Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.03.)

–

Ukrajnában megszigoríthatják az általános mozgósítást

Az Ukrán Fegyveres Erők valószínűnek tartják, hogy hamarosan szigorítani fogják a mozgósítást, írja hírében a focus.ua. A lehetséges változásokról Roman Gorbacs, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke számolt be. Elmondása szerint az ukrajnai mozgósítást az oroszországi részleges mozgósítástól teszik függővé. Az a tény, hogy az oroszok megnövelik a fronton harcoló alakulataik létszámát, az ukrajnai helyzeten is változtat. A vezérkari főnök közölte, hogy valamennyi területi hadkiegészítőnek megvannak a konkrét tervei arra, hogy hány embert és kiket kell behívni a hadseregbe. Amennyiben súlyosbodna a helyzet a frontvonalakon, ezek a hadkiegészítők is szigorítani fogják a sorozás feltételeit. Azonban az oroszok lépésein múlik az, mennyire szigorítanak az ukrajnai mozgósításon. Roman Gorbacs megjegyezte, hogy visszaesett a katonai frontszolgálatra önként jelentkezők száma. A katonáskodásban semmilyen gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezőket különben is elutasítják, illetve a kiképző helyekre irányítják őket. Egy tüzér gyorstalpaló kiképzése például egy hónapot vesz igénybe, míg a drónok irányítóit több hónapig oktatják az alapvető tudnivalókra. A vezérkari főnök szerint az ukrán katonák felkészítése sokkal alaposabb, mint az oroszoké.

Haftar újabb háborút fontolgat, azt mondja, közel áll a döntés meghozatalához

Khalifa Haftar líbiai katonai vezető azt állítja, hogy "közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon az állam helyreállítása felé vezető út meghatározásáról". A nyolcvanas éveihez közeledő Haftar az al-Dzsufra régióban tett látogatása során elmondta, hogy kész újabb háborút indítani "az ország felszabadításáért", ha a külföldi erők kiűzésére irányuló békés erőfeszítések kudarcot vallanak: "A líbiai nép akaratával összhangban fogunk haladni, miután minden korábbi út zsákutcába és kiábrándító eredményre vezetett." Sürgette a líbiai népet, hogy tartsa fenn az önrendelkezéshez való jogot, és ne fűzze reményeit a külföldi forgatókönyvekhez, utalva arra, hogy bizonyos pártok "gyatra ürügyekkel és gyanús kezdeményezésekkel" akarják meghosszabbítani a válságot. Haftar – az ENSZ jelentései szerint – csádi, szudáni, szíriai és orosz zsoldosok segítségét kérte, hogy 2019 áprilisában elfoglalhassa a nyugati régiót, minden külföldi erő eltávolítását követeli Líbia területéről, és arra figyelmeztet, hogy ha a békés erőfeszítések kudarcot vallanak, döntő csatát fog vezetni az ország felszabadításáért. Mint fogalmazott, a jelenlegi líbiai helyzet megváltozott, és egyre hangosabbak a radikális változást követelő felhívások. "A líbiai nép, amely oly sokáig várt és oly sok áldozatot hozott, nem fogja hagyni, hogy azok arassák le a babérokat, akik a saját érdekeiket a nemzet érdekei fölé helyezik." Hatar kijelentette, hogy üdvözli az ENSZ minden olyan határozatát, amely támogatja a líbiai népet abban, hogy ragaszkodjon a nemzeti szuverenitás elvéhez, és abban, hogy milyen utat választ az államépítés és a problémái megoldása érdekében. Üdvözölte az ENSZ-megbízottat, és méltatta felhívását, miszerint a líbiai válság megoldására irányuló bármilyen kezdeményezésnek magától a líbiai néptől kell kiindulnia, mivel ők az elsődleges érintettek a jelenetben. Haftar megfogadta, hogy megkönnyíti az ENSZ-megbízott feladatát, "ha független, pártatlan és külső nyomástól mentesnek bizonyul".

