top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.30.)







Az ukrán hadsereg által kilőtt és kiégett orosz haditechnikából rendeztek kiállítást vasárnap Kijevben, a tervek szerint az ukrán főváros után más európai városokba is elviszik a roncsokat. Kijev után egész Európa látni fogja a kiégett orosz harckocsikat – írta közösségi oldalán Olekszij Reznikov védelmi miniszter vasárnap. A tárcavezető cinikusan hozzátette: gondoskodnak arról, hogy az orosz haditechnika eljusson az Atlanti-óceánig, ahogy azt az orosz propagandisták megálmodták. „A fémhulladékot Kijev után Sevillában, Lisszabonban, Bordeaux-ban állítjuk ki. A kiégett orosz harckocsik a „legyőzhetetlenségük” szimbólumai – írta Reznikov.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap meglátogatta az ukrajnai északkeleti Harkiv régiójában a frontvonalon állomásozó csapatokat, ez volt az első hivatalos megjelenése a kijevi régión kívül az orosz invázió február 24-i kezdete óta. Önök az életüket kockáztatják mindannyiunkért és hazánkért – idézte az elnöki hivatal honlapja Zelenszkij katonákhoz intézett szavait, hozzátéve, hogy az elnök elismeréseket és ajándékokat osztott ki. Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak a Telegram alkalmazáson azt írta, hogy az elnök Ukrajna második legnagyobb városába, Harkivba is ellátogatott. Yermak elmondta, hogy Zelenszkij megtekintette a lerombolt lakóépületeket, és megjegyezte, hogy a helyükre bombabiztos építményeket kell felhúzni. Az elnök kabinetfőnöke hozzátette, hogy Harkiv régió területének 31 százaléka van jelenleg orosz megszállás alatt, további 5 százalékot pedig Ukrajna visszavett. A beszámolók szerint Zelenszkij látogatása után több hangos robbanás is hallatszott a városban.


Olekszij Reznyikov védelmi miniszter jelentette a hírt, miszerint Ukrajnába megérkeztek az M109-es önjáró lövegek. „Ez egy nagyon minőségi eszköz. Beszerzése pedig több ország együttműködésének eredménye volt. A külföldön gyártott nehézfegyverek harci alkalmazásában tapasztalatot szerzett katonáinktól egyre több visszajelzést olvashatunk. Örülök, hogy ezeknek az visszajelzéseknek az oroszlánrésze nagyon pozitív. Védelmezőink mesteri képességeinek köszönhetően az orosz megszállók olyan visszaverést kapnak, amire nem számítottak” – mondta el.


A történelmének legsúlyosabb gazdasági válságától sújtott Srí Lankába orosz nyersolaj érkezett szombaton, amellyel feltöltheti egyetlen finomítóját – jelentette a helyi energiaügyi miniszterre hivatkozva a Le Figaro című francia napilap szombaton. A Ceylon Petroleum Corporation (CPC) nemzeti olajfinomítót márciusban bezárták, miután a kormány likviditási problémák miatt nem tudta finanszírozni a nyersolaj – és más termékek – importját. Az orosz szállítmány is több mint egy hónapig várakozott a főváros, Colombo kikötőjében, mert Srí Lanka nem tudott 75 millió dollárt előteremteni a kifizetésére – mondta el Kancsana Widzseszekera energiaügyi miniszter. Colombo – az ukrajnai háború miatti nemzetközi felzúdulás és az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére – Moszkvától vásárolna nyersolajat, szenet, gázolajat és benzint. Ennek érdekében tárgyalások zajlanak a felek között – tette hozzá a tárcavezető. A Srí Lanka-i olajfinomítót körülbelül 90 000 tonna szibériai könnyű nyersolajjal látják el, amelyet egy dubaji közvetítőtől, a Coral Energytől vásároltak hitelre. Az energiaügyi miniszter elmondta, hogy a finomítónak már 735 millió dollárnyi hátraléka van a beszállítóival szemben. Megjegyezte: a szibériai nyersolaj nem ideális az iráni könnyű nyersolajra optimalizált finomító számára, de egyetlen más beszállító sem volt hajlandó hitelt adni az országnak.


Szeverodonyeckben már „közelharc” zajlik, miután az oroszok megrohamozták Luhanszkban az utolsó ukrán védőbástyát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrán erők keleten szörnyű nyomás alá kerültek. Az ottani körülményeket "leírhatatlanul nehéznek" minősítette, ami kifejezetten pesszimista elmozdulást jelent az ukrán vezetőtől, határozottan utalt arra, hogy a Donbasz – vagy legalábbis egész régiók, például Luhanszk – bukása küszöbön állhat. „De a védelmünk kitart” – igyekezett biztosítani a közvéleményt Zelenszkij. "Leírhatatlanul nehéz ott. És hálás vagyok mindazoknak, akik ellenállnak a megszállók rohamának."


