top of page

Vukics Ferenc: A „TV tábornok” szakértői, katonái, titokszolgái






Másodszor vagyok kénytelen leírni, hogy bizony kutya nehéz idők jönnek. Az átlagemberek tájékozódásában sajnos semmit sem segít a fősodorban megjelenő „szakértők”, titkosszolgálati szakemberek és tábornokok nyilatkozatai. „Tetszhalott” állapotban tartják a közvéleményt, és valójában csak egy jól átgondolt és megszervezett információs művelet részét képezik. A szándék ezekkel az elemzésekkel csak annyi, hogy a saját lakosságukat arra biztassák, hogy tovább fokozzák a „demokrácia védelme érdekében” hozott erőfeszítéseiket és előkészítsék őket egy világméretű konfliktus elfogadására.

A legendás pénzügyi és geopolitikai cikluselemző, Martin Armstrong szerint most egészen mással kellene töltenünk az időt, mint „vágyvezérelt hírek” befogadásával. Most jött el a felkészülés ideje a 2023-as eseményekre. Armstrong szerint számítógépes szimulációjuk „háborús ciklust” jósol, amely 2023-ban kezdődik, de ez egyben polgári zavargásokat is hoz majd magával. A polgárháborús állapotok leginkább Európát fogják érinteni.

„... szóval, az infláció miatt a forradalmaknak nézünk elébe. Az euró úgy néz ki, mintha a halál érintette volna meg. Szimulációnk az euró árfolyamának folyamatos csökkenését és a nyersanyagárak emelkedését vetíti előre. Ezekkel az Oroszországot sújtó szankciókkal kapcsolatban éppen most mondta ki Magyarország vezetője, hogy Európa öngyilkosságot követ el. A szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak. Ez olyan, mint egy tüdőlövés. Ebben a szakaszban még levegőt sem kapnak."

Armstrong azt mondja, nem kell jövő évig várnia, hogy rendkívüli stresszt tapasztaljon a pénzügyi rendszerben. Armstrong pénzügyi megrázkódtatásokat lát az augusztusi és szeptemberi időkeretben. Tehát a gazdasági fájdalom már itt van, és egyre súlyosabb, különösen Európában.

Armstrong szerint nemcsak az euró hanyatlik drámaian, de az eurókötvényeket is kerülik az amerikai bankok. Ez újabb rossz pénzügyi jel az EU számára.


„Ezek a dolgok valódi válságot jelentenek. Elmondhatom, hogy New York város három legnagyobb bankjával beszélve megállapítottam, hogy nem hajlandók elfogadni semmilyen európai szuverén adósságot fedezetként ebben az időszakban.”


Az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, Dmitrij Medvegyev „Az ő bűneik” címmel közzétett Telegram-bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikaiak az „európai hülyéket” cinikus módon átverték. Medvegyev szerint a magukat az EU vezetésének nevező kozmopolita őrültek teljesen elvesztették kapcsolatukat a valósággal, és életük feláldozására kényszerítik a szerencsétlenül járt ukránokat az Európai Unióhoz való csatlakozásért cserébe, miközben éppen ezt a közösséget számolják fel a szankciókkal. Az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője szerint a NATO a logikával és a józan ésszel ellentétben továbbra is közeledik Oroszország határaihoz, valós veszélyt teremtve egy világméretű konfliktus létrejöttéhez, és ezzel az emberiség jelentős részének halálát okozhatja.

Közben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója azzal a meglepő hírrel állt elő, hogy a CIA csak 15 ezerre becsüli az orosz katonai áldozatok számát. William Burns erről az Aspen-i Biztonsági Fórumon számolt be. Kedden a német hadsereg vezérkari főnöke arra figyelmeztette a vezető politikusokat, hogy az orosz erőforrások kiapadhatatlanok. Alfons Mais szerint nem szabad félvállról venni az oroszok fölényét. Mais altábornagy szerint az orosz fegyveres erők tanulnak az ottani tapasztalatokból, a harcok elhúzódása pedig leginkább Oroszország számára jelent előnyöket. Oroszország szinte kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik – mondta a német hadsereg főparancsnoka kedden a Handelsblatt című lapnak, óva intve a nyugati hatalmakat az orosz fegyveres erők alábecsülésétől. Eddig mást sem lehetett hallani, mint hogy az orosz gazdaság bedől, a katonai képességeik kimerültek, Putyin beteg és mindjárt forradalom lesz Moszkvában.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország katonai „feladatai” már nem korlátozódnak csak a Donbászra. „Most a földrajz más. Nem csak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságról van szó, hanem Herson és Zaporizzsja megyékről és számos más területről. És ez a folyamat következetesen és kitartóan folytatódik." Lavrov szerint minél nagyobb hatótávolságú eszközöket kap Ukrajna, az orosz haderő annál mélyebben hatol be Ukrajnába, hogy biztosítsa a szakadár területek biztonságát.

