglalási terveiről. „Oroszországnak nem sikerült elérnie stratégiai céljait Ukrajnában. Vissza kellett vonulniuk Kijevtől és Harkiv megyéből, kifulladt az orosz offenzíva lendülete a Donbászban. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta stratégiai céljait, ezért fel kell készülnünk egy elhúzódó háborúra” – fogalmazott a NATO-főtitkár. Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO-szövetségeseknek hosszú ideig készen kell állniuk Ukrajna támogatására. “Fontos, hogy ne spekuláljunk túl sokat ebben a kérdésben. A háborúk mindig kiszámíthatatlanok, ezért fel kell készülnünk minden eshetőségre” – mondta Stoltenberg.


Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön megerősítette: szoros gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, amelyeket nem áll szándékában megszakítani, ugyanakkor Ukrajnával is szeretné fenntartani a kapcsolatokat. Törökország nem tud lemondani az orosz gázról és nem szakítja meg kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök, csütörtökön – adta hírül a Hürriyet török kormánypárti napilap. “Ami az orosz-ukrán háborút illeti, kiegyensúlyozott politikát folytatunk mind Oroszország, mind Ukrajna irányában. Ebből kiindulva nem áll szándékomban megszakítani a kapcsolatokat az orosz vagy az ukrán elnökkel” – mondta a török elnök. Erdogan megjegyezte, hogy a jövőben is folytatja a telefonos egyeztetéseket Putyinnal és Zelenszkijjel. “Törökország folytatja az egyeztetéseket mindkét féllel, hiszen senkinek nem érdeke a harmadik világháború” – fogalmazott a török elnök, aki emlékeztetett arra, hogy az orosz állami atomenergia cég építi a török Akkuyu atomerőmű blokkjait. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy jövőre beüzemelésre kerülnek ezek. Erdogan kitért arra is, hogy a Törökországban felhasznált földgáz körülbelül 50%-a érkezik Oroszországból. Így nem tudnak lemondani az orosz gázról. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripari szektor területén Ukrajnával számos partnerségi szerződésük is van, amelyeket a jövőben meghosszasítanának.


Újabb hangzatos kijelentéssel állt elő a durva németellenes kirohanásairól elhíresült Andrij Melnik. Ukrajna németországi nagykövete azt fejtegette, milyen előnyüket jelentene a világ számára Ukrajna felvétele a NATO-ba. Az ukrán nagykövet szerint Ukrajna épp olyan gyorsan nyerhetne felvételt a NATO tagállamai sorába, mint Finnország és Svédország. Ez ugyanis csupán politikai döntés volna, semmi több. És ha Ukrajna tagja lenne a NATO-nak, az atomháborúnak sokkal kisebb volna a kockázata. Putyint ugyanis biztosan megállítaná az attól való rettegés, hogy kemény választ kapna egy nukleáris csapásra. Melnik azt is fejtegette, milyen esélyei vannak Ukrajnának az EU-s tagság elnyerésére. Mint megjegyezte, erre tíz éven belül kerülhet sor. Most azonban a tagjelöltség elnyerése volna a fontos, mert abban a helyzetben el lehetne kezdeni a tagság felé vezető politikai döntés előkészítését. Nem mulasztotta el az ukrán nagykövet, hogy ismét beszóljon a német vezetőknek. Ezúttal arra biztatta a német kormányt, vállaljanak vezető szerepet az Ukrajnát érintő történelmi folyamatban. Újból felrótta a németeknek, hogy elképesztő, mennyit haboztak nehéz fegyverek Ukrajnába küldésének dolgában. S hogy miért nem tesz meg mindent a szövetségi kormány az ukrajnai háború megállításáért.


Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján. Az Oroszország, India, Kína, Brazília, és Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési szövetségének tanácskozásán elhangzottakról a kínai külügyminisztérium számolt be. Vang Ji figyelmeztetett, hogy az ukrajnai krízis komoly csapást mért a nemzetközi kereskedelem rendes működésére, az ellátási láncolatok stabilitására, s fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra, valamint a pénzügyi és energetikai biztonságra. Reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev képesek lesznek felülkerekedni a nehézségeken, és folytatni tudják a béketárgyalásokat. A kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverszállítások nem fognak békét hozni Ukrajnának, a szankciók és a nyomásgyakorlás pedig nem fogják megoldani Európa biztonságpolitikai dilemmáit. Rávilágított, hogy az ukrajnai háború keltette válság elhúzódik. „A nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a béke érdekében, a feleknek gyakorlati intézkedésekkel kell a konfliktus lehűtésén fáradozniuk, s nem olajat önteniük a tűzre” – mondta. Arra figyelmeztetett, hogy a hidegháborús blokkmentalitás és a nyers erő politikája komoly veszélyt jelent a globális békére és biztonságra. Mint mondta, a nemzetközi közösségnek el kell utasítani a hidegháború korszakának mentalitását és a zéró végösszegű játszmák logikáját, s tiszteletben kell tartani minden ország nemzetbiztonsági érdekeit.


Az iStories és a Der Spiegel közös riportja szerint Katyerina Tyihonovának, Vlagyimir Putyin lányának egy Igor Zelenszkij nevű balettáncostól van gyereke, aki 2017-ben született. Nem könnyű kibogozni, Vlagyimir Putyinnak ki és hány gyermeket szült, de viszonylag biztosnak tűnik, hogy két felnőtt lánya van: a 36 éves Marija Voroncova és a 35 éves Katyerina Tyihonova. Az iStories ezt a moszkvai Vnukovo reptér repülési naplóiból, valamint az orosz elnöki hivatal biztonsági szolgálatának levelezéséből következtette ki, melyek alapján Zelenszkij és Tyihonova Németországba költözött. Az iStories azt állítja: 2017 és 2019 között Tyihonova több mint ötvenszer repült Moszkva és München között. Igor Zelenszkij a Bajor Állami Balett egykori vezetője, aki azért mondott le posztjáról, mert nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját.


Nemrég került fel a Twitterre egy videó, melyben George W. Bush, a korábbi amerikai elnök beszél Oroszországról, az elnyomó orosz hatalomról és a jelenlegi háborús helyzetről. Bush szerint a fékek és egyensúlyok kiiktatásának egyik eredménye, hogy egyetlen ember dönthetett egy „brutális és indokolatlan invázió elindításáról Irak ellen”. „Mármint Ukrajna ellen” – tette hozzá gyorsan Bush, aki ezzel valószínűleg az évezred egyik legnagyobb elszólását produkálta. Ismert: 2003-ban Amerika támadást indított Irak ellen, megdöntve Szaddam Huszein rezsimjét. A támadó háborút preventív csapásként magyarázták, amit a nemzetközi jogtudomány nem tart egyébként jogos önvédelemnek. Hivatkoztak még Szaddám állítólagos vegyi fegyvereire is, ilyeneket azonban az ország lerohanása után nem találtak. A nyolc évig tartó konfliktus halálos áldozatainak pontos száma nem ismert.

(vukics)




359 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page