Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (12)
- szilajcsiko
- 2024. dec. 2.
- 3 perc olvasás
Thomas Brooke:
A németek háromnegyede úgy véli, hogy a megtorlástól való félelem elhallgattatja a szabad véleménynyilvánítást
Németországban egyre inkább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát: az Insa új felmérése szerint a polgárok 74 százaléka úgy véli, hogy az emberek a következményektől való félelem miatt a véleményüket inkább megtartják maguknak.
Ezt a növekvő tendenciát a közelmúltban történt, nagy visszhangot kiváltó esetek is szemléltetik, például olyan személyek, akiket büntetőítéletekkel sújtottak, mert politikusokat sértegettek a közösségi médiában, sőt nyugdíjasok is kaptak rendőrségi látogatást internetes mémek miatt.
Az adatok arra utalnak, hogy a drákói végrehajtási intézkedések pusztító hatással vannak a véleménynyilvánítás szabadságára, különösen a fiatalok és a társadalmilag konzervatív értékrendet vallók körében.
A 18 és 39 év közötti válaszadók 53 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már olyan helyzeteket, amikor úgy érezte, nem tud nyíltan beszélni. Ezzel szemben a 70 év felettiek körében ez az arány 24 százalékra csökken, ami azt jelzi, hogy a fiatalabb generációkat lényegesen jobban gátolják.
A politikai hovatartozás döntő szerepet játszik a szólásszabadság megítélésében: a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szavazóinak 74 százaléka vallotta be, hogy legalább egyszer öncenzúrát alkalmazott, őket követi az új Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) szavazóinak 57 százaléka.
Ezzel szemben a baloldali pártok támogatói sokkal kevésbé érzik magukat korlátozva: a Zöldek támogatóinak mindössze 27 százaléka számolt be arról, hogy habozott véleményét kifejezni, míg a kormányzó Szociáldemokraták (SPD) 31 százaléka érezte hasonlóan.
Arra az általánosabb kérdésre, hogy szerintük egyesek a következményektől való félelem miatt kerülik-e a véleménynyilvánítást, a válaszadók 74 százaléka válaszolt igennel. Az AfD és a BSW szavazói körében ez az arány még magasabb, 91, illetve 90 százalék volt, ami arra utal, hogy
a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos aggodalmak rendszerszintű problémát jelentenek Németországban.
Az eredmények aláhúzzák a véleménynyilvánítás szabadságának helyzetével kapcsolatos mélyülő megosztottságot Németországban, ahol a fiatalabb generációk, a jobboldali szavazók és még a mérsékelt szavazók is a cenzúrától vagy a visszahatástól való félelmüknek adtak hangot.
Míg egyes pártok és támogatóik továbbra is bíznak abban, hogy szabadon nyilváníthatják ki véleményüket, az adatok egy olyan társadalom képét festik le, amely egyre inkább óvakodik a véleménynyilvánítástól, különösen mivel a jogi lépések és a nyilvános dorgálások továbbra is meghatározzák a közbeszédet.
Csak ebben a hónapban a Remix News részletesen beszámolt több olyan nagy visszhangot kiváltó esetről, amikor egyszerű polgárok jelentős pénzbírságot kaptak azért, mert sértéseket fogalmaztak meg az egyre népszerűtlenebb szövetségi kormány politikusai ellen.
Egy 64 éves nyugdíjas retweetelt egy Robert Habeck zöldgazdasági miniszterről készült mémeket, amelyben Habecket „idiótának” nevezte, aminek következtében a bajor rendőrség házkutatást tartott a férfi házában és letartóztatta. A bűncselekményt még „politikailag motivált jobboldali bűncselekményként” is nyilvántartásba vették.
Egy másik bajorországi incidens során egy nőt közel kétéves tortúra után végül felmentettek; eredetileg 6000 euróra büntették, amiért az X-en közzétett, mindössze 216 alkalommal megtekintett bejegyzésében „üreges kölyöknek” nevezte Annalena Baerbock német külügyminisztert.
A büntetőjogi vádak nem csak a politikusok számára vannak fenntartva. Éppen ezen a héten egy német férfi, aki egy bírót „nyilvánvalóan mentálisan zavartnak” nevezett ‒ miután a bíró enyhe büntetést szabott ki egy 15 éves lányt megerőszakoló szíriaira ‒, 5000 eurós bírságot kapott a bíró „megsértéséért”. Ez a bírság majdnem kétszerese volt annak a bírságnak, amelyet a szíriai erőszaktevőnek a szexuális erőszakért kiszabtak.
Ezek az esetek már évek óta tartanak: a Remix News 2022 márciusában számolt be arról, hogy több mint 100 ember otthonában tartottak házkutatást Németország-szerte, mert „sértegették” a politikusokat, mivel a rendőrség utasítást kapott, hogy országszerte csapást mérjen a közhivatalnokokat célzó, úgynevezett „gyűlöletlevelekre”.
A Niusnak adott interjújában a hét elején Udo Vetter védőügyvéd kritizálta a jelenlegi rendszert, és elárulta, hogy
Németországban több mint 140 000 elfogatóparancs van érvényben politikusok elleni sértegetés miatt.
„A bűnözés kicsúszik a kezünkből, és minden megy a lefolyóba, nekünk pedig sok-sok, számtalan munkaórát kell ilyen dolgokkal töltenünk ‒ az időnket vesztegetjük” ‒ tette hozzá.