Lavrov szerint az orosz hadvezetés tisztában van azzal, hogy nem ukránok kezelik a HIMARS-okat – NATO katonák vezetik az ukrajnai műveleteket.

A Staged Incidents as the Western Approach to Doing Politics" (Staged Incidents as the Western Approach to Doing Politics" c. cikkében az orosz politikus hosszasan elemzi a múltbeli hamis zászló típusú támadásokat, amelyekért a Nyugatot és elsősorban az „angolszászokat” okolja. A cikkben az alábbi kijelentést teszi:

A NATO helyszínen lévő kiképzői és a Multiple Launch Rocket Systems kezelői láthatóan már régóta átvették az ukrán fegyveres erők és a nacionalista zászlóaljak akcióinak irányítását a helyszínen."

A legtöbb katonai szakértő kétli, hogy az ukránok képesek lettek volna ilyen rövid idő alatt elsajátítani a rendszer kezelését. A HIMARS-kérdés közelebb viszi a NATO-t és Oroszországot a közvetlen konfrontációhoz.

Az Ukrán védelmi miniszter is tovább egyszerűsítette a kommunikációját, amikor kijelentette, hogy Ukrajnának kell lennie a NATO-fegyverek kísérleti telepének. Oleksii Reznikov szerint Ukrajna hivatalosan „felkéri a fegyvergyártókat, hogy teszteljék itt az új termékeiket". Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter kedden nyíltan felajánlotta Ukrajnát a NATO-fegyverek Oroszország elleni tesztelésének helyszínéül az Atlanti Tanács Eurázsia Központjának igazgatójával folytatott online beszélgetésben. Reznikov szerint Ukrajna már most is „lényegében egy próbaterepe” azoknak a fejlett fegyvereknek, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei szállítanak az országba. „Most sok fegyvert tesztelnek a terepen az orosz hadsereg elleni harc valós feltételei között, amely szintén rengeteg modern rendszerrel rendelkezik" – mondta.

Az ukrán katonai főnök újabb ajánlatot tett további nyugati fegyverek kipróbálására. „Érdekeltek vagyunk a modern rendszerek tesztelésében az ellenség elleni küzdelemben, és felkérjük a fegyvergyártókat, hogy teszteljék itt az új termékeket”.

Az 1945 elnevezésű katonai szakmai lapban közreműködő szerkesztő, Daniel L. Davis, a védelmi prioritásokért felelős főmunkatárs és az Egyesült Államok hadseregének egykori alezredese a következőket mondta a televízióban megjelenő saját kollégáiról:

„Miért hallgatjuk folyamatosan az Ukrajnáról szóló hírekben a 'TV-tábornokokat'? A televíziós kommentárokat és a nyugalmazott amerikai tábornokok interjúit hallgatva az ember azt gondolná, hogy Oroszország vezetése már hóhérkötélen lóg, és Ukrajna nyerte meg a háborút.”


„Az ukrajnai harctéri valóságot szemlélve azonban gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a tábornokok állításai a rózsás harci kiáltványok évtizedes tendenciáját folytatják, amelyek túlságosan is gyakran bizonyultak katasztrofálisan tévesnek. Az amerikai médiának, a kongresszusnak és a nyilvánosságnak el kell kezdenie egy kicsit jobban megvizsgálni azt, hogy mi is az igazság abban, amit ezek a tisztek mondanak.”

„Ben Hodges nyugalmazott tábornok a múlt héten azt mondta, hogy 'az oroszok kimerültek', a négy hónapos harcok miatt, és ha 'a Nyugat összetart ebben az évben, akkor (a háború) véget ér (2023 elején)'. A hónap elején Mark Hertling nyugalmazott tábornok azt mondta a CNN közönségének, hogy amint Ukrajna 'egyre több tüzérséget kap' a Nyugattól, akkor meg tudja fordítani a háború kimenetét. Július 10-én az Egyesült Államok hadseregének volt vezérkari főnök-helyettese, Jack Keane tábornok – Hodges és Hertling tábornokok véleményét visszhangozva – a Fox News-nak azt mondta, hogy Oroszország területi nyereségei ellenére a Donbászban, 'az ukránoknak még mindig van valódi lehetőségük visszafoglalni a területeket és nem szabad alábecsülnünk őket'. Ennek ellenére kevés hiteles bizonyíték van arra, hogy ezen állítások bármelyike is helytálló.”