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország kész megerősíteni a kapcsolatokat az Arab Ligával

Putyin: Az Oroszország és az arab országok közötti partnerség biztosítja a globális békét és stabilitást. "Vlagyimir Putyin orosz elnök az Arab Liga november 1-jén Algériában tartott 31. csúcstalálkozóján hangsúlyozta, hogy Moszkva kész megerősíteni a kapcsolatokat az Arab Ligával és annak minden nemzetével" – jelentette a TASZSZ hírügynökség. Putyin üzenetében a regionális és globális biztonság megerősítésére összpontosított: "Úgy véljük, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika katonai és politikai kérdéseit, köztük a szíriai és líbiai válságot, a jemeni és az izraeli-palesztin konfliktust az általánosan elismert nemzetközi törvények alapján kell megoldani" – tette hozzá. A nyilatkozatban felszólított az ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására. A közel-keleti és észak-afrikai országok fontos szerepet játszanak a folyamatban – mondta Putyin. "Kétségtelen, hogy a nemzetközi helyzet javításának és a korunk fenyegetéseivel és kihívásaival szembeni fellépésnek a feladatai növelik az összehangolt közös erőfeszítések iránti igényt, és jelentősen megnövelik az olyan reprezentatív szervezetek jelentőségét, mint az Arab Liga" – magyarázta. "Remélem, hogy szükséges növelni az olyan reprezentatív szervezetek, mint az Arab Liga jelentőségét a nemzetközi színtéren" – jegyezte meg Putyin. A csúcstalálkozó napirendjén olyan regionális kérdések szerepelnek, mint a jemeni, líbiai és szíriai helyzet, valamint a palesztin kérdés. Emellett az élelmezésbiztonság biztosítása és az arab országok közötti kapcsolatok megerősítéséről is szó esett. Közben október 27-én az orosz elnök dicsérte Mohammed bin Szalmán (MbS) szaúdi koronaherceget, és "fiatal, határozott, jellemes embernek" nevezte, hozzátéve, hogy "tiszteletet érdemel" azért, mert kiegyensúlyozott álláspontra törekszik az olajpiacon, összhangban országa nemzeti érdekeivel – jelentette a Reuters. A Valdaj-klub ülésén Putyin megerősítette, hogy Szaúd-Arábia gyorsan fejlődő ország: "Ez annak is köszönhető, hogy a trónörökösnek, a szaúdi kormánynak nagyon nagy tervei vannak a gazdaság diverzifikálására, ami nagyon fontos. Alaposan végiggondolt nemzeti fejlesztési terveik vannak, amelyeket erre a célra terveztek." Hangsúlyozta a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok fellendítésének és az országgal való kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, mind kétoldalú, mind többoldalú platformokon. Kifejezte továbbá, hogy támogatja Szaúd-Arábia csatlakozását a BRICS-csoporthoz, amelyet Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkot.

Új ballisztikus rakétákat vásárolhat Oroszország

Oroszország újabb darabokat vásárolhat Irántól azokból az Iszkander rakétákból, amelyeket már eddig is bevetettek a háborúban. Az ukrán légierő elismerte, hogy ezek ellen továbbra sem tudja megvédeni magát. Először a CNN értesült arról kedden – egy meg nem nevezett nyugati ország tisztviselőitől –, hogy Irán legalább ezer új fegyvert, rakétákat és drónokat küldhet Oroszországnak a közeljövőben. Azt írták, hogy e fegyverek között nemcsak a korábban már számos alkalommal használt kamikazedrónok, hanem ballisztikus rakéták is vannak. A CNN-nek nyilatkozó szakértők kiemelték: ez az első alkalom, amikor Irán olyan, fejlett precíziós csapások végrehajtására alkalmas rakétákat küldhet Oroszországnak, amelyek valóban „nagy segítséget jelenthetnek Moszkvának a csatatéren”.

14 millió: A világ legtöbb menekültjét már Ukrajna adja

Mintegy 14 millió embernek kellett elmenekülni otthonából Ukrajnában Oroszország hadművelete miatt – közölte szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén (BT). Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”, ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami „a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében”.

