Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.05.24.)
–
Orbán Viktor kizárta, hogy az EU jövő heti csúcstalálkozóján megvitassák az Oroszországgal szemben javasolt uniós olajembargót, ami újabb csapást jelent az Unió azon erőfeszítéseire, hogy támogatást szerezzen a mérföldkőnek számító szankciócsomagjának – írja a Financial Times. Magyarország miniszterelnöke levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, amelyben azt írta, hogy országa nem tudja támogatni a szankciókat, ha nem kap részletesebb tájékoztatást arról, hogy az EU milyen pénzügyi eszközökkel segít Budapestnek leszokni az orosz olajról. Mivel Orbán Viktor nem hajlandó tárgyalni a csomagról, Brüsszel tervei az orosz olajtól való függőség megszüntetésére meghiúsulhatnak, írja a Financial Times. A szankciós csomag uniós csúcson való megvitatása konszenzus hiányában kontraproduktív lenne – írta Orbán a Financial Times által látott levélben. "Csak a belső megosztottságunkat emelné ki, anélkül, hogy reális esélyt kínálna a nézeteltérések megoldására. Ezért azt javaslom, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel". Az Európai Bizottság május nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbálta megnyerni a tagállamokat hatodik szankciócsomagjának, amely az orosz olajra vonatkozó, fokozatosan bevezetendő embargót is tartalmazna. A Bizottság azonban nem tudta meggyőzni Magyarországot, hogy támogassa a csomagot, ahogyan más, az orosz olajtól nagymértékben függő, tengerparttal nem rendelkező államok is húzodoznak, például Szlovákia és a Cseh Köztársaság.
Egykoron kiemelkedő jelentősége volt annak az áruszállítási vízi útvonalnak, amelyen a finn rönkfa kijut a tengerre. A Saimaa-csatornáról szóló, Oroszországgal kötött bérleti szerződést 2013-tól újabb 50 évvel hosszabbították meg, de most orosz politikusok a felmondásával fenyegetőztek, miután Finnország az oroszok ukrajnai inváziója miatt csatlakozna a NATO-hoz. Hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben olyan történt, mint addig még soha. Az akkori Szovjetunió bérbe adta a területe egy részét egy idegen országnak, Finnországnak. Dmitrij Novikov, az orosz parlament alsóháza, a duma vonatkozó bizottságának alelnöke az orosz Izvesztyija lapnak azt mondta, hogy„amennyiben Finnország csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva felülvizsgálhatja a bérletről szóló megállapodást.” A felek 1962-ben anno 50 évre szóló bérleti szerződésben állapodtak meg, de annak lejárta után, vagyis egészen pontosan 2013-ban ezt további 50 évvel meghosszabbították. Most tehát egy 2063-ig szóló szerződés van érvényben, amelyet csak egy éves átfutással lehet felmondani az egykori szerződés szerint.
A Lidové noviny nyomtatott kiadásában a cseh Képviselőház külügyi bizottsága elnökének – aki egyúttal a TOP 09 párt képviselője – jelent meg véleménycikke. Marek Zenísek szerint a magyarországi események jelenlegi alakulásának mindenki számára figyelmeztető jelzésként kellene szolgálnia, hogy mi mindenre képes egyetlen olyan politikus, aki fokozatosan összefonódott az állammal. *** „Információs autokrácia” tanúi vagyunk*** A cikk szerint egy „információs autokrácia” tanúi vagyunk, ahol a magyar média nyolcvan százaléka a kormány számára dolgozik. Ahogy a szerző írja, a lakosság többsége ezért olyan híreket kap, amelyek célzottan csak a kormány számára kedvező agendát fedik le. Zenisek szerint az ellenzék és a civil, emberi jogi szervezetek számára ezért nem lehetséges, hogy bármilyen más témát bejuttassanak a köztudatba. Orbán Viktornak így hihetetlen mértékű tere van a propagandája terjesztésére, amely megosztja a lakosságot és démonizálja a Nyugatot és az egész Európai Uniót – olvasható a cikkben.*** Novák Katalin a miniszterelnök bábja *** A szerző kifejti: Orbán olyannyira egyértelműen megnyerte a választásokat, hogy most semmi sem akadályozza őt abban, hogy szétzúzza a politikai és a civil ellenzék maradékát. Orbán új kormánya csak azt mutatja, hogy Oroszország támogatásában már nincs fék. Zenisek azt állítja: az új honvédelmi miniszter közösen üzletel az orosz hadiiparral, az új magyar köztársasági elnök pedig Orbán bábja. A Putyin parancsára, az orosz katonák által Ukrajnában elkövetett atrocitások ellenére az Orbán-kormány továbbra is tervezi a Paks II atomerőmű építésének folytatását Oroszország segítségével – olvasható az írásban.
