Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.02.28.)
A katonai helyzet Ukrajna déli részén helyenként meglehetősen veszélyes, míg keleten nagyon nehéz a helyzet – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kora reggel egy videóbeszédben. Zelenszkij, aki az orosz invázió első évfordulóján beszélt, elmondta, hogy a Moszkva-barát erők ismét lőtték a déli Herszon városát, ezúttal 40 ezer ember számára vágták el a fűtést. "Ami a délvidéket illeti – egyes helyeken a helyzet meglehetősen veszélyes, de csapatainknak megvannak az eszközeik, hogy válaszoljanak a megszállóknak" – összegezte a különböző frontokon zajló eseményeket. "Keleten – nagyon nehéz, fájdalmas. De mindent megteszünk, hogy ellenálljunk" - folytatta, utalva a keleti Donyeck és Luhanszk régiók elfoglalására törekvő orosz erők ismételt támadásaira.
Hat hónappal ezelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a nyugati médiumoknak azt sugallta, hogy Vlagyimir Putyin "talán meghalt", vagy egészségügyi problémákkal küzd, és hogy az orosz kormány testdublőrt használ a közvélemény megtévesztésére. A sors iróniája, hogy a lengyel média éppen Zelenszkijt kapta lencsevégre, amint Joe Biden meglepetésszerű ukrajnai látogatása során testdublőrt használ. Úgy tűnik, hogy a felvétel véletlenül készült el, de megerősíti a régi mondást - Amikor a testület megvádol téged valamivel, az valójában annak beismerése, amit ők tesznek.
Munkalátogatásra Ukrajnába ékezett hétfőn Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki már találkozott is Volodimir Zelenszkij elnökkel – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az államfő azt írta: „Fontos találkozó az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminiszterével, Janet Yellennel. Az Egyesült Államok a háború első napjaitól kezdve támogatott minket, nem csak fegyverekkel, hanem pénzügyi téren is. Nagyon nagyra értékeljük.” „Hálás vagyok az Oroszországra nehezedő szankciók fokozása érdekében tett szisztematikus lépésekért. De a korlátozások további fokozására is szükség van, hogy az agresszor országnak ne legyen lehetősége a háború finanszírozására” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij. Yellen megbeszélést folytatott Denisz Smihal miniszterelnökkel is, aki emlékeztetett arra, hogy az USA ígéretet tett, miszerint szeptemberig több mint 10 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának. Ezenkívül az amerikai hatóságok 1,5 milliárd dollárt különítettek el a lehető leggyorsabb helyreállításra, további 1,1 milliárd dollárt pedig Ukrajna és Moldova energiaszektorára. „Találkozásunk további fontos témái között szerepel az Oroszországra nehezedő pénzügyi és szankciós nyomás, a befagyasztott orosz vagyon elkobzása, a katonai kockázatok biztosítása. Nagyra értékeljük az amerikai kormány és az amerikai nép határozott és szilárd támogatását” – közölte Denisz Smihal.
A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban. William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál. Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul. William Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak. Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára. A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte William Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.
Oroszország nem áll készen arra, hogy hosszú távú háborút vívjon Ukrajna ellen, mert az erőforrásai korlátozottak – jelentette ki hétfőn Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának a vezetője egy rádióinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Budanov az Amerika Hangja rádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy nem hisz az Oroszországgal kötendő hosszú távú instabil fegyverszünetben. „Először is Ukrajna nem fog beleegyezni az ilyen feltételekbe, ez az első ok, amiért ez irreális. Másodszor pedig, hogy egyszerűen nem fog megtörténni. Oroszország pedig nem áll készen a hosszú távú háborúra. Ezt most úgy mondom, mint a katonai hírszerzés vezetője” – mutatott rá. „Oroszország minden lehetséges módon megmutatja, hogy készen áll egy 'évtizedes háborúra', valójában azonban erőforrásai meglehetősen korlátozottak, mind időben, mind mennyiségben. És ezt nagyon jól tudja” – hangsúlyozta Kirilo Budanov. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Budanov korábban kijelentette, Oroszország kénytelen lesz kivonni csapatait Ukrajnából, ellenkező esetben Vlagyimir Putyin orosz diktátor rezsimjét összeomlás fenyegeti.