Evakuációs terveket dolgoztak ki minden megye részére, de ez vészhelyzeti lépés – Smihal

Az ukrán kormány egyelőre csak azon régiók lakosainak evakuálására szólít fel, amelyek a frontvonal közvetlen közelében vannak, de minden megyére kidolgozott kiürítési terveket – közölte Denisz Smihal, miniszterelnök. A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „a tegnapi hírek bizonyos területi közösségek, régiók kiürítéséről szóltak. Most arra szólítjuk fel az embereket, hogy csak azokat a területi közösségeket hagyják el, amelyek a frontvonal közvetlen közelében találhatók.” De mint hangsúlyozta, „valójában minden megyére kidolgoztunk evakuálási terveket, de ez egy rendkívüli lépés, amelyet végső megoldásként alkalmazunk”. Denisz Smihal szerint az a forgatókönyv is elképzelhető, amely teljes régiók kiürítését jelenti, de a kormány mindent megtesz ennek elkerülése érdekében. A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban Olekszij Kuleba, a Kijev Megyei Katonai Adminisztráció vezetője kijelentette, hogy Kijev megye lakóit átmenetileg más régiókba költöztetik, ha az áramellátással kapcsolatos helyzet kritikussá válik. Tegnap Kijevben a városi hatóságok bejelentették, hogy a téli veszélyhelyzet esetére mintegy 1000 melegedőhelyet létesítenek a város lakói számára.

Zelenszkij: nem hittem volna, hogy az ukránok ennyi mindent elviselnek

Nem gondoltam, hogy Ukrajna ennyit el tud viselni az orosz agresszió elleni harcban, és kellemesen meglepett az ukrán nép ellenálló képessége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a cseh televíziónak adott interjújában, számolt be szerdán az unn.com.ua hírportál. A jelentés szerint az elnök elmondta: „nem gondoltam volna, hogy ennyit kibírunk. És ráadásul emelkedett hangulatban. Vagyis nem panaszkodunk. Nem kell minket sajnálni. Nem gyalogolunk a háborún és a tragédián keresztül. Futunk. Meglep, hogy az ukrán emberek képesek erre.” Zelenszkij rámutatott, hogy ez azért van így, „mert amíg nincs háború, tanulhatsz katonai akadémián vagy nem, lehetsz civil, energetikus, tanár vagy taxisofőr. És amikor jött a háború, mindenki katona lett. Mert valaki a lövészárokban van, valaki utazik, valaki önkéntes lesz, valaki a nemzetközi porondon szerepel – de ez mind a front.” Az államfő megjegyezte, hogy kellemesen meglepte az ukrán nemzet. Szerinte azok, akik elhagyták az országot, most már szeretnének hazatérni. „Mindig is inspiráltak az embereink. Nem mindenki hitt nekem. Ha külföldre mentem, ott gyönyörű városok, gyönyörű utcák, emberek voltak. És mindig haza akartam térni. És a menekültjeink is azt mondták, hogy valami nem tetszik nekik Ukrajnában. Szerintem minden országban van, amit nem szeretnek az állampolgárok. De amikor kitört a háború, és az emberek elmenekültek, rájöttek, milyen szép a mi országunk” – magyarázta a cseheknek Volodimir Zelenszkij.

Közel hétezer eltűnt ukrán katonáról tud a Védelmi Minisztérium – Maljar

Ukrajnában csaknem hétezer katonát tekintenek eltűntnek, de az ezekről az emberekről szóló részletes információk árthatnak a jövőbeni fogolycserének – közölte szerdán Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes egy televíziós műsorban, számolt be a korrespondent.net hírportál. A tudósítás szerint Maljar az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „minden olyan információ, amely egy fogságban lévő vagy eltűnt katona személyes adatait tartalmazza, közvetlenül veszélyeztetheti az életét és egészségét, valamint a cserefolyamatot. Mert az ellenség felhasználja ezeket az információkat”. A védelmi miniszterhelyettes úgy vélte, egy katonai egyenruhás személy fényképe árthat annak, aki az ideiglenesen megszállt területeken bujkál, és a visszatérés módját keresi. Ezenkívül az információ károsíthatja vagy megnehezítheti a tárgyalási folyamatot, ha az érintett személy cserelistákon szerepel – tette hozzá.