„A menekülő orosz katonákat is gyakorlatilag leszedik” – fogalmazott az ATV műsorában Sváby András. Kiderült: egy számítógépes játék felvételeit kommentálta. Az ATV Heti Napló című műsorának egyik adásában Sváby András vendége Rácz András “Oroszország-szakértő” volt, akivel a műsorvezető fegyverkezési szempontból vizsgálta az orosz-ukrán háborút. A műsorban azonban Sváby egy olyan felvételt taglalt, amely az ATV videója alatti kommentelők, valamint a Mandiner által megkérdezett szakértő szerint is egy számítógépes játékból származik. Az adás során Sváby András hangsúlyozta, hogy Rácz András Oroszország-szakértőnek 4-5 videót küldtek, amelyekből felkészülhetett. Mint a műsorvezető fogalmazott: „abból az elképesztő videóhalmazból, amit kapunk a különböző csatornákon keresztül, leválogattunk most négy-öt videót, ezt elküldtük önnek, tehát fel tudott ezekből készülni, ebből kérem szépen az első videót, hogy mutassuk meg. Itt azt fogjuk látni pillanatokon belül, […] hogy egy bayraktán vagy több bayraktán drónról lövik az orosz tankokat.”


Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. “Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért. Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. “Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: “már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik. “Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy, az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban. Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.



Petro Porosenko az ukrán delegáció tagjaként szeretett volna elutazni a NATO Parlamenti Közgyűlésére, mely május 29-én kezdődik Vilniusban. Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás párt elnöke tegnap este a Lviv megyei Rava-Ruska ellenőrzőponton keresztül megpróbálta elhagyni Ukrajnát – adta hírül Irina Herascsenko parlamenti képviselő. Elmondása szerint Porosenkonak részt kellett volna vennie a NATO Parlamenti Közgyűlésén, és az ország elhagyását engedélyező igazolást Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke ugyan aláírta, de az exállamfő indoklás nélkül nem léphette át a határt. A határőrök megkérdőjelezték a dokumentum hitelességét és félreállították a volt államfőt. “Az Európai Szolidaritás párt frakcióvezetője egész éjszaka próbálta felvenni a kapcsolatot a Legfelső Tanács elnökével, hogy megtudja, mi az oka annak, hogy nem engedélyezik a határátlépést, de nem sikerült kapcsolatba lépni vele” – írta bejegyzésében Herascsenko.



Szerhij Horbacsov oktatási ombudsman aggályosnak tartja a lépést, szerinte ezzel tönkreteszik az oktatási rendszert, mert előfordulhat, hogy a tanárok máshol helyezkednek el és soha többé nem térnek vissza a tanításhoz, írta az UNIAN. Az ombudsman egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy Ukrajna számos városában elbocsájtással ijesztgetik a tanárokat, ha nem mennek el fizetés nélküli szabadságra. “Tudomásom van arról, hogy több városban, például Kijevben is, a forráshiányra hivatkozva fizetés nélküli szabadságra küldik a pedagógusokat. Azokat, akik nem írják meg a kérvényt, elbocsájtással fenyegetik” – fogalmazott Horbacsov. Az oktatási ombudsman hangsúlyozta, hogy Ukrajna Munka Törvénykönyve egyértelmű indokokat tartalmaz a munkáltató kezdeményezésére történő elbocsátásra. “Ha azok a tanárok, akiket most elbocsájtanak az iskolából, és állást találnak, akkor hol a garancia arra, hogy ezek a tanárok visszatérnek a tanításhoz? Egyszerűen tönkreteszik az oktatási rendszert…” – mondta az ombudsman, és azt javasolta az iskolaigazgatóknak, hogy keressenek olyan lehetőségeket, amellyel a tanárok nem hagyják el a pályát.


A háború miatt idén várhatóan 3-6%-kal eshet vissza a gáztermelés szintje. A szakértők szerint ebben az évben 16 milliárd köbméterre csökkenhet a gázkitermelés mértéke. „A Naftogaz tavaly év végétől elkezdte növelni a termelést. Viszont a háború kezdete óta 3-5%-os csökkenés volt tapasztalható a kitermelésben. A jelenlegi trendek szerint éves szinten akár 6 százalékos is lehet a visszaesés mértéke, de a 10 százalék sem kizárható” – mondta Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezetője az Interfax-Ukraine-nak adott interjújában. A piaci szereplők azt jósolják, hogy idén a gáztermelés 16 milliárd köbméterre csökken, mivel tavaly 19,8 milliárd köbmétert termeltek ki, ez 2,2%-os csökkenést jelent.


