A The Washington Post beismeri az ukrán erők katasztrofális állapotát és összeomló morálját
–
„A biztos halálba küldenek bennünket" – mondta egy önkéntes harcos a Donbászban. „Az itt elszenvedett áldozatokat nagyrészt titokban tartják, hogy megvédjék a csapatok és az ország lakóinak morálját."
A negyedik hónapja zajló orosz ukrajnai háború során a fősodratú médiafogyasztók a címlapokon csak Oroszország kiterjedt katonai veszteségeinek elemzését látják. Ugyanez a média az ukrán erőket ellenben hajlamos úgy bemutatni, mint a rettenthetetlen oroszlánokat, akik bármilyen áldozatra hajlandóak a hazájukért. Tombolt a háborús romantika, és ez ideig a nyugati sajtóban lényegében semmi olyan tájékoztatást nem adtak, amely részletezné az ukrán erők legfrissebb áldozatait, kudarcait és felszerelési veszteségeit.
A The Washington Post most először közölt meglepően elborzasztó és negatív értékelést arról, hogy az Egyesült Államok által támogatott és felszerelt ukrán erők hogyan is viselkednek valójában a háború poklában. Egyszerre csak eltűnt a korábbi rózsaszín köd, amelyen keresztül csak az látszott, hogy tíz orosz hal meg addig, amíg sikerül egy ukránt leküzdeni. A WaPo tudósítója és ennek az „újszerű” jelentésnek a szerzője, Sudarsan Raghavan most bemutatta a valós helyzetet. Raghavan szerint „az ukrán vezetők az Oroszországgal szembeni katonai sebezhetetlenség képét mutatják be a világnak. A parancsnokok azonban sokkal valósághűbb képet adnak a háborúról. A felfegyverzett önkéntesek maguk mondják el, hogy magukra hagyták őket, és a biztos halállal kell szembenézniük a fronton."
Amint azt sok körültekintő és kevésbé idealista megfigyelő egész idő alatt gyanította, a háborús propaganda és a közösségi média egyoldalú ábrázolása „félrevezette” a nyugati közvéleményt. Innen, Magyarországról nézve azonban be kell látnunk, hogy
a narratívák legyártóinak az emberek döntő többségénél nem kellett nagyon megerőltetni magukat. Mert ezek hagyták magukat félrevezetni!
A hírekben csak orosz tankokat robbantottak fel, a „barbárok” folyamatosan visszavonultak, az ukrán erők elérték az orosz határt és újabb és újabb településeket szabadítanak fel.
A nyugati közvélemény a csatatér nagyon torz és egyoldalú ábrázolását kapta útravalóul. Könnyen beszippantotta őket az Ukrajna-párti elfogultság. A Twitteren számtalan, úgynevezett nyílt forráskódú „hírszerző”, „szakértő” jelent meg, akik folyamatosan igazolták az ukrán propaganda jelentéseit. Ha valaki vette a fáradtságot, és szétnézett egy kicsit alaposabban a Telegramon, akkor a cenzúrázatlan videókból rövidesen jóval valósabb képhez jutott a valóságról.
Eddig még egész jól ment az „üzlet”. Alekszandr Dvornyikov tábornok megjelenésével azonban jelentősen megváltozott a háború menete. A „városromboló tábornok” fellépésével az ukrán erők egyre nagyobb veszteségeket szenvednek és egyre kevésbé tudnak komoly károkat okozni az orosz hadigépezetben. Nem véletlenül sürgeti Zelenszkij a nyugati nehézfegyvereket, mert jelenleg az ukránok a háború előtti saját és a később rendelkezésükre bocsátott harceszközök 70 %-át már elvesztették.
A nyugati média most kellemetlen helyzetbe került. Mi lesz akkor, ha a valóság utoléri a nézőket és az olvasókat? Szép lassan fel kell készíteni őket a valóságra.
A Washington Post mostani jelentése késve ismeri el a Kijev-barát, Nyugat-barát narratívára épülő propaganda kezdetektől mindent maga alá temető lavinájának hatását. „Az orosz tankok vagy állások elleni támadásokról készült videók naponta jelentek meg a közösségi médiában. A művészek hazafias plakátokat, óriásplakátokat terveztek, a posta pedig még bélyeget is kiadott egy orosz hadihajó Fekete-tengeri elsüllyedésének emlékére."