Oroszország vs. Ukrajna: A jelenlegi helyzet

„Az oroszok kétségtelenül jelentős veszteséget szenvedtek el, de a csatatéren nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy 'kimerültek' lennének. A Nyugat által ígért tüzérség nagy részét már leszállították, és ez a mai napig nem eredményezte Oroszország Donbászon keresztüli előrenyomulásának lelassítását, még kevésbé volt képes arra, hogy megállítsa őket. A HIMARS hordozórakéták lehetővé tették Ukrajnának, hogy mélyen az orosz vonalak mögé csapjanak le, és súlyos károkat okozzanak az ellenségük hátországában. Mindazonáltal még ez sem eredményezte az ukrán állásokra irányuló, továbbra is heves tüzérségi támadások csökkenését.


Továbbá semmi sem csökkentette az orosz tüzérség, rakétacsapások ukrán áldozatainak számát amely állítólag akár napi 1000 fő is lehet. Semmi sem változtatta meg a dinamikát a levegőben, ahol Oroszország uralja az eget.”

„Az orosz légierő napi 300 bevetést hajt végre, amíg Ukrajna esetében körülbelül 20 bevetéssel lehet számolni. Az sem változott, hogy Ukrajnának hiányzik a tarackjaihoz szükséges lőszer, miközben Oroszország továbbra is szinte korlátlan mennyiségben gyárthat magának.”

Miért van Oroszországnak – sajnos – előnye Ukrajnával szemben?

„A háború legfontosabb kellékei mind az orosz oldalon vannak. A G7-ek, a G20-ak és a NATO-csúcstalálkozók óta nem ígértek újabb nagyszabású modern fegyvereket Ukrajnának. A felszerelés mennyisége a mai napig párszáz tüzérségi eszköz, mintegy 250 szovjet kori harckocsi és néhány száz vietnami háború idejéből való páncélozott eszköz volt. Összességében ez a felszerelés – beleértve a HIMARS-okat is – töredéke annak a készletnek, amelyre Ukrajnának szüksége lenne egy ellentámadás megindításához.”

„Annak az állításnak tehát, hogy Ukrajna megállíthatná Oroszország jelenlegi offenzíváját, majd áttérhetne egy ellenoffenzívára Putyin csapatainak visszaszorítása érdekében – ahogyan Hodges szerint ez még az év vége előtt megtörténik –, nincs semmiféle alapja. De az ilyen optimista, rózsaszín álmokat tartalmazó kijelentések, amelyek elszakadnak a harctéri valóságtól, nem számítanak újdonságnak Amerika aktív és nyugdíjas tábornokaitól. Az Iraki Szabadság hadművelet során megtapasztalhattuk, hogy a tábornokok nem igazi „jóstehetségek”. 2003 márciusában az Egyesült Államok megtámadta Irakot. A háború kezdeti szakasza kétség kívül sikeres volt, mivel az Egyesült Államok alig több mint egy hónap alatt felszámolta az iraki hadsereget. Nem sokkal ezután rossz irányba indultak a dolgok. A hagyományos szakasz befejeztével az amerikai hatóságok feloszlatták a szunnita uralta iraki hadsereg túlélő elemeit. Hónapokon belül szunnita lázadás tört ki.”

„A következő három évben a felkelés tovább eszkalálódott, és az iraki civilek és az amerikai katonai személyzet elleni erőszak robbanásszerűen növekedett. 2007 januárjában George W. Bush elnök csapatnövelést rendelt el, hogy megpróbálják elfojtani az erőszakot. Bush felkérte David Petraeus tábornokot, hogy vezesse a műveleteket. 18 hónapon keresztül Petraeus új taktikája – az al-Kaida által támogatott szunnitákkal szembeni brutális iraki elnyomás alkalmazása vallási ellenfeleik által – az erőszak visszaszorításán dolgozott az országban. Bush ezután elrendelte, hogy 2011 decemberéig teljesítsék az amerikai csapatok kivonását, és parancsot adott az amerikai hadseregnek, hogy képezze ki az ISF-et, hogy amerikai katonai személyzet nélkül garantálhassák országuk biztonságát.”

„A folyamat elején Mark Hertling vezérőrnagy, az 1. páncélos hadosztály és az északi többnemzetiségű hadosztály akkori parancsnoka 2008 februárjában azt mondta, hogy 'az iraki kormány kezd egyre erősebbé válni', és ez 'egy nagy megtiszteltetés' együtt dolgozni 'a nagy iraki biztonsági erőkkel'. Az év júniusában Hertling vezérőrnagy azt mondta, hogy 'az összes városunk, amely Irak északi részén van, azt hiszem, biztonságban van'.”

