A 2010-es évek második felétől induló kibertéri-influenszer pártok, mozgalmak által hozott változások (Pokol prof)
- dombi52
- máj. 15.
- 2 perc olvasás

Pokol prof helyzetelemzése az új típusú pártok megjelenéséről, és arról, hogy az új virtuális környezet hatóerejét nem ismerte fel a Fidesz. (Tallián Hedvig)
A Fidesz-kormányzat nem ismerte fel a 16 éve alatt végbement, kibertérbe átcsúszott világunk nyilvánosság- és közvéleményformálási változásait, és ezért jött a meglepetésszerű választási veresége. Címszavakban nézzük meg e változásokat és kihatásait.
beindult már a 2010-es évek előtt az internetes világ, de a szobai gépekhez kötöttsége, korlátozása helyett az okosmobilok elterjedése kb. 2015-től terjesztette el az állandó kibertéri közösségi médiákon a kommunikációt, és mára mindenhol 90-95% körüli az okosmobil-használat, illetve 50-75% a napi többórás közösségi médiában jelenlét;
ez kommunikációs robbanást hozott létre, és minden társadalmi szféra könnyebb elérését;
szavazók, különösen fiatalok beözönlése a kibertéri közösségi platformok által elért politizálás révén;
a manipulálhatóság megnövekedése, különösen a fiataloknál, lévén teljesen tapasztalatlanok a politika világában;
az influenszer-pártvezérek gyors kiemelkedése, szemben a régi, hosszú évekig tartó felemelkedéssel;
ám az így felfutó kibertéri pártok kiterjedt pártvezérkarának és így lehetséges esetben kormányzó gárdájának hiánya;
az ilyen kibertéri pártok parlamenti többségének instabilitása, hisz nincs hosszas összeszokott és közös politikai platformjuk;
a tömegmédia visszaesése a kibertéri platformok közösségi médiáihoz képest;
a 4 évenkénti kampánypolitizálás helyett folyamatossá vált politizálás és politikai küzdelmek a közösségi médiákon;
nemcsak kommunikációs sűrűsödésrobbanás megy végbe a közösségi média platformjain, hanem visszacsatolt kommentekkel feldúsított viták intenzívebben bevonják a politikán z eddig kívül maradtakat;
e változások révén jobban láthatóvá vált, hogy egy párt alapvetőn két részből áll: egy nehezen kiépíthető, tartós, harmonikusan összeszokott szakmai vezérkarból, és kívülről pedig egy választókhoz kötést szolgáló meggyőzési rész mechanizmusaiból. Ez utóbbit helyettesíti 2015 óta a kibertéri influenszer-sereg általi színrevitel, sok szempontból feleslegessé téve a korábbi aktivisták-párttagok szerepét;
e téren a Fidesz és a Tisza a régi és az új pártok prototípusai;
a Fidesznek van egy sok éve alatt létrehozott 2-3 ezres, harmonikusan összeszokott országos pártvezérkara, kipróbálva kormányzásban és a nagyobb városok önkormányzataiban sok éven át. Ám a külső összekötési-aktivista gárdájának centralizált gépezete a választók előtt jórészt csődöt mondott az ellentábor kibertéri influenszer-seregek támadásai alatt, különösen az újonnan megjelent fiatalok tekintetében.
A Tisza az új kibertéri pártok prototípusa, nulla pártvezérkarral, pusztán egyszemélyes Magyar Péter attrakcióként, de óriási hatékonyságú külső influenszer támogató sereggel. Ebből ered aztán a Tisza mostani kormányra kerülése után a sok probléma, amit az első pontok jeleztek. Nem is beszélve arról, hogy az influenszer-sereg csak az Orbán-kormányzat leváltása miatt állt mögé, és nem pozitív elköteleződöttséggel Magyar Péter egyszemélyes attrakciója iránt.
A Fidesz-terápia ezekből adódik a nagy vereség után: a 2-3 ezres országos vezérkari gárdáját megőrizve és erre támaszkodva teljesen újjá kell szervezni a kibertéri világban a külső összekötési rendszerét.


