Nyugati csúcsvadászgépekkel harcolna az ukrán légierő

Ukrajna védelmi minisztere korábban kijelentette, hogy bízik abban, hogy nyugati típusú harckocsikat és vadászrepülőgépeket kap a NATO-országoktól. Ukrajna már ki is választotta a vadászpilótáit, akiket nyugati harci gépeken képeznének ki – írta meg az Eurasian Times. Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője nemrég bejelentette, hogy az ukrán légierő kiválasztotta azon pilóták csoportját, akiket szeretnének nyugati harci repülőgépek vezetésére kiképezni. Mikolaj Oleszcsuk altábornagy, az ukrán légierő vezetője kiválasztott egy csoport fiatalt, akik akár már holnap átköltözhetnek és elkezdhetik a tanulást. Ihnat szerint Abrams harckocsik érkezhetnek a jövőben, és biztos benne, hogy az olyan vadászgépek, mint az F-16-osok, F-15-ösök vagy a svédországi Gripenek is megjelenhetnek a fronton. Az Egyesült Államok képviselőháza a 2023-as felhatalmazási törvény részeként 100 millió dollárt hagyott jóvá ukrán pilóták kiképzésére amerikai vadászgépekre. Az orosz-ukrán háború eszkalálódásától való félelem miatt azonban még nem született döntés F-15 vagy F-16-os amerikai vadászgépek átadásáról, vagy a kiképzés kezdetéről.

Az ENSZ-nagykövet megnevezte, mi védi meg Ukrajnát Oroszország ismételt támadásától

Ukrajna győzelme az Orosz Föderációval vívott teljes körű háborúban nem ad garanciát arra, hogy a Kreml nem támadja meg ismét Ukrajnát, véli Ukrajna állandó ENSZ-képviselője. Az orosz hadsereg vereségével és a megszállók kiűzésével Ukrajna területéről nem fejeződik be a háború, de az Orosz Föderáció rendszerváltása esetén véget érhet. Ilyen véleményt fogalmazott meg kedden, Szerhij Kiszlicja. Véleménye szerint az ukrán hadsereg győzelme nem jelenti a háború végét: „ha nem hajtják végre a rezsimváltást az Orosz Föderációban, folyamatosan feszültségben fogunk élni az ismételt katonai fenyegetéstől tartva.” Kifejtette, Ukrajna biztonsági garanciája a jövőben több olyan lépés lesz, amelyeket Ukrajnának meg kell tennie a következő években: ez pedig Ukrajna NATO-csatlakozása, teljes körű integrációja az Európai Unióba, a „rendkívül erős” fegyveres erők továbbfejlesztése, és a gazdaság megerősítése.

Ma Ukrajna tizenegy régiójában lesz áramszünet

Az ukrinform.ua tájékoztatója szerint az Ukrenergo diszpécser központja közölte, Ukrajna mely régióiban lesznek csütörtökön kényszer-áramkikapcsolások. Az információ szerint november 3-án Kijevben és még tíz megyében fog szünetelni az áramszolgáltatás. Dnyipropetrovszk, Zaporizsja és Kirovográd megyében az ütemtervnek megfelelő időszakokban, Kijevben, Kijev megyében és még néhány régióban a helyi szolgáltató döntése szerint történnek az áramszünetek. A diszpécser központ ismertetője szerint a hálózat tehermentesítése és az üzemzavarok megelőzése érdekében kell szükségmegoldásként alkalmazni az elektromos energiaszolgáltatás megszakításait. Az ilyen intézkedések teszik lehetővé az orosz bombázás miatt megsérült rendszer mielőbbi helyreállítását. A tájékoztató közli azt is, hogy Kijevben és további hét régióban mostantól meghosszabbították az áramszünetek időtartamát. Kárpátalja nincs a tájékoztatóban felsorolt régiók között.

Natalija Humenyuk: Herszon csapda lehet

Herszonban gyanús mozgolódás történt, ami egyeseket arra késztetett a magyar sajtóban, hogy lelkesen ünnepelje az orosz visszavonulás jeleinek tűnő eseményeket, mások viszont óvatosságra intenek. A Guardian beszámolója szerint az orosz zászlót eltávolították a herszoni regionális közigazgatás épületéről, amely a város nyugati partvidékén található, ahol az ukrán erők néhány héttel ezelőtt jelentős előrenyomulást értek el. Az orosz hatóságok most állítólag leállították az áttelepítéseket. Natalia Humeniuk, az ukrán Déli Parancsnokság szóvivője azonban óvatosságra intett mindenkit, mondván, hogy Oroszország szokatlan manővere Herszonban csapda lehet az ukrán erők becsalogatására.

(vukics)