Vukics Ferenc: Az elemzők Bucsáról vitatkoznak – Afrikában pedig tízmilliók halhatnak éhen...

–

Az elemzők azon vitatkoznak, hogy hogyan áll a nap Bucsában – Afrikában pedig tízmilliók halhatnak éhen a háború miatt

A nyugati média megnevezte és fényképet is közzétett a bucsai atrocitások mögött álló orosz parancsnokról - számolt be a brit Mirror. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyalja az ukránok és a nyugati országok által népirtásként leírt tragédiát, amely mögött többek között Azatbek Omurbekov alezredes állhat. Közben a német hírszerzés (BND) azt állítja, hogy elfogott egy orosz katonák közti beszélgetést, melyben a Bucsa körül elkövetett atrocitásokról beszélnek. A BND információi szerint: az orosz haderő tagjainak parancsa volt egyes háborús bűncselekmények elkövetésére, illetve azt is, hogy a gyilkosságok számottevő részét az orosz Wagner-csoport zsoldosai követték el. A BND jelentésének tartalmáról a Spiegel számolt be. A BND úgy fogalmaz, hogy a Bucsa körüli vérengzésekben „kulcsfontosságú szerepet” játszottak a Wagner-csoportként ismert orosz zsoldosok, akik az orosz haderő műveleteit támogatják Ukrajnában. A Wagner-zsoldosokat más műveleti területeken is, például Szíriában és Közép-Afrikában, megvádolták azzal, hogy civileket gyilkolásznak, nőket erőszakolnak. A Wagner-csoport hivatalosan nem az orosz haderő része, viszont a Kreml megbízásából tevékenykednek és számos volt orosz katona tartozik az állományukba. A BND arról is tájékoztatott: nem csupán Bucsában, de az ország más területein is történhettek hasonló vérengzések, atrocitások. Az orosz vezetés jelezte, hogy a nyugati propaganda nem fog megállni Bucsánál, hanem még hat-hét helyszínt készítenek elő annak érdekében, hogy lejárassák Oroszországot. Azzal érvelnek, hogy a város polgármestere az orosz csapatok kivonulása után bejelentkezett az ukrán médiában és nem beszélt vérengzésről, lövöldözésről és utcán fekvő temetetlen halottakról. Két nappal ezelőtt Lengyelország jelezte, hogy készen áll arra, hogy nemzetközi együttműködés keretében még ezen a héten elküldje nyomozóit Ukrajnába, a Kijev melletti Bucsában történt vérengzés helyszínére - közölte kedden a lengyel közszolgálati rádióban Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. A politikus szerint a vizsgálat hatékonysága érdekében minél gyorsabb bizonyítási eljárás szükséges, hiszen a bizonyíték, a nyomok nagyon gyorsan megsemmisülhetnek, ami megnehezítené a későbbi eljárást, az elkövetők azonosítását és megbüntetését. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy ügyészekből, orvosokból, kriminológusokból álló nemzetközi csoportok utazzanak Ukrajnába a bűntettek helyszínére. Lengyelország kész akár még ezen a héten kiküldeni a szakértőket – tette hozzá. A diplomata felidézte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előző nap szólított fel nemzetközi vizsgálóbizottság felállítására, amely az Ukrajna orosz megtámadása során elkövetett "népirtás" körülményeivel foglalkozna. Karl Nehammer osztrák kancellár is megerősítette: a napokban Ukrajnába látogat, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Elmondta: célja, hogy hazája részéről továbbra is biztosítsa a humanitárius és politikai támogatást Ukrajnának. Közben Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség. Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítottak az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnök ügyében, és szemtanúk jelentkezését kérik – közölte kedden a Svéd Ügyészi Hivatal. A vádhatóság közlése szerint a vizsgálat célja, hogy minél előbb bizonyítékot találjanak, amelyeket svéd és nemzetközi bíróságokon felhasználhatnak. Felszólították azokat, akik ukrajnai polgári személyek elleni erőszak tanúi voltak, hogy lépjenek kapcsolatba a hatóságokkal.

Közben a civil szakértői csoportok darabokra szedték a NYT által közzétett műholdfelvételeket. Mindenhol megállapították, hogy a felvételeken nem szerepel legális „időbélyeg” és hogy műholdadatok nem tartalmaznak címkéket, ezért csak képadatnak tekinthetők.

A szakértői csoportok véleménye: „A "március 19-i Buchai mészárlásról" készült fotó valójában április 1-jén készült. Az OSINT és a GEOINT szakembereiből álló csapatunk a Suncalc segítségével pontosan meg tudta határozni a fénykép készítésének időpontját a horizont feletti nap szögének/árnyékainak összevetésével." Két másik vélemény: „Értékelésük szerint a NYT által használt műholdkép azért nem készülhetett március 19-én, mert a kérdéses időben nem volt MAXAR műhold Bucha felett. Rybar szerint a használt műholdkép nagy valószínűséggel április 1-jén készült.” „A műhold elektronikai alkatrészei nulla hőleadást mutatnak vákuum környezetben. A műholdnak az ég felé tartó része a CCD elülső része, a hátsó része pedig a földre kerül, hogy csökkentse a hőtermelést. Az igazság az, hogy az elemek túlmelegedésének megelőzése érdekében a műholdaknak nincs idejük a beállítások megjelenítésére. Ehelyett a földön dekódolják, és ezzel megnövelik a működési időt. Könnyű hamisítani.” A műholdképek hitelességét lassan már mindenki elengedte. A szakértőket arra figyelmeztették, hogy ne a műholdképek valóságosságával foglalkozzanak, hanem a félig eltemetett és temetetlen áldozatokkal, mert azok valóságosak és fejtegetéseik nyilvánosságra hozásával csak „összeesküvés elméleteknek” adnak táptalajt, ami pedig az orosz propagandát fogja támogatni és az oroszoknak be kellene vallaniuk, hogy alkalmatlan parancsnokaik vannak.