A Ria Novosztyi arról számol be, hogy a Pentagon vezetője, Lloyd Austin köszönetet mondott Csehországnak Ukrajna támadóhelikopterekkel és tankokkal való támogatásáért. Austin hozzátette: több ország, egészen pontosan Olaszország, Görögország, Norvégia és Lengyelország is bejelentette, hogy támogatja a háborús országot a szükséges hadi felszerelésekkel, írja az orosz lap.
Annak ellenére, hogy Franciaország a közelmúltban kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz több évig is elhúzódhat, a vita folytatódik, és Párizs támogatja Kijevet fegyverek szállításával és oroszellenes szankciókkal – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter hétfőn az Instagramon, adta hírül az rbc.ua hírportálra hivatkozva a Karpat.in.ua. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette, „röviden: nem lesz árulás. Sem Franciaország, sem más ország esetében. Senki nem törhet meg minket, vagy kényszeríthet arra, hogy azt tegyük, amit nem akarunk. Bármi legyen is a szalagcímben, Franciaország fegyvereket ad nekünk és szankciókat hirdet.” A külügyminiszter hozzátette, hogy vitát folytatnak a franciákkal, hogy milyen lesz Ukrajna útja az EU-tagság felé és mennyi ideig tart, erről aktívan tárgyalás folyik velük. „A helyzetet átfogóan kell mérlegelni, és Franciaországot nem szabad »megszégyeníteni« hírcímekkel” – mutatott rá Dmitro Kuleba. A minap Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter egy interjúban kijelentette: Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz 15-20 évig is eltarthat, az ukrán vezetésnek meg kellene hallgatnia Emmanuel Macron francia elnök alternatívát kínáló javaslatát.
Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál: hajók tucatjai napokig várakoznak a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat – tudatta kedden az Agerpres hírügynökség. A Duna Bizottság 1857-ben lefektetett szabályzata szerint a tengerjáró hajókat csak helyi "pilóták" vezethetik fel a dunai kikötőkbe. Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság (AFDJ) vezetője azonban az Agerpresnek elmondta: nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nem lenne elegendő pilótájuk. Szerinte a folyami – és elsősorban az ukrán – kikötők túlterheltsége okozza a torlódást. Míg az ukrajnai háború előtt napi 3-4 hajót ellenőriztek Szulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán, a folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. Az AFDJ képviselője szerint a legtöbb hajó gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában. A Barlas nevű panamai hajó kapitánya az Agerpresnek elmondta: 13 napig kellett várakozniuk a tengeren, és a legénység élelem- és víztartaléka is elfogyott, amíg felhajózhattak az ukrajnai Izmajilba. A Duna-delta középső, Szulina-ágának fekete-tengeri torkolatánál lévő Szulina lakói szerint korábban is előfordultak már kisebb torlódások a kikötő előtt, de arra még nem volt példa, hogy egyszerre száz hajó várakozzék a tengeren. A hajók mozgását valós időben mutató marinetraffic.com honlapon kedden 96 hajó látszott Szulina előtt a Fekete-tengeren.