Az F-16-os vadászgépek esetleges átadása Ukrajnának jelenleg nem sürgős, az a jövő kérdése – közölte Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója, adta hírül vasárnap az rbc.ua hírportál az ABC News amerikai tévécsatornára hivatkozva. A jelentés szerint Sullivan elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök a háború minden szakaszában meg akart győződni arról, hogy Ukrajna megkapja az összes szükséges fegyvert. Pontosította, hogy a teljes körű invázió kezdetén ezek a Javelin páncéltörő rakétarendszerek és a hordozható Stinger légvédelmi rakétarendszerek voltak, míg a második szakaszban pedig a tüzérség az orosz előrenyomulás megfékezésére keleten. „Ebben a szakaszban kritikusan fontos elem a földi manőverezés képessége. Ez pedig tankokat, páncélozott szállítójárműveket, gyalogsági harcjárműveket jelent. Ezért az elnök azt mondja, hogy ezekre a képességekre koncentrál. És az F-16-os vadászgépek átadása a jövő kérdése” – mutatott rá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti-e a jövőben ilyen vadászgépek szállítását Ukrajnának, Jake Sullivan azt mondta, „nem léphet túl azon, amit az elnök mondott”.
Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozurnál cseh közszolgálati hírrádió számára. A Radiozurnál hétfői közlése szerint a megkérdezettek 90 százaléka a diplomáciai megoldást támogatja, ami lényegében megfelel a háború kitörésekor készített hasonló felmérés eredményének. Az Oroszország elleni európai uniós szankciókat jelenleg a csehek 68 százaléka támogatja, 12 százalékkal kevesebben, mint egy éve. A büntetőintézkedések támogatottsága a fiatalabbak és magasabb műveltséggel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a 45-59 éves korosztály, a kisebb települések lakossága, valamint az ellenzéki ANO mozgalom, illetve a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) választóinak körében a legalacsonyabb. Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való folyamatos támogatását a megkérdezettek 56 százaléka tartja fontosnak. Elsősorban a fiatalabbak, a diákok és az Polgári Demokratikus Párt (ODS) választói. A NATO közvetlen beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba Ukrajna oldalán a csehek 18 százaléka támogatná, míg 76 százalékuk inkább ellenezné. Azt, hogy Ukrajnát a közeljövőben felvegyék az EU-ba, illetve a NATO-ba, a cseh lakosság mintegy fele támogatja a felmérés szerint.
Délnyugat-Franciaországban megkezdődött a hadgyakorlat, melynek feladata a hadsereg kiképzése a nagy intenzitású harci műveletek körülményei között végzett munkára. A hírt a Le Figaro közölte – írja a Jevropejszka pravda. Sébastien Lecornu védelmi miniszter a gyakorlatokat „hosszú évtizedek óta a legambiciózusabb hadgyakorlatnak nevezi a hadsereg különböző ágai között”. A kiképzésen a szárazföldi, tengeri és légierő mintegy 20 ezer katonája vesz részt, a gyakorlatot még Oroszország Ukrajna elleni támadása előtt, 2021-ben tervezték.
A NATO keleti szárnyát fenyegető veszélyre válaszul az Egyesült Államok, Németország és Lengyelország közös hadgyakorlatok lebonyolításáról tárgyal Lengyelországban – értesült az Ukrajinszka Pravda. Pistorius szerint az Ukrajnával határos országban végrehajtott katonai manőverek „nagyon világos” jelzést küldenének a NATO-szövetségeseknek, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A német védelmi miniszter részletekkel nem szolgált, csak annyit mondott, hogy jelenleg közös hadgyakorlatokat fontolgatnak.
Ukrajnának nem kell félnie az orosz légierő „szíriai forgatókönyv” szerinti szőnyegbombázásaitól, mert Oroszország egy éve sem tudott ilyen légicsapásokat végrehajtani, és még inkább nem fog tudni most – közölte hétfőn az ukrán légierő parancsnoksága, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a légierő-parancsnokság emlékeztetett arra, hogy két hete a Financial Times című brit lap arról írt, hogy az adatai szerint Oroszország repülőgépeket és helikoptereket összpontosít az ukrán határ közelében. A kiadvány forrásai arra utaltak, hogy az agresszor légi hadjáratot készít a szárazföldi offenzíva támogatására. Oroszország már tavaly februárban és márciusban is próbálkozott hasonló taktikával, azt gondolva, hogy sikerült megsemmisítenie az ukrán légvédelmet. Ezután az ellenséges gépek berepültek Ukrajna légterébe, és bombázták az északi régiókat. Ám miután az orosz légierő hatalmas veszteségeket szenvedett el, egyszerűen abbahagyták az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre való behatolást. Azóta az ellenség stratégiai repülőgépekről lő ki rakétákat Ukrajnára a határtól több száz kilométerre vagy az Azovi-tenger vizeiről, ami szintén nem esik az ukrán légvédelmi rendszerek hatókörébe. Vagyis az agresszor nem tudott egy évvel ezelőtt olyan légicsapásokat végrehajtani, mint Szíriában, és most még inkább nem fog tudni – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője. Ezen idő alatt az ukrán légvédelem mind mennyiségben, mind minőségben megerősödött. Ha az oroszok úgy döntenek, hogy ismét mélyen berepülnek Ukrajnába, gépeik még elérhetőbb célpontjai lesznek az ukrán légvédelemnek, mint a cirkálórakéták vagy a Shahed drónok. Ezért nem valószínű, hogy Ukrajna mélyére merészkednek az orosz repülőgépek, mert egyszerűen meg lesznek semmisítve – hangsúlyozta a légierő-parancsnokság szóvivője.
