Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.19.)
–
„Az oroszok 'díszbemutatót' készítenek elő és 'újságíró szemtanúkat' invitálnak az elfoglalt Mariupolba, hogy lejárassák Ukrajnát”. Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális és információpolitikai miniszter óva intette a külföldi újságírókat attól, hogy részt vegyenek az Orosz Föderáció által a megszállt ukrán területeken szervezett sajtóbejárásokon. Erről május 19-én írt a Telegram oldalán. “Oroszország hazugságai és dezinformációi hihetetlen méreteket öltöttek. Most sajtókörutat próbálnak szervezni a külföldi újságíróknak a megszállt Mariupolban. Az ellenség elsődleges célja Ukrajna háborús szerepének hiteltelenítése” – mondta. Elmondása szerint a külföldi médiának szánt speciális “dekorációkat” hoztak a városba: ukrán lőszertöredékeket gyűjtöttek, valamint “helyi szemtanúk” tömegét. “Külföldről érkező újságíró kollégák számára pedig szeretném hangsúlyozni, hogy az államhatár vagy demarkációs vonal átlépését, a megszállt területeken való tartózkodást és bármilyen médiatevékenységet Ukrajna területén a törvények szabályozzák. Külföldi újságírók részvétele bármilyen ukrajnai sajtókörútban, ideértve az agresszor által ideiglenesen elfoglalt helyeket is, csakis Ukrajna törvényeivel összhangban történhet” – emelte ki. A miniszter arra is felszólította a külföldi újságírókat, hogy ne erősítsék az orosz propagandagépezetet.
A háborús helyzet dinamikája határozza meg a mozgósítás következő, kilátásba helyezett hullámát – mondta az ukrán televízió adásában Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes. “Az előírások szerint a hadsereg legfelsőbb parancsnoka, Ukrajna elnöke határozza meg, hány embert kell mozgósítani az Ukrán Fegyveres Erőkhöz. Viszont a számokat a vezérkar a védelmi terv végrehajtása alapján alakítja” – magyarázta Maljar. A védelmi miniszterhelyettes utalt arra is, hogy február 24-ét követően Ukrajna a védekezésre helyezte a hangsúlyt, viszont most más forgatókönyv szerint alakul a háború. “Természetesen lesznek más feladatok is. Ez az információ azonban államtitok, így nem egyértelmű az ország védelmi terve és a mozgósítandók száma. Ez amúgy is korlátozott hozzáférésű információ” – mondta Anna Maljar. Hozzátette: ma már szinte naponta változik a háborús helyzet dinamikája az országban, így ebben a helyzetben szakmaiatlan bármit is megjósolni.
A katonai kudarcok ellenére Oroszország nem adja fel terveit, emiatt hosszasan elhúzódhat az ukrajnai háború – vélekedik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenberg szerint az orosz offenzíva elakadt a Donbászban, de a Kreml nem hajlandó lemondani területfoglalási terveiről. „Oroszországnak nem sikerült elérnie stratégiai céljait Ukrajnában. Vissza kellett vonulniuk Kijevtől és Harkiv megyéből, kifulladt az orosz offenzíva lendülete a Donbászban. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta stratégiai céljait, ezért fel kell készülnünk egy elhúzódó háborúra” – fogalmazott a NATO-főtitkár. Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO-szövetségeseknek hosszú ideig készen kell állniuk Ukrajna támogatására. “Fontos, hogy ne spekuláljunk túl sokat ebben a kérdésben. A háborúk mindig kiszámíthatatlanok, ezért fel kell készülnünk minden eshetőségre” – mondta Stoltenberg.
Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön megerősítette: szoros gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, amelyeket nem áll szándékában megszakítani, ugyanakkor Ukrajnával is szeretné fenntartani a kapcsolatokat. Törökország nem tud lemondani az orosz gázról és nem szakítja meg kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök, csütörtökön – adta hírül a Hürriyet török kormánypárti napilap. “Ami az orosz-ukrán háborút illeti, kiegyensúlyozott politikát folytatunk mind Oroszország, mind Ukrajna irányában. Ebből kiindulva nem áll szándékomban megszakítani a kapcsolatokat az orosz vagy az ukrán elnökkel” – mondta a török elnök. Erdogan megjegyezte, hogy a jövőben is folytatja a telefonos egyeztetéseket Putyinnal és Zelenszkijjel. “Törökország folytatja az egyeztetéseket mindkét féllel, hiszen senkinek nem érdeke a harmadik világháború” – fogalmazott a török elnök, aki emlékeztetett arra, hogy az orosz állami atomenergia cég építi a török Akkuyu atomerőmű blokkjait. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy jövőre beüzemelésre kerülnek ezek. Erdogan kitért arra is, hogy a Törökországban felhasznált földgáz körülbelül 50%-a érkezik Oroszországból. Így nem tudnak lemondani az orosz gázról. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripari szektor területén Ukrajnával számos partnerségi szerződésük is van, amelyeket a jövőben meghosszasítanának.