Joe Biden Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót, mikor az egyik újságíró ezt a kérdést tette föl: Nyilvánvaló okokból nem akarnak részt venni az ukrajnai konfliktusban katonailag. De hajlandók részt venni katonailag is Tajvan védelmében, ha arra kerülne a sor? Az amerikai elnök azt felelte: ”Igen. Ezt a kötelezettségvállalást tettük.” Biden hozzátette, egyetértenek az „egy Kína” politikával, aláírták azt, valamint az összes abból eredeztethető megállapodást, de nem fogadják el az erőszak alkalmazását. Megjegyezte, ha Kína megtámadná a maga szakadár tartományának tartott szigetet, az összezavarná az egész régiót, és hasonló lépés lenne, mint ami Ukrajnában történt. Az elnök nyilatkozata szemben állhat a „stratégiai kétértelműség” több évtizedes amerikai politikájával, amely szerint nem tisztázzák, mit tennének egy Tajvan elleni kínai katonai támadás esetén. Biden kijelentése ezért kisebb vihart kavart, de hamarosan érkezett a Fehér Házból egy tisztázó nyilatkozat, melyben azt írták, az Egyesült Államok politikája nem változott meg: az „egy Kína” politikáját továbbra is fenntartják, és elkötelezettek a Tajvani-szoros békéjéért és biztonságáért. Hozzátették, az elnök megismételte elkötelezettségünket, hogy katonai eszközöket biztosítunk Tajvannak a maga megvédéséhez a Taiwan Relations Act értelmében. A Taiwan Relations Actet az Egyesült Államok kötötte Tajvannal 1979-ben, miután a Kínai Népköztársaságot ismerte el a legitim kínai államként. A megállapodás tartalmazza, hogy az Egyesült Államoknak gondoskodnia kell Tajvan védelméről, azt azonban nem specifikálja, hogy fegyveresen is be kell-e avatkoznia.
Harmadik világháborúhoz is vezethet Oroszország Ukrajna elleni inváziója, melyet az emberi civilizáció nem élhet túl – írja Soros György befektető a Project Syndicate hasábjain. A magyar származású üzletember úgy véli, "talán a legjobb és az egyetlen" módja a civilizáció túlélésének, ha megállítja a világ Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Alapjaiban rázta meg Európát” Oroszország Ukrajna elleni inváziója – írja Soros György, aki szerint soha többé nem áll már vissza a régi európai status quo a háború kimenetelétől függetlenül. Szerinte senkit nem kellett volna, hogy meglepetésként érjen a támadás, hiszen a világban egyre intenzívebb küzdelem zajlott az elmúlt években a nyílt társadalom és a zárt társadalom közt. Soros azt írja, hogy a kommunizmus bukása után globálisan is elindult a világ a nyílt társadalmak felé, viszont a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után újra támadás alá kerültek a liberális demokráciák és autoriter államok egész sorozata épült fel. Soros György Oroszországot és Kínát nevezi a legnagyobb fenyegetésnek a nyílt társadalmakra nézve. Soros arra is kitér, hogy az autokrácia felé való elmozdulásban szerepet játszott a mesterséges intelligencia is, illetve a pandémiás helyzet. A mesterséges intelligencia kiváló eszközt adott a modern diktatúrák kezébe az állampolgárok megfigyeléséhez, irányításához, a pandémia során pedig a gyors reakcióképességre hivatkozva számos ország mozdult el autoriter irányba. Soros ír ezután a kínai „zéró Covid” intézkedésekről és Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni inváziójáról is. Soros úgy látja, hogy Ukrajna sikeresen áll ellen az orosz haderő támadásainak, viszont Putyin nem hajlandó elismerni a vereséget és inkább változtat a stratégiáján. Ír ezután a Mariupol elleni offenzíváról és a bucsai mészárlásról is. Soros úgy látja viszont, hogy most az ukrán haderő kifejezetten nehéz helyzetbe kerül, mert a harcok a nyílt terepen folytatódnak majd, ahol az oroszok számbeli fölénye jobban számít majd. Összességében viszont úgy látja, az ukrán helytállásnak és a külföldi segítségnek köszönhetően „Ukrajnának van esélye harcolni.” Soros ezután hosszasan értekezik Európa esélyeiről is, mint egységes politikai és gazdasági erő, illetve az autoriter rendszerek tulajdonságairól. Kitér arra is, hogy külön kockázat a civilizációra nézve az is, hogy a háború miatt most a klímaváltozás elleni harc háttérbe szorul. Nagyon aggasztónak tartom ezt a kilátást. A legtöbben elfogadjuk azt, hogy előbb-utóbb meghalunk, de készpénznek vesszük azt, hogy a civilizációnk túléli – írja Soros György. Végül azzal zárja a gondolatait a befektető, hogy az egész világnak össze kell állnia és erőforrásokat kell biztosítania arra, hogy lezárjuk az ukrajnai háborút. A legjobb és talán az egyetlen útja annak, hogy megőrizzük a civilizációnkat az, hogy legyőzzük Putyint – zárja gondolatait Soros.