A lengyel szárazföldi erők lánctalpas járműparkjának modernizálására tett nagyszabású lépésként Mariusz Błaszczak védelmi miniszter ma megállapodást írt alá a Huta Stalowa Wola, a lengyel védelmi óriás PGZ leányvállalata által vezetett konzorciummal mintegy 1400 Borsuk (Borz) gyalogsági harcjármű beszerzéséről. "A szerződésünk jóváhagyását, a lengyel hadsereg igényeinek megfelelő 1400 Borsuk gyalogsági harcjármű megrendelésére vonatkozó keretszerződést az egyik online hírszolgálat a lengyel védelmi ipar 50 éve legnagyobb projektjeként jellemezte" - mondta Błaszczak a hivatalos aláírási ceremónián. A kormány várhatóan akkor közöl árinformációkat, amikor az egyes feladatmegrendelésekről tárgyalnak a beszállítókkal. Błaszczak elmondta, hogy a hadsereg az első négy járművet ez év végéig kapja meg. A Borsuk egy ZSSW-30 toronnyal van felszerelve, amely egy Mk44 Bushmaster II S 30 mm-es lánctalpas löveggel van felfegyverezve. A jármű egy UKM-2000C 7,62 mm-es géppuskát is hordoz, többek között a lengyel Honvédelmi Minisztérium adatai szerint. A közelgő beszerzés lehetővé teszi az ország hadseregének, hogy lecserélje az elavult BWP-1 járművekből álló flottáját, amely a szovjet tervezésű BMP-1 egy változata. A lépésre akkor kerül sor, amikor Lengyelország fokozza erőfeszítéseit, hogy a Varsói Szerződés korabeli felszereléseket új fegyverekkel és felszerelésekkel váltsa fel a szomszédos Ukrajnában történt orosz inváziót követően. A harctéren az új IFV-k várhatóan szorosan együttműködnek majd a dél-koreai K2 Black Panther harckocsikkal, amelyeket Varsó tavaly rendelt a nemzet fegyveres erői számára. A lengyel hadsereg összesen mintegy 1000 harckocsit kap, amelyből 180 darabot a dél-koreai Hyundai Rotem gyárt, további 820 harckocsit pedig a K2PL változatban a két ország védelmi ipara közösen gyárt. A megrendelt K2-esek első tételét 2022 végén szállították le Lengyelországba. A dél-koreai harckocsik mellett Lengyelország az elkövetkező években az amerikai M1A2 Abrams típusra kívánja alapozni modern harckocsiparkját. Błaszczak szerint a Huta Stalowa Wola fogja vezetni az iparági erőfeszítéseket egy második IFV-típus kifejlesztésére, amely nehezebb lesz a 28 tonnás Borsuknál, és amelyet kifejezetten ezekkel a harckocsikkal való együttműködésre szánnak.