Letartóztatták az ukrán fegyveres erők századparancsnokát a Washington Postnak adott interjúja miatt, amelyben a front valós helyzetét tárta fel. Az amerikaiak közöltek egy Kramatorszkban készült interjút az ukrán hadseregről. Az ukrán fegyveres erők egyik területvédelmi századának két parancsnoka, Szerhij Lapko és Vitalij Krusz főhadnagy elmondta, hogy az ukrán csapatok rendkívül nehéz helyzetben vannak. Az orosz hadsereg fegyverzetben fölényben van velük szemben: “Amikor egy ukrán tank tüzel a mi oldalunkról, az elárulja a helyzetünket. És mindenfélével támadnak minket – gránátokkal, aknavetőkkel. És te csak imádkozol a túlélésért.” A parancsnokság kiképzetlen újoncokat küld harcba: “30 lövést adtunk le, és azt mondták: 'Nem kaptok többet, túl drága'”. A tiszt szerint hiányzott a logisztikai támogatás és a katonai útmutatás. A harcosok úgy érzik, hogy a biztos halálba küldik őket. Sokan nem hajlandók harcolni. Néhány órával az interjú után az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) megérkezett abba a szállodába, ahol a katonák az újságírókkal beszélgettek. Lapkót elbocsátották a parancsnokságról, és a lizicsanszki bázisra szállították. Az ukrán hadsereg a katonák állításait cáfolta saját, az interneten közzétett videójában, mondván, hogy a “dezertőröknek” mindenük megvolt a harchoz: “Azt hitték, hogy nyaralni jöttek” – mondta az egyik katonatiszt. “Ezért hagyták el a helyüket”írja a Post. Az invázió előtt Lapko olaj- és gázkút fúróként dolgozott. Krusz elektromos szerszámokkal kereskedett. Mindketten Ungváron éltek, és csatlakoztak a területi védelmi erőkhöz, egy civil milíciához, amely az offenzíva után alakult meg.

Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is felkerült az ukrán “Mirotvorec” elnevezésű halállistára, miután a davosi Világgazdasági Fórumon azt merte nyilatkozni, hogy Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez. Az ukrán SZBU-hoz köthető adatbázisban szerepel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, de legutóbb például Orbán Viktor kormányfő is felkerült a listára. A Mitrovorec szélsőjobboldali internetes oldal, Ukrajna ellenségeit tartalmazó listája. Az oldalon már több tízezer ember neve szerepel, olyan személyes adatokkal, mint a születési dátum, útlevélszám és lakcím. A kárpátaljai magyar közösség is alaposan megszenvedte a Mirotvorec működését az elmúlt években. Folyamatosan kerülnek fel az általuk kettős állampolgároknak vélt kárpátaljai magyaroknak a személyes adatai. Főleg azoké, akik hivatalokban, intézményekben valamilyen tisztséget is betöltenek. A kárpátaljai magyar közösség ezen tagjainak kiszivárogtatják az útlevelük és a magyar okmányaik adatait. Nyilván súgnak nekik más helyekről, és nagyon sokakat valóban megijeszt ez a halállista. Emiatt állami tisztségeket hagytak ott az elmúlt években, hiszen félelmet kelt a helyi magyar közösségben a portál működése.


Míg Európa kerüli az orosz olajat a szankciók és az orosz olajimportra vonatkozó embargó miatt, addig India és Kína fokozta a vásárlásokat, és rekordmennyiségű orosz kőolajat importál...