Komoly offenzívába kezdett az orosz haderő, hogy teljesen az ellenőrzése alá vonja Luhanszk és Donyec megyét – írja az AFP. A konfliktus negyedik hónapjára az orosz haderő szinte teljesen elfoglalta Luhanszk megyét, már csak néhány települést tartanak az ukrán fegyveres erők – írják. Az AFP azt írja: a nyugati támogatásnak köszönhetően több városból, térségből is sikerült visszaverni az orosz támadást, de Oroszország most a Donbaszra koncentrál és négy hónap alatt szinte a teljes térséget elfoglalták. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta: a következő hetek nagyon nehezek lesznek egész Ukrajnában, a Donbaszban pedig különösen. Az ukrán fegyveres erők azt nyilatkozták: az orosz haderő „megállás nélküli offenzív hadműveleteket” hajt végre a régióban. Jelenleg az orosz haderő Szeverodonyeck térségére összpontosít, ahol a helyi kormányzó szerint mintegy 15 ezer civil tartózkodik a mai napig.
Ukrajna könyvtáraiban mintegy százmillió olyan kötet van, amelyeket ideológiai okokból ki kell emelni az állományból és meg kell semmisíteni. A portál híre szerint Olekszandra Koval, az Ukrajnai Könyv Intézet igazgatója van azon a véleményen, hogy meg kell szabadulni az ukrán gondolkodásmódra káros irodalmi alkotásokat. Közöttük számos orosz klasszikus művét is. Azt jelenleg nehéz megmondani, pontosan hány kötetről van szó, de az igazgató szerint a számuk meghaladja a százmillió példányt. Koval úgy véli, hogy minél előbb likvidálni kell a káros ideológiát népszerűsítő könyveket, elsősorban a szovjet érában kiadottakat még akkor is, ha két nyelven, oroszul és ukránul lettek kinyomtatva. Az igazgató szerint az év végéig be kell fejezni az ukránellenes imperialista eszméket terjesztő művek kivonását a tékák állományából. Továbbá azokra az 1991 után kiadott köteteknek, mesekönyveknek, krimiknek, szerelmes, romantikus regényeknek sincs helye az ukrajnai könyvtárakban, amelyeknek oroszok a szerzőik. Lehet, hogy ezek az alkotások nagy népszerűségnek örvendenek az olvasók körében, de az idő nyilvánvaló követelménye a likvidálásuk. És mint megjegyezte, rengetegen ellenzik az orosz klasszikusok műveinek eltávolítását a tékák polcairól, de semmi nem szól a probléma ilyen módon történő rendezése ellen. Az eltávolítandó kötetek sorában olyan orosz klasszikusok művei vannak, mint Dosztojevszkij vagy Puskin, akik olvasása nagyon káros az ukrán emberek világnézetére, vélekedik Olekszandra Koval.
A háború elől menekülő nőket adja el szexrabszolgának a román maffia, 20 millió eurót keresnek ezzel
Az ukrán menekültválság miatt egész Európában romlott a helyzet. Emberkereskedelemmel naponta 20 millió eurót keres a román maffia, amelynek hálózata fejlettebb a magyarnál, de Magyarországon is úgy adják-veszik az embereket, mint a tárgyakat – írta meg a Szabad Európa. Az ukrán menekültválság miatt egész Európában romlott a helyzet. Szexre főleg nőket, ház körüli rabszolgának inkább férfiakat cserkésznek be. A Szabad Európának azt mondta egy informátor, hogy a háború elől menekülő lányokra valóban rámozdult az alvilág. – A szakemberek is találkoztak emberkereskedőkkel a határ mentén, ahol főleg a krízis elején tömegével jelentek meg menedzsertípusú figurák. Az Age Of Hope Alapítvány vezetője szerint sok kiszolgáltatott lányt adnak el Magyarországon is szexrabszolgának húsárban, vagy még olcsóbban.