A Pentagon péntek reggel bejelentette, hogy egy új, 2 milliárd dolláros csomag részeként több drónt küld Ukrajnába, hogy segítse az ország Oroszország elleni harcát az invázió első évfordulóján. Az új 2 milliárd dolláros támogatás több lőszert tartalmaz a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekhez, több lőszert a 155 mm-es tüzérséghez és több lőszert a nem részletezett lézervezérlésű rakétarendszerekhez. Tartalmaz továbbá nem részletezett drónok elleni és elektronikus hadviselés-felderítő berendezéseket is. A Pentagon azt tervezi, hogy a felszerelésre az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés keretében köt szerződést, amely lehetővé teszi a Biden-kormányzat számára, hogy az amerikai fegyverkészletekből való merítés helyett az ipartól vásároljon fegyvereket. A pénz egy új fegyver megvásárlására menne Ukrajna számára: az Altius 600, egy kis drón, amelynek hatótávolsága 276 mérföld, és több mint 4 óra az élettartama. A gyártó, az Anduril leányvállalata, az Area-I azt mondta, hogy a rendszer alkalmas arra, hogy manőverező lőszerként működjön. A többi drón között szerepel a fix szárnyú, függőlegesen fel- és leszálló AeroVironment Jump 20 - egy egfigyelő drón, amely 14 órán át képes repülni, és 185 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik -, valamint a CyberLux nevű, quadcoptereket gyártó cég K8 nevű rendszere.
Ismét több ezer oroszpárti tüntető demonstrált kedden Moldovában a nyugatbarát kormány ellen, az állampolgárok téli energiakiadásainak átvállalását és azt követelve, hogy „ne vigyék háborúba az országot”. A Chisinauban megtartott tiltakozó megmozdulást az oroszbarát Sor Párt szervezte, amelynek hat képviselője van a 101 fős törvényhozásban. A tüntetők moldovai zászlók alatt vonultak fel, az államfő lemondását követelve. „Maia Sandu mondjon le!”, „Le a diktatúrával” – skandálták. Az ország minden részéből szállítottak autókon és buszokkal tüntetőket a fővárosba, ahol helyenként közlekedési dugók alakultak ki, miután az esemény biztosítására kirendelt rendőrök ellenőrizték a városba belépő járműveket. Az orosz érdekek kiszolgálása miatt az amerikai külügyminisztérium szankciós listáján szereplő Ilan Shor szökésben lévő oligarcha, a Sor Párt elnöke a „békés tüntetés akadályozásával” vádolta meg a rendőröket. Ez két hét alatt már a második Chisinauban tartott kormányellenes megmozdulás, amely miatt fokozódnak az aggodalmak az Ukrajnával szomszédos ország destabilizálását célzó kísérletek miatt. A moldovai kormány az alkotmánybírósághoz fordult, hogy tiltsa be a Sor Pártot. A korrupcióellenes ügyészség szerint a tiltakozásokat részben orosz pénzből finanszírozzák. A moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) előző nap jelentette be, hogy kiutasítottak az országból két külföldi állampolgárt, akik „felforgató akciókat” hajtottak végre Moldova destabilizálására.
Bulgária szovjet típusú 122 mm-es lövedékeket fog gyártani az ukrán hadsereg számára. Emiatt újraindult a 35 éve nem működő vállalkozás munkája – írja a The New York Times. A lőszereket a bolgár Terem gyárban gyártják Kostenets városában, és kizárólag az ukrán fegyveres erők számára szállítják majd. A gyár a legnagyobb munkaadóvá válhat a városban. Hivatalosan a teljes körű háború kezdete óta Bulgária kijelentette, hogy nem támogatja az ukrán fegyveres erők fegyverellátását, de a Welt vizsgálata szerint Szófia aktívan segítette Kijevet lőszerrel és dízel üzemanyaggal katonai célokra a háború döntő hónapjaiban.
Minden adott arra, hogy a NATO, közvetlenül az orosz agresszió befejezését követően megfontolja Ukrajna tagságát – jelentette ki Petr Pavel, Csehország újonnan megválasztott elnöke a Szuszpilne kiadványnak adott interjújában. Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint mi könnyítheti meg, hogy Ukrajna a Szövetség tagjává váljon, Pavel kihangsúlyozta, hogy a NATO-csatlakozás során az alábbi elveket kell betartani:
közös értékek;
hosszú távú érdekek;
műszaki kompatibilitás;
átfogó politikai akarat.