„Hertling annyira magabiztos volt a sikerben, hogy azt mondta, hogy 'legyőztük (az al-Kaidát)' a városokban, és most üldözni fogjuk őket 'kis falvakban és a kisvárosokban'. Hertling szerint a moszuli harc egy iraki vezetésű hadművelet volt, és az ISF 'növekszik a képességeiben, az irakiak pedig minőségi lépéseket tesznek meg'. 2014-re azonban Moszul a szunnita uralta, kormányellenes Iszlám Állam felemelkedése szempontjából a legfontosabb sarokkővé vált. Egy évvel azután, hogy Hertling tábornok elhagyta Irakot, Raymond T. Odierno tábornok, az Egyesült Államok összes iraki haderejének parancsnoka azzal dicsekedett, hogy az ISF 'Irakban mindenhol átvette a műveletek irányítását'. Odierno kifejezetten a fiatal iraki katonai vezetőket dicsérte meg, 'akik az idők során alkalmazkodtak', és elképesztő mértékű fejlesztéseket hajtottak végre. 2008 óta az ISF 'sokkal jobb lett', állította a tábornok, 'és ez az, ami segített minket egy stabilabb Irak felé vezető úton'.”

„Körülbelül egy évvel később az Egyesült Államok iraki haderőinek akkori parancsnoka, Lloyd J. Austin tábornok kijelentette, hogy a küldetés befejeztével 'elkészítették a terepet a fiatal iraki demokrácia számára, hogy vezető szerepet töltsön be a térségben, és ennek köszönhetően a térség egy nagyon dinamikus régióvá fog válni'. De vajon tényleg azzá vált?”

Saját tapasztalat

„2009-ben egy katonai kiképző csapattal dolgoztam, és egy iraki zászlóaljnak nyújtottam tanácsadást és mentorálást az iráni/iraki határon. Az ott tartózkodásom hónapjai alatt azt tapasztaltam, hogy az iraki csapatok nem igazán vágytak a kiképzésre, nagyon kevés erőfeszítést tettek a feladatok teljesítésébe, és nem mutattak észrevehető javulást. Később több tucat másik amerikai tiszttel beszéltem, akik ugyanabban az időkeretben szintén iraki zászlóaljakat képeztek ki, és egyiküknek sem volt más tapasztalata, mint nekem.”

„Kevesebb, mint három évvel azután, hogy az utolsó amerikai katonai egység elhagyta Irakot, a világ megtapasztalhatta, mennyire tehetetlen volt az ISF, amikor 2014 júniusában az Iszlám Állam fegyvereseinek egy viszonylag kis csoportja berontott Moszulba, és az iraki hadsereg teljes hadosztályait menekülésre késztette. Amint a War on the Rock a kudarc elemzése során később felfedezte, az iraki hadsereg 'elképesztően gyenge teljesítménye' nem az ISIS intenzív katonai nyomásának volt köszönhető, hanem annak, hogy az iraki biztonsági erők 'több mint egy évvel korábban már teljesen működésképtelen állapotba kerültek, mielőtt végül júniusban teljesen összeomlottak'.”

„Az évek során, amikor tábornok a tábornok után folyamatosan azt mondta az amerikai népnek, hogy az ISF fejlődik, átveszi az ország vezetését, és megfelelő biztonságot nyújt országának, az igazság egészen más volt. Az első alkalommal, amikor az ISF nyomás alá került, úgy összeomlottak, mint egy kártyavár. Irak összeomlása nem csak az amerikai csapatok hibája volt – a kudarcért a felelősség teljes mértékben Irak korrupt vezetőit is terheli –, de az Egyesült Államok magas rangú vezetői hamis értékeléseket tártak a nyilvánosság elé, és arra késztették az amerikaiakat, hogy elhiggyék, hogy az ISF képes megvédeni Irakot.”

„A megalapozatlan optimista állítások dinamikája megismétlődik Ukrajnában. Nincs érvényes alapja annak állításának, hogy az ukrán hadsereg hónapokon belül támadásba lendül, és az év végéig kiűzi Oroszországot a megszállt területekről, ahogy Hodges tábornok állította. Az ilyen típusú kijelentések veszélye az, hogy hamis reményt adnak Ukrajna népének, pontatlan képet adnak az amerikai népnek arról, hogy mi lehetséges és mi nem. Arra ösztönzi a Kongresszust, hogy folytassa egy olyan stratégia finanszírozását, amely szinte biztosan megbukik. Eljött az ideje, hogy megfelelő szkepticizmussal fogadjuk néhány aktív és nyugdíjas tábornok rutinszerűen optimista állításait.”

Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikus szerint Amerika nagyon profi abban, hogy hogyan kell egy háborút győztes módon megvívni, de nem képesek a békét megnyerni.

Most az ukrán események kapcsán a háború megnyerése is kérdéses, – vajon mi történne a háborút követő béke során? Csak emlékeznünk kell Irak és Afganisztán példájára!

Ha Ukrajna az EU részévé válik, akkor pedig egy ilyen pusztító hatású válsággócot fogunk a nyakunkba venni.




597 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page