Ukrajnában eltörölték az üzemanyagárak állami szabályozását, hogy a kereskedők feltöltsék a piacot. De még mindig nem szállítanak elegendő üzemanyagot a hiány felszámolásához. A problémáról Andrij Pivovarszkij, a WOG Holding BV igazgatója számolt be. Elmondta, hogy naponta 15 ezer tonna üzemanyag jön be az országba, azonban ahhoz, hogy a tartalékok elérjék a normális szintet, ezt legalább 22 ezer tonnára kell megemelni. Amennyiben a hadsereg és a mezőgazdasági szféra igényeit is figyelembe vesszük, akkor a 25–27 ezer tonna lenne az ideális. Hozzátette, hogy számításai szerint Ukrajnában egy hónap alatt megoldódik a probléma a diesel-hiányt illetően, azonban a benzin terén kissé bonyolultabb a helyzet, mivel Európában is hiány van az A–95-ös üzemanyagól.
Az ukrán külügyminiszter ismét azzal a követeléssel állt elő, hogy Ukrajna partnerei sürgősen küldjenek fegyvereket, a beígértek szállítását pedig gyorsítsák fel, áll a mind-ua hírében. Dmitro Kuleba szerint európai földön a második világégés óta nem volt akkora háború, mint amilyen most Ukrajna keleti részében zajlik. A külföldi partnerekhez intézett üzenetében azt írja, korai azt állítani, hogy Ukrajna már minden szükséges fegyverrel el van látva. Ez nem így van. Ukrajnának sürgősen szüksége van lőszerre, nagy hatótávolságú rakétákra, harckocsikra. Ezért azt követeli attól a húsz országtól, amelyek ígéretet tettek fegyverek küldésére, hogy gyorsítsák fel a szállításokat.
A racurs.ua információja szerint az ukrán felderítés vezetője arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán hadsereg még ez év végéig be fog hatolni a jelenleg orosz megszállás alatt lévő Krímbe. Kirilo Budanov lapinterjúban fejtette ki, hogy szerinte az oroszok tartalékai hamarosan kimerülnek és így már az idén véget ér a háború. Ukrajna pedig visszaszerzi a területeit. Ezt követően Oroszországra kétféle jövő vár. Az egyik szerint teljesen lecserélődik az orosz politikai vezérkar és az orosz hadsereg kivonul valamennyi általa megszállva tartott területről. A másik lehetséges fejlemény, hogy Oroszország széthullik és jelenlegi területén létre jön három vagy több önálló állam. A portál szerint komolyan kell venni Budanov jóslatait, mivel ő volt a regnáló hatalomban azon kevesek egyike, aki már a múlt év őszén figyelmeztetett az orosz offenzívára. Azt is előre látta, mely irányokból fognak támadni Putyin katonái.
A Krím visszavétele Ukrajna számára messze nem olyan nehéz feladat, mint amilyennek látszik, állítja Marija Zolkina a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány biztonságpolitikai elemzője az rbc.ua-nak nyilatkozva. Az elemző szerint az Oroszország felett aratandó győzelmet követően Ukrajna számára gyerekjáték lesz visszafoglalni a Krímet. Ehhez nem lesz szükség tankokra sem fegyverekre. A Donbász felszabadítását és az orosz haderő szétverését követően a tárgyalóasztal mellett lehet majd eldönteni a félsziget sorsát, rávenni az oroszokat, hogy kivonuljanak a Krímről. Persze mindez azon múlik, milyen eredményeket ér el az ukrán hadsereg az oroszok elleni háborúban, és sikerül-e kiűzni Ukrajna teljes területéről a megszállókat, tette hozzá a szakértő.