Az orosz ENSZ-nagykövet szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján semmi kétség, hogy megrendezett provokáció volt az állítólagos vérengzés Bucsában. Vaszilij Nyebenzja erről a világszervezet székházában tartott sajtókonferenciáján beszélt.

"Különösen a Bucsával kapcsolatos videók, amelyeket mutattam, semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy ez mind megrendezett volt. Ezt további bizonyítékokkal is alá fogjuk támasztani" – jelentette ki Nyebenzja. Az orosz diplomata a TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint felvételeket mutatott, amelyek a bucsai vérengzés megrendezett mivoltát voltak hivatottak alátámasztani. "Már az elejétől fogva világos volt, hogy ez semmi más, mint a soron következő, előkészített provokáció, amely az orosz katonák lejáratására és embertelenségének bemutatására, valamint az Oroszország elleni politikai nyomásgyakorlásra szolgál" – fogalmazott az orosz diplomata. Leszögezte: az orosz hadsereg nem követ el semmiféle atrocitásokat civilekkel szemben. "Tényszerű bizonyítékaink vannak erre, amelyeket a lehető leghamarabb szeretnénk bemutatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT)" – tette hozzá. Mindemellett példátlannak nevezte azt az ENSZ BT gyakorlatában, hogy Nagy-Britannia útját állta a testület hétfői összehívásának. Beszélt arról is, hogy közvetlenül az orosz csapatok elvonulását követően semmiféle jelentés nem volt katonák által elkövetett kegyetlenkedésekről. "Attól számítva, hogy az orosz alakulatok elhagyták Bucsát, négy napon át egyetlen jele sem volt atrocitásoknak, s nem is említettek ilyesmit" – mondta, hozzátéve: "nem voltak értesülések orosz katonák által elkövetett erőszakoskodásokról Bucsában". Ugyanakkor azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy nyilatkozatai alapján a népirtást a háború egyik eszközének látja. "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bucsai látogatása alkalmával utalt arra, hogy ez az incidens nem civilizált választ igazolna, és ezzel lényegében megerősítette, hogy a kijevi rezsim háborús eszköznek tartja a népirtást" – mondta az orosz ENSZ-nagykövet. Nyebenzja egyben kétségbe vonta a nyugati országok által követelt nemzetközi vizsgálat függetlenségét. "A kérdés az, ki fogja végrehajtani az úgynevezett független vizsgálatot. Láthattunk már több 'független vizsgálatot', amelyek politikai indíttatásuk miatt egyáltalán nem voltak függetlennek nevezhetők” – közölte. Az orosz diplomata felfoghatatlannak nevezte a Nyugat azon törekvését, hogy Oroszországot kizárják az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy mindez nem segíti elő az orosz-ukrán béketárgyalásokat. Zelenszkij ukrán elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt „orosz vérengzések” után is folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, akkor 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén. Volodimir Zelenszkij szerint jelen helyzetben győzelemként fogja értékelni azt, ha sikerül megvédi Ukrajnának azokat a területeit, amelyek február 24-ig, az ország elleni orosz háború kezdetéig Kijev ellenőrzése alá tartoztak, az pedig „nagy győzelem lesz”, ha helyreállítják az ország teljes területi egységét.

Miközben a világ Bucsára figyel az elmúlt évtized legsúlyosabb élelmiszerválsága fenyegeti Nyugat-Afrikát az ukrajnai háború hatásai miatt – figyelmeztetett tizenegy segélyszervezet közös közleményben kedden. A segélyszervezetek – egyebek között az Oxfam, a Save the Children és a World Vision – jelezték: aggódnak, hogy tovább romlik az egyébként is katasztrofális helyzet a térségben, ahol már így is több mint 27 millióan éheznek. Előrejelzésük szerint ez a szám júniusig 11 millióval nőhet. Az ENSZ becslései szerint 6,3 millió – fél és öt év közötti – gyermeket fenyeget súlyos alultápláltság az idén. A válságot az idézte elő, hogy az aszályok, az áradások, a konfliktusok és a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai miatt csökkent a gabonatermelés. Ennek következtében harminc százalékkal nőttek az élelmiszerárak Nyugat-Afrikában az elmúlt öt évben. Az ukrajnai háború tovább ront a helyzeten: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint az élelmiszerárak akár 20 százalékkal is nőhetnek világszerte. Ráadásul jelentősen kevesebb búza juthat el az afrikai országokba, amelyek a gabonaféle nagy részét Oroszországból és Ukrajnából importálják. A kontinens másik felén, Afrika szarván az elmúlt negyven év legsúlyosabb aszálya veszélyezteti milliók megélhetését.