A cseh elnök véleménye szerint Ukrajna már „elvégezte a házi feladatot” a műszaki kompatibilitást illetően, és teljes mértékben megfelel a NATO értékrendi és hosszú távú stratégiai érdekeinek. Az egyetlen fennmaradt feltétel az, hogy Ukrajna területén ne legyen konfliktus vagy területi vita, jegyezte meg Pavel. Hangsúlyozta, meg kell várni a háború végét, Ukrajna szuverenitásának visszaállítását, különben „csak elképzelni lehet, hogy mekkora lesz a NATO és Oroszország közötti konfliktus, nagy valószínűséggel még az atomfegyver bevetése is szóba kerülhet”. A cseh elnök egyben kiemelte, hogy támogatná Ukrajna NATO-csatlakozását. „A szabványok betartásáért, a mindannyiunk számára fontos értékek védelméért. És valószínűleg az ukrán hadsereg lesz a legtapasztaltabb az összes közül, és ez nagy előnyt jelentene a NATO-országok számára. Tehát minden körülmény adott arra, hogy megfontoljuk Ukrajna NATO-tagságát közvetlenül a háború után” – hangsúlyozta Pavel.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap menesztette Eduard Moszkaljovot, az Egyesült Erők parancsnokát – adta hírül az rbc.ua hírportál az elnöki honlapon közzétett 113. számú rendeletre hivatkozva. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij 2022. március 15-én nevezte ki Eduard Moszkaljov vezérőrnagyot nevezte ki az Egyesült Erők parancsnokává. Ezt megelőzően Moszkaljov volt az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke, az ukrán szárazföldi erők Kelet hadműveleti csoport parancsnokának első helyettese és az Egyesült Erők parancsnokhelyettese.
Az Ukrajnában zajló háború kezdete óta számos hadköteles korú (18-60 éves) férfi külföldre ment és nem tért haza. Az „Expressz” cikkéből kiderült, hogy a külföldön maradt férfiakat megbüntetik-e. Viktorija Tyutyunnikova ügyvéd arról tájékoztatta a médiát, hogy a honvédelmi, mozgósítási kiképzésre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok be nem tartása miatt a külföldön tartózkodó férfiakat hazatérésük után közigazgatási felelősségre vonhatják. Ezen cselekmény 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírsággal sújtható. Akikről kiderül, hogy illegálisan lépték át a határt, további 3400-8500 hrivnyát kell fizetniük. Büntetőjogi felelősségre vonásra csak azok a férfiak számíthatnak, akik megkapták a behívót és ennek ellenére külföldre távoztak. Ők 3-5 év börtönbüntetésre ítélhetők. „A behívó szabályszerűen kézbesítettnek minősül, ha azt a hadköteles személyes aláírásával kézbesítik. Vagyis családtagokon, rokonokon vagy barátokon keresztül nem adható át. Mivel a férfi külföldön tartózkodik, és ezáltal nem tudja átvenni a behívót, nem köteles a megjelenni a toborzóirodában” – tette hozzá Viktoria Tyutyunnikova.
Német gyártmányú Leopard harckocsikat láttak az ostromlott kelet-ukrajnai város, Bahmut közelében – írja a Guardian a Donyecki Népköztársaság tanácsadója, Yan Gagin kijelentései alapján. A tanácsadó az Oroszország 1 állami műsorszolgáltatónak azt nyilatkozta, hogy „nem kell felhajtást csapni a Leopard 2-es tankok körül”, amiket állítólag láttak Bahmut közelében. „Ugyanolyan célpontok, mint minden más harckocsi. A mostani esős időjárás miatt a földek sárosak, ami pedig megnehezíti az olyan nehéz járművek mozgását, mint a Leopardok” – tette hozzá Gagin.
Sokkal rosszabb a helyzet Bahmutban, mint amit a hivatalos szervek kommunikálnak – mondta a CNN-nek egy városban harcoló ukrán katona. A fegyveres arról beszélt, hogy a hivatalos jelentésekhez „még 100%-ot hozzá kell rakni,” és akkor kap valós képet a fennálló helyzetről a szemlélő. Hozzátette: különösen északon rossz a helyzet, ahol „az orkok a legjobban törnek előre”. Közben arról is beszélt, hogy nem igaz, hogy a várost körülzárták az oroszok és az sem, hogy elvágták az utánpótlási útvonalaikat. Ismertetője szerint Hromove települést még mindig ők irányítják és ez az, ami kulcsfontoságú Bahmut Kosztyantynikvával való összeköttetése szempontjából. A katona mindezen nehézségek ellenére ígéretet tett: megvédik a várost, amíg lehet. Arról is beszélt, hogy mind megértjük, hogy azért kell itt kitartanunk, hogy időt nyerjünk a tavaszi ellentámadáshoz. Egy másik, Kjivan hívójelű katona csak annyit nyilatkozott: „elég nehéz” a helyzet Bahmutban, egy harmadik harcos pedig „pokolinak” nevezte a város térségében zajló küzdelmeket.
(vukics)
Commentaires