1984 UTÁN (Gavallér János verse)

1984 UTÁN

Nincs jövő idő. S nincs jelen.

Megátalkodott semmi van,

kihalt sivatag, szív-hideg

gondolat, vaksötét a nap.

UNIÓ, de milyen? Kinek?

És minek? Többség, emberség,

jog! Kőbe vésett fejlődés

(fejlövés?), és orosz rulett!

„Holnapra…” Lesz-e még világ?

S forgatható-e az ember?

Miért? S kinek? – Halott virág!?

Lesz-e még, lesz-e még ember?