A BRICS „kihívást” és „halálos fenyegetést” jelent a NATO számára. Igaz ez? ELEMZÉS
Vajda Miklós cikkajánlása
Eredeti cikk:
A nyugati propagandagépezet azt állítja, hogy a BRICS "kihívást” és “halálos fenyegetést” jelent a NATO számára - Igaz ez? A csúcstalálkozó ELEMZÉSE VILAG HELYZETE A johannesburgi csúcstalálkozó óta a BRICS nagyobb, befolyásosabb és potenciálisan pénzügyileg függetlenebb lett. Ez aggodalomra ad okot?
Még 30 évvel a hidegháború vége után is nehéz a nyugati világnak feladnia az akkori mentalitást. Így Oroszországot és Kínát még mindig hiteles fenyegetésként használják, amelyet megfélemlítés céljából lehet manipulálni.
Különösen akkor, amikor a BRICS bővítéséről van szó – egy olyan blokkról, amelyben Moszkva és Peking egyaránt kulcsszerepet játszik. Még nehezebb megszabadulni az osztályharcban való gondolkodástól. Végül is a gazdagok és a szegények még mindig harcban állnak egymással. Ebben az esetben a leggazdagabb országok elleni szövetség létrejötte friss táptalaj. A 2009-ben Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított BRICS (Dél-Afrika két évvel később csatlakozott a klubhoz) kiváló anyagot szolgáltat a pánik-szalagcímekhez. A csoportot a "NATO kihívójaként", "új világrendként" és a "Nyugatot fenyegető halálos fenyegetésként" jellemezték.
Most, a szervezet johannesburgi csúcstalálkozója után még több ilyen kijelentés fog elhangzani.
Ez egy lenyűgöző narratíva. De a rideg, unalmas igazság az, hogy a BRICS nem egyesíti az "antikapitalista országokat" – és még a szövetség egyetlen de jure kommunista országa is távol áll a marxista gyakorlatoktól.
A BRICS nem is szegény országok csoportosulása – az öt tag a világgazdaság közel egyharmadát adja, Oroszországot pedig már régóta a fejlett államok közé sorolják.
Más szóval a BRICS nem jelent fenyegetést a Nyugat státuszára. Legalábbis nem olyan drámai módon, ahogyan azt ábrázolják.
Mi tehát a létjogosultsága?
Miért nem jelent fenyegetést a BRICS a NATO-ra nézve?
A BRICS-nek a NATO-val vagy a "keleti blokkal" való összehasonlítása egy egyszerű okból nem működik – a csoportnak nincsenek közös védelmi erői, sem közös katonai programja. Még a közös hadgyakorlatok is ritkák, és csak a résztvevők töredékét vonják be. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint ez nem volt különösebben fontos az unió számára. Szerinte senki sem látja szükségét annak, hogy "üldözzék az ötpárti formátumot". A tagállamok a katonai együttműködésről egyéni alapon, a blokk keretein kívül állapodnak meg. Ráadásul a résztvevő államok fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos álláspontja, ahogyan azt néhányuk a dél-afrikai csúcstalálkozón és az azt megelőzően is megfogalmazta, jelzésértékű. Xi Jinping kínai elnök például emlékeztetett az általa korábban javasolt globális biztonsági kezdeményezésre, amely a globális biztonsági kérdések kollektív megközelítésére szólított fel.
"A tények azt mutatják, hogy minden olyan kísérlet, amely egy katonai szövetség folyamatos bővítésére, a saját befolyási övezet kiterjesztésére vagy más országok biztonsági pufferének leszorítására irányul, csak biztonsági kényszerhelyzetet és bizonytalanságot okozhat minden ország számára. Csak a közös, átfogó, együttműködő és fenntartható biztonság új jövőképe iránti elkötelezettség vezethet az egyetemes biztonsághoz" – mondta a kínai vezető.
Közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hasonló nyilatkozatot tett. Ő azonban nem a globális kontextusról, hanem csak saját országáról beszélt.
"Míg egyes ellenzőink politikai és ideológiai döntéseik nyílt támogatását részesítik előnyben, mi nem fogunk belekeveredni a globális hatalmak közötti versenybe... ellenálltunk a nyomásnak, hogy bármelyik globális hatalomhoz vagy befolyásos nemzetblokkhoz igazodjunk" – vázolta Ramaphosa a nemzethez intézett beszédében.
Mindkét kijelentés a Nyugat megrovásaként értelmezhető, a NATO-bővítéssel kapcsolatos kritikával és a világpolitika polarizálódásával kapcsolatos elégedetlenséggel.
De úgy is felfoghatók, hogy elutasítják Moszkva feltétel nélküli támogatását az ukrajnai konfliktusban.
Ez hangsúlyozza a BRICS nem katonai jellegét, és vonzóbbá teszi a potenciális új tagok számára, akik nem akarnak konfliktusokba keveredni.