Az orosz parlament egyik tagja felvetette, mi lenne, ha halálbüntetést alkalmaznának. A Kijevvel folytatott béketárgyalásokon részt vevő orosz törvényhozó szerint Oroszországnak meg kellene fontolnia a halálbüntetés kiszabását az ukrán Azov-ezred náci harcosaira. Az orosz parlament alsóházában az ukrajnai Azovsztal acélgyár védelmezőinek megadása után tartott vitában Leonyid Szluckij törvényhozó azt mondta, hogy bár Oroszországnak moratóriuma van a halálbüntetésre, „alaposan meg kellene gondolnia“ a halálbüntetést az Azov-ezred harcosai számára. „Nem érdemlik meg, hogy éljenek azok után a szörnyű emberiség elleni bűnök után, amelyeket elkövettek, és amelyeket folyamatosan követnek el foglyaink ellen“ – mondta. Mindez azután történt, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az acélgyárban megadó ukrán harcosokkal „a nemzetközi normáknak megfelelően“ fognak bánni, és hogy Vlagyimir Putyin ezt garantálta – írja a Sky News.
Az ukrán katasztrófavédelem kárpátaljai főosztályának információja szerint felhagytak annak a két kárpátaljai férfinak a keresésével, akikről feltételezik, hogy a Tiszába fulladtak, áll az ua-reporter hírében. A feltételezés szerint az 1986-ban és az 1991-ben született férfiak a katonáskodás elől akartak külföldre szökni, ám a Tisza átúszása közben eltűntek. A katasztrófavédelem huszti vízimentő csoportjának búvárai átkutatták a folyó 20 kilométeres szakaszát Nagybocskó, Aknaszlatina és Taracköz térségében, de nem találták meg az eltűntek holttestét. Mivel új körülmények is felmerültek a hadköteles férfiak eltűnésével kapcsolatban, a hatóság felfüggesztette a Tiszában való keresésüket.
Szeptember 1-től csak azok az iskolák működhetnek, amelyek bombabiztos óvóhellyel rendelkeznek, közölte Andrij Vitrenko. Az oktatási miniszterhelyettes szerint reálisan kell látnunk a helyzetet, első a biztonság. Minden az országban zajló eseményektől függ, írja az Osvita. „A terveink szerint azok az ukrajnai iskolák nyithatnak meg szeptember elsejétől, ahol vannak óvóhelyek” – hangsúlyozta Vitrenko. Hozzátette, az oktatási minisztérium jelenleg felméri a helyzetet és ellenőrzi az iskolákat, hogy megbizonyosodjon arról, rendelkeznek-e megfelelő létesítményekkel a gyerekek és a tanárok biztonsága érdekében.
A háború kezdete óta több mint 6 millió ember hagyta el Ukrajnát. Egyes becslések szerint az ukrán menekültek nagy összegeket költenek külföldön. A Forbes a Világbank ukrán képviselőjére hivatkozva közli, hogy az Ukrajnából érkező menekültek legalább 2 milliárd dollárt költöttek áprilisban. Roman Kacsur megjegyezte, „a menekültjeink nem éppen menekültek, hanem eléggé gazdag turisták, akik aktívan támogatják az európai vendéglátóipart”. A Nemzeti Bank szerint az áprilisban elköltött 2 milliárd dollár 80 százaléka készpénzátutalás volt, illetve kártyás fizetés a kiskereskedelemben. Íme mire költötték a legtöbb pénzt az ukránok:
17% – élelmiszerboltokban/szupermarketekben való fizetés;
11% – nem élelmiszer jellegű cikkek vásárlása;
8% – szállás;
5% – benzinkutakon végzett műveletek;
4% – étterem.
További 45 millió dollárt költenek az ukránok mobilszolgáltatásokra – átlagosan 12 dollárt. Ennek kapcsán megjegyzik, hogy a menekültek havonta körülbelül 12 millió dollárt takarítanak meg a humanitárius segélyek és a szolgáltatók különleges ajánlatainak köszönhetően. Ha a mostanit összehasonlítjuk a külföldi kiadások tavalyi statisztikájával, akkor 3-4-szeres növekedést figyelhetünk meg. „A menekültek számát tekintve úgy tűnik, az ukránok fejenként havi 400 dollárt fektetnek be az európai gazdaságba” – közölte Kacsur.
(vukics)
Comments