Jelentős kiadások hárultak a költségvetésre, a bevételek igencsak visszaestek. Az állami büdzséből havi 5 milliárd dollár hiányzik. Ekkora összegű kiadást az ország maga nem tud finanszírozni, ezért azt kénytelen hitelből fedezni. Ennek ellenére a pénzügyminisztérium úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is fizetnie kell adósságait. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az állam gazdasági tartalékai kimerültek. Amennyiben a háború még három-négy hónapig eltart, Ukrajnának radikális intézkedéseket kell hoznia, beleértve az adóemelést is. A kormány számít nemzetközi partnereire: a fegyverellátás mellett szinte minden tárgyaláson felveti a költségvetési finanszírozás kérdését. Azonban az Egyesült Államoktól és az EU-tól kapott forrásból nem minden szolgál az állam támogatására. Ezek egy részét a kormány a kereskedelmi kölcsönök törlesztésére használja fel, nyereséget biztosítva ezzel a nemzetközi pénzügyi vállalatoknak. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy egy teljes körű háború kontextusában Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy értékes pénzügyi forrásokat költsön kereskedelmi hitelekre, ezért tárgyalásokat kell kezdeményeznie a szerkezetátalakításról. Mások, köztük a pénzügyminisztérium, ennek határozottan ellene vannak. *** Mennyivel és kinek tartozik Ukrajna? Az illetékes tárca tájékoztatása szerint az államadósság összege a kezességgel együtt március 31-én 96,8 milliárd dollárt, azaz 2,83 billió hrivnyát tett ki. Ha ezt az összeget elosztjuk az ukrán lakosság számával, akkor kiderül, hogy egy főre 2,3 ezer dollár, tehát rögzített árfolyamon közel 69 ezer hrivnya jut. Ennek az összegnek mintegy 37 százaléka a hazai hitelezőkkel szembeni adósság. Az államadósság nagy részét azonban a külföldi hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teszik ki. Az adósságok további 11 százaléka államilag garantált adósság. Ezek nagyrészt állami tulajdonú ukrán cégeknek nyújtott hitelek, amelyekre Ukrajna a kezes. Vagyis ha a hitelfelvevő nem fizet, akkor a tartozást az adófizetők törlesztik. A legtöbb garanciát, 8,8 milliárd dollárt a kormány a külső hitelezőknek nyújtott hitelekre adta. *** Mennyit kell fizetni? 2022-ben a kormány csaknem 183 milliárd hrivnyát költött adósságaira és azok törlesztésére, ebből 142 milliárd hrivnya folyt be belföldi hitelezőkhöz. Május–december között az állam több mint 400 milliárd hrivnyát fizet, amelyből 88 milliárd hrivnya külső hitelezőknek kerül kifizetésre. A csúcs szeptemberre esik, amikor az állam 51 milliárd hrivnyának megfelelő összegben törleszti adósságait a külföldi hitelezők felé. Az összeg nagy részét, 42 milliárd hrivnyának megfelelő összeget az eurókötvények törlesztésére és kamataira fordítják. Az adósságok a következő 23 évben rányomják bélyegüket Ukrajna költségvetésére, jelentős pénzügyi forrásokat elvonva az ország háború utáni újjáépítésétől. A jelenlegi megállapodások szerint 2023-ban Ukrajnának 423 milliárd hrivnyát kell visszafizetnie, ebből csaknem 160 milliárdot külföldieknek. A 2024-es év, amikor is a külső kötelezettségekre vonatkozó kifizetések összege 220 milliárd hrivnyára emelkedik, különösen nehéznek ígérkezik. *** Mi a teendő az adósságokkal? Az első lehetőség a tartozások megfelelő kiszolgálása. Ebben az esetben az államnak át kell adnia a partnerektől kapott pénzügyi támogatás egy részét az adósságok visszafizetésére és a kamatok törlesztésére. A második lehetőség a halasztás bejelentése, azaz a kifizetések vagy azok egy részének későbbre szervezése. A harmadik lehetőség a szerkezetátalakítás. A nemteljesítéssel ellentétben ez nem rombolja le a befektetők Ukrajnába vetett bizalmát, és lehetővé teszi, hogy rövid távon újra hitelezzenek neki. A negyedik lehetőség a kötelezettségek egy részének visszaváltása. Ez az adósság visszafizetésén több mint 50 százalékot takarít meg, a kamatfizetésre fordítandó összeg 100 százaléka az országé marad. A probléma az, hogy Ukrajnának nincs erre pénze. A költségvetés nem túl biztató helyzete ellenére a pénzügyminisztérium úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is fizetnie kell adósságait, beleértve a külső tartozásokat is.


2022 négy hónapja alatt 10,6 százalékkal nőtt az Ukrajnában működő bankok bevétele az előző év azonos időszakához képest. A bankok nettó vesztesége 2022. január–áprilisában 7 milliárd 426 millió hrivnyát tett ki. A legnagyobb, 7 milliárd 267 millió hrivnya összegű tőkekiáramlás áprilisban történt. Ugyanakkor a bevételek 88 milliárd 608 millió hrivnyára nőttek. A kamatbevételek 18,9 százalékkal, 61 milliárd 142 millió hrivnyára duzzadtak, a jutalékok azonban 8,9 százalékkal, 24 milliárd 465 millió hrivnyára csökkentek. Április 1-jén a 69 fizetőképes ukrán bank közül 44 volt nyereséges, amelyek 5,85 milliárd hrivnya nettó hasznot értek el. 25-en összesen 6,01 milliárd hrivnya veszteséggel zártak.


Tegnapelőtt volt a Magyar Hősök Emléknapja (Magyar Hősök Emlékünnepe)

Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt. A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg. A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.” A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Kara minden évben megkoszorúzza a Ludovika parkjában lévő emlékművet. A koszorúzást a Szent László Kápolnában egy ökumenikus istentisztelet követte, amelyet Berta Tibor katolikus tábori püspök és Máté Sándor protestáns püspöki titkár tartott. Az ünnepségekre a magyar katonákat nem nagyon lehet elvonszolni, hát még akkor, amikor az szombat 16.00-kor kezdődik.


(vukics)




412 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page