"A BRICS és a NATO alapvetően különbözik egymástól. A BRICS soha nem helyezte előtérbe a katonai együttműködést" "A résztvevők többsége egyáltalán nem akarja, hogy a BRICS katonai szövetséggé váljon, és nem akarja megzavarni a kapcsolatokat más blokkokkal. Ez vonatkozik mind a szövetség jelenlegi tagjaira, mind azokra, akik csatlakozni akarnak, például az ASEAN-országokra." – mondta az RT-nek Alekszej Maszlov, a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Országok Intézetének igazgatója.
BRICS – az "új világrend" alapja?
Ha a világrend irányításáról van szó, a BRICS ambíciói sem túl figyelemreméltóak. Egyszerűen fogalmazva, az unió nem tervezi a jelenlegi vezetők megbuktatását és saját törvények bevezetését. A BRICS-nyilatkozatokban gyakran említik az ENSZ-t és a G20-akat.
És ezek az utalások szinte mindig pozitívak. A csoport tagjai egyetértenek az ENSZ határozataival és rendeleteivel, támogatják a G20-nak a szegénység elleni küzdelemre és a globális GDP növelésére irányuló terveit, és elismerik a G20 vezető szerepét a globális gazdasági kérdések kezelésében.
A johannesburgi csúcstalálkozón Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök emlékeztetett a BRICS baráti hozzáállására.
"Nem akarunk a G7, a G20 vagy az Egyesült Államok ellenpontja lenni. Mi csak magunkat akarjuk megszervezni" – jelentette ki.
A szövetség tagjai szakosított fórumokat tartanak és együttműködési programokat támogatnak. Az éves csúcstalálkozókon kívül azonban a BRICS diplomáciai intézményei nem sokban különböznek más regionális partnerségektől. A BRICS valódi érdeke és ereje a gazdaságban rejlik. Itt a szervezet sokkal gyorsabban és hatékonyabban mozog, mint más területeken.
A BRICS legfontosabb eredményei
A csoport tevékenységének két területe érdemel külön figyelmet:
az Új Fejlesztési Bank és
a Függő Tartalékmegállapodás.
A 2015-ben alapított Új Fejlesztési Bank a Világbank analógjaként és versenytársaként működik, nagy összegű hiteleket bocsát ki infrastrukturális projektekhez.
Teljes pénzügyi volumene kisebb, mint a washingtoni székhelyű hitelezőé: 2021-ben az Új Fejlesztési Bank 7 milliárd dollárt adott kölcsön a résztvevőknek, míg a Világbank közel 100 milliárd dollárt folyósított. A hitelek feltételei azonban gyakran igen bőkezűek, így a kereslet nagy.
Az Új Fejlesztési Bank már több tucatnyi projekthez biztosított finanszírozást, az indiai utaktól és az oroszországi vízvezetékektől kezdve a brazíliai infrastruktúra-fejlesztéseken át a kínai intelligens logisztikai központig.
Banglades és az Egyesült Arab Emírségek 2021-ben, Egyiptom 2023-ban, Uruguay pedig hamarosan csatlakozhat a bankhoz. 2. A BRICS Contingent Reserve Arrangement (CRA) lényegében egy közös valutatartalék, amely likviditási válság esetén a tagok rendelkezésére áll.
Célja, hogy komoly nyomás alatt is biztosítsa számukra a zökkenőmentes kereskedelmet és a pénzügyi kötelezettségek teljesítését. A globális gazdasági növekedést fenyegető befektetési éhínség idején, amikor néhány tagot szankciókkal sújtanak, egy ilyen tartalék nagyon hasznos lehet.
https://www.brookings.edu/articles/declining-foreign-direct-investment-cant-contribute-much-to-sustainable-development/ A "devizabiztosítás" mellett a CRA segíthetne egy egységes BRICS-pénz létrehozásában is, amely egyfajta analógja lenne az eurónak.
Ezt a titáni projektet már régóta vitatják, és nemrégiben szakértők azt javasolták, hogy az Új Fejlesztési Bank egységes digitális valutát bocsáthatna ki. Ez nem túlzó elképzelés, hiszen Kína, Oroszország és India már elindította saját CBDC-jét (központi banki digitális valutáját), Brazília és Dél-Afrika pedig ugyanerre készül.
https://news.bitcoin.com/brics-bank-could-issue-digital-currency-for-the-economic-bloc-analyst-says/ Egy ilyen projekt megvalósítása azonban nem lesz egyszerű, és előkészítése hosszú időt vesz igénybe. Az orosz központi bank vezetője, Elvira Nabiullina megjegyzi, hogy most fontosabb, hogy ingyenes és megbízható fizetési rendszereken - a SWIFT analógjain - dolgozzanak.
https://www.forbes.ru/finansy/492401-nabiullina-socla-ideu-edinoj-valuty-briks-sloznoj-v-realizacii Emellett a valutakérdést már másképp oldották meg a csúcstalálkozón.
Ami Johannesburgban történik, nem biztos, hogy Johannesburgban is marad
(...)
Comments