Újabb hangzatos kijelentéssel állt elő a durva németellenes kirohanásairól elhíresült Andrij Melnik. Ukrajna németországi nagykövete azt fejtegette, milyen előnyüket jelentene a világ számára Ukrajna felvétele a NATO-ba. Az ukrán nagykövet szerint Ukrajna épp olyan gyorsan nyerhetne felvételt a NATO tagállamai sorába, mint Finnország és Svédország. Ez ugyanis csupán politikai döntés volna, semmi több. És ha Ukrajna tagja lenne a NATO-nak, az atomháborúnak sokkal kisebb volna a kockázata. Putyint ugyanis biztosan megállítaná az attól való rettegés, hogy kemény választ kapna egy nukleáris csapásra. Melnik azt is fejtegette, milyen esélyei vannak Ukrajnának az EU-s tagság elnyerésére. Mint megjegyezte, erre tíz éven belül kerülhet sor. Most azonban a tagjelöltség elnyerése volna a fontos, mert abban a helyzetben el lehetne kezdeni a tagság felé vezető politikai döntés előkészítését. Nem mulasztotta el az ukrán nagykövet, hogy ismét beszóljon a német vezetőknek. Ezúttal arra biztatta a német kormányt, vállaljanak vezető szerepet az Ukrajnát érintő történelmi folyamatban. Újból felrótta a németeknek, hogy elképesztő, mennyit haboztak nehéz fegyverek Ukrajnába küldésének dolgában. S hogy miért nem tesz meg mindent a szövetségi kormány az ukrajnai háború megállításáért.
Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján. Az Oroszország, India, Kína, Brazília, és Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési szövetségének tanácskozásán elhangzottakról a kínai külügyminisztérium számolt be. Vang Ji figyelmeztetett, hogy az ukrajnai krízis komoly csapást mért a nemzetközi kereskedelem rendes működésére, az ellátási láncolatok stabilitására, s fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra, valamint a pénzügyi és energetikai biztonságra. Reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev képesek lesznek felülkerekedni a nehézségeken, és folytatni tudják a béketárgyalásokat. A kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverszállítások nem fognak békét hozni Ukrajnának, a szankciók és a nyomásgyakorlás pedig nem fogják megoldani Európa biztonságpolitikai dilemmáit. Rávilágított, hogy az ukrajnai háború keltette válság elhúzódik. „A nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a béke érdekében, a feleknek gyakorlati intézkedésekkel kell a konfliktus lehűtésén fáradozniuk, s nem olajat önteniük a tűzre” – mondta. Arra figyelmeztetett, hogy a hidegháborús blokkmentalitás és a nyers erő politikája komoly veszélyt jelent a globális békére és biztonságra. Mint mondta, a nemzetközi közösségnek el kell utasítani a hidegháború korszakának mentalitását és a zéró végösszegű játszmák logikáját, s tiszteletben kell tartani minden ország nemzetbiztonsági érdekeit.
Az iStories és a Der Spiegel közös riportja szerint Katyerina Tyihonovának, Vlagyimir Putyin lányának egy Igor Zelenszkij nevű balettáncostól van gyereke, aki 2017-ben született. Nem könnyű kibogozni, Vlagyimir Putyinnak ki és hány gyermeket szült, de viszonylag biztosnak tűnik, hogy két felnőtt lánya van: a 36 éves Marija Voroncova és a 35 éves Katyerina Tyihonova. Az iStories ezt a moszkvai Vnukovo reptér repülési naplóiból, valamint az orosz elnöki hivatal biztonsági szolgálatának levelezéséből következtette ki, melyek alapján Zelenszkij és Tyihonova Németországba költözött. Az iStories azt állítja: 2017 és 2019 között Tyihonova több mint ötvenszer repült Moszkva és München között. Igor Zelenszkij a Bajor Állami Balett egykori vezetője, aki azért mondott le posztjáról, mert nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját.
Nemrég került fel a Twitterre egy videó, melyben George W. Bush, a korábbi amerikai elnök beszél Oroszországról, az elnyomó orosz hatalomról és a jelenlegi háborús helyzetről. Bush szerint a fékek és egyensúlyok kiiktatásának egyik eredménye, hogy egyetlen ember dönthetett egy „brutális és indokolatlan invázió elindításáról Irak ellen”. „Mármint Ukrajna ellen” – tette hozzá gyorsan Bush, aki ezzel valószínűleg az évezred egyik legnagyobb elszólását produkálta. Ismert: 2003-ban Amerika támadást indított Irak ellen, megdöntve Szaddam Huszein rezsimjét. A támadó háborút preventív csapásként magyarázták, amit a nemzetközi jogtudomány nem tart egyébként jogos önvédelemnek. Hivatkoztak még Szaddám állítólagos vegyi fegyvereire is, ilyeneket azonban az ország lerohanása után nem találtak. A nyolc évig tartó konfliktus halálos áldozatainak pontos száma nem ismert.
(vukics)
