Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (53)
- szilajcsiko
- máj. 19.
- 3 perc olvasás
Telegram (Orbán Tamás):
Franciaország megpróbálta elhallgattatni a konzervatívokat a romániai választások előtt
Pavel Durov, a Telegram alapítója: „Vagy van szólásszabadság és tisztességes választások, vagy nincs. A román nép mindkettőt megérdemli.”
Alig két nappal az elnökválasztás előtt kiderült, hogy éppen azok, akik manipulációra figyelmeztettek, maguk is titkos online kampányt folytattak.
A francia hatóságok megkeresték a népszerű, végpontok közötti titkosítású üzenetküldő alkalmazást, a Telegramot, és arra kérték, hogy „hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában” a vasárnapi elnökválasztás előtt,
amit a cég alapítója, Pavel Durov „kategorikusan elutasított” – mondta a vezérigazgató május 18-án.
„A Telegram nem fogja korlátozni a román felhasználók szabadságjogait, és nem fogja blokkolni politikai csatornáikat” – mondta az orosz származású milliárdos, akinek a szólásszabadságot támogató platformja évek óta szálka a szemében mind Putyinnak, mind a nyugati vezetőknek.
Oroszország 2018-ban országszerte betiltotta a Telegramot, de két évvel később feloldotta a tilalmat, cserébe a terrorizmus elleni együttműködésért, míg a francia hatóságok tavaly letartóztatták Durovot, és azzal vádolták, hogy lehetővé tette a szólásszabadság „bűncselekményként felhasználható visszaélését”, miután megtagadta a titkosított felhasználói adatok kiadását. Jelenleg 5 millió euró óvadék ellenében szabadlábon várja a tárgyalást.
Durov azonban hű maradt elveihez. Ahogyan azt több mint 2,2 millióan olvasták X-posztjaiban:
Nem lehet „védeni a demokráciát” a demokrácia megsemmisítésével. Nem lehet „harcolni a választási beavatkozás ellen” a választásokba való beavatkozással. Vagy van szólásszabadság és tisztességes választások, vagy nincs. A román nép mindkettőt megérdemli.
A francia külügyminisztérium azóta tagadta ezeket a „teljesen alaptalan” állításokat, és „elterelő manővernek” nevezte őket, amelynek célja elterelni a figyelmet az orosz beavatkozás valódi problémájáról.
„Hazudni Franciaországról, megsérteni, azt jelenti, hogy megszakítjuk” a Párizs és Bukarest közötti barátság történetét – tette hozzá a minisztérium.
Ugyanakkor nem túlzás azt állítani, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek igenis érdeke fűződött a romániai választásokhoz. A győztes, Bukarest független polgármestere,
Nicușor Dan napokkal a választások előtt nyíltan támogatásáról biztosította Macron, amiért a nacionalista második helyezett, George Simion „beavatkozással” vádolta a választásokba.
Macron támogatásának oka egyszerű. Dan korábbi pártja, az USR, amelyet 2016-ban alapított centristaként, a rendszer ellenes tiltakozó mozgalomként, Macron brüsszeli Renew Europe csoportjában ül, így
Dan megválasztása Macronnak új szövetségest jelent az Európai Tanácsban.
Bár Dan kilépett a pártból, miután annak vezetése 2017-ben úgy döntött, hogy ellenzi az azonos neműek házasságának alkotmányos tiltását, az USR azóta visszatért a jobboldali közép felé, és hivatalosan is Dan-t támogatta az elnöki posztra saját vezetője, Elena Lasconi helyett.
Bár nem a Telegramon, de a közösségi média cenzúrája elterjedt Romániában, mióta januárban, egy hónappal a decemberben lemondott elnökválasztás után elfogadták a rendkívüli „dezinformációellenes törvényt”.
Csak az elmúlt hat hétben a román hatóságok több platformot, köztük a TikTokot és a Facebookot is arra kötelezték, hogy több mint 4000 közösségi média bejegyzést távolítsanak el, amelyek többsége Simiont vagy a betiltott nacionalista jelöltet, Călin Georgescut támogatta.
A betiltott tartalmak között olyan ártatlan bejegyzések is vannak, mint egy férfi, aki a nappalijában tapsol, és a kép aláírása: „Tapsolj, ha te is haza akarsz jönni, tapsolj GS-nek és CG-nek” – utalva Simionra és Georgescu-ra. A férfinek kevesebb mint 150 követője van, és többnyire a lányáról posztol.
A rendkívüli szabályok szerint bárki „politikai szereplőnek” minősülhet, ha a közösségi médiában többször támogat egy jelöltet, és minden olyan tartalom, amely „közvetlenül vagy közvetve arra ösztönzi a választókat, hogy válasszanak vagy ne válasszanak, szavazzanak vagy ne szavazzanak”, politikai reklámnak minősül.
Ha az ilyen anyagok nem rendelkeznek megfelelő vízjelekkel, a felhasználó akár az ország átlagos éves jövedelmének több mint felét kitevő bírsággal is sújtható.
Érdekes módon azok, akik elsősorban felemelték a hangjukat ez ellen a visszaélés ellen, az ellenkező táborból kerültek ki: liberális politikusok az USR-ből, valamint főként az orosz dezinformációval foglalkozó civil szervezetek.
Dan Barna európai parlamenti képviselő (USR/Renew) a múlt hónapban még az Európai Bizottságnál is panaszt tett arra, hogy Románia „cenzúrázza a magánszemélyek szólásszabadságát” azzal az ürüggyel, hogy politikai szereplőknek minősülnek.
Egy másik probléma, hogy
bár a polgároknak 48 órájuk van fellebbezni egy ilyen döntés ellen, a folyamat ritkán végződik számukra kedvezően, és nincs mechanizmus a hatóságok felelősségre vonására.
„Bár vannak olyan esetek, amikor ezek az ideiglenes testületek visszaélnek a hatalmukkal, nincs jogi lehetőségük bíróság elé állítani őket” – magyarázta Elena Calistru, a Funky Citizens dezinformációellenes szervezet elnöke.
Annak ellenére, hogy a végső fordulóban látszólag előnyére vált, nem igazán meglepő, hogy az USR a cenzúra ellen szállt síkra. A nacionalista pártokkal együtt határozottan elítélte a tavalyi választások törlését, és továbbra is követelte a második forduló megtartását, amelyben akkori elnöke, Elena Lasconi esélyes volt a győzelemre.
Tamás Orbán politikai újságíró, az europeanconservative.com brüsszeli tudósítója.