A Washington Post egy alulképzett, rosszul vezényelt és felszerelt, többnyire önkéntesekből álló, „keleti rongyos haderő” valóságára mutat rá, amelyet egyre inkább körülvesz a minőségi fölényben lévő orosz hadsereg, amely lassan, de biztosan elfoglalja az egész donbaszi régiót. „Ukrajna Oroszországhoz hasonlóan csekély információval szolgált a halálesetekről, a sérülésekről vagy a katonai felszerelések elvesztéséről. Három hónap háború után azonban ez a 120 fős ukrán század 54 főre csökkent a halálesetek, sérülések és dezertálások miatt". A Washington Post forrásai annak ellenére nyilatkoznak, hogy ezért a tettükért Ukrajnában hadbíróság elé állíthatják őket.
„A háború összetöri az embereket” – mondta Szerhij Haidáj, a Luhanszk tartomány regionális hadiigazgatásának vezetője. Haidáj elismerte, hogy sok önkéntest nem képeztek ki megfelelően, mert az ukrán hatóságok nem számítottak Oroszország támadására. A reginális vezető szerint azonban az ukrán hadvezetés minden katonáról gondoskodik: „Van elég orvosi felszerelésük és élelmük. Az egyetlen problémánk, hogy vannak emberek, akik még nem állnak készen a harcra.”
A jelentés hivatkozik egy ezen a héten az interneten széles körben elterjedt videóra, amelyben egy szakasznyi ukrán önkéntes kijelenti, hogy egyszerűen képtelenek harcolni fegyverek, lőszerek, élelem és megfelelő parancsnoki támogatás hiányában.
„A biztos halálba küldenek bennünket egy előkészített forgatókönyvből olvasva” – mondta egy önkéntes, hozzátéve, hogy egy hasonló videót a 115. dandár 1. zászlóaljának tagjai is forgattak. „Nem vagyunk ezekkel a problémákkal egyedül. Sokan vagyunk, akik így látják a sorsukat."
Az ukrán hadsereg az interneten közzétett saját videójában cáfolta az önkéntesek állításait, mondván, hogy a „sivatagi patkányoknak” mindenük megvolt, ami a harchoz kellett nekik: „Azt hitték, nyaralni jöttek. Egyszerűen rettegnek és ezért hagyták el pozícióikat.”
A videó nyomán a bemutatott ukrán alegységet „állásaik elhagyásával” és lázadással vádolják.
További hasonló tartalmú videók tucatjait lehet néhány óra alatt megtalálni. Az egységek még arra is panaszkodnak, hogy lehetetlen körülmények között kell harcolniuk, a parancsnokaik magukra hagyták őket és első, második világháborús puskákkal kellene valamit tenniük Oroszország mindent elpusztító tűzereje ellen.
A WaPo-jelentés tovább ismerteti az önkéntesek sorsát, akik korábban benzinkutasok, eladók, földművesek voltak. Ezeket az embereket kiképzés nélkül küldték ki az első lépcsőbe harcolni. Azzal áltatták őket, hogy őrfeladatokat fognak ellátni a hátországban és egy átutazott éjszaka után egyszer csak a háború kellős közepében találták magukat.
„30 lövedéket lőttünk ki, majd azt mondták: 'Nem kaphatsz többet; túl drága'” – mondta az egyik önkéntes. „Amikor idejöttünk, azt mondták nekünk, hogy a védelem harmadik vonalába fogunk kerülni" – mondta egy Lapko nevű önkéntes. „Ehelyett előretolt állásokba és harcelőőrsökbe küldtek minket. Nem tudtuk, hogy hová jövünk. Ezekre a feladatokra nem készítettek fel bennünket.”
A helyzet néha annyira súlyos, hogy a harcoló erőknek tiszta víz sem jut, miközben az oroszok éppen bekerítik az ukrán erőket.
„Az elmúlt hetekben pedig a helyzet sokkal rosszabb lett. Amikor az ellátási láncunkat két napra megszakította a bombázás, a férfiak kénytelenek voltak napi egy krumplival beérni. A legtöbb napot és éjszakát az erdőben megásott lövészárkokban töltjük Toshkivka szélén vagy az elhagyott házak pincéjében. Nincs vizünk, nincs itt semmi. Örülünk, ha minden második nap eljut hozzánk némi víz.”
Eközben a prominens tisztviselők átkozódnak és fenyegetőznek, a korábban már az ukrán győzelmet vizionáló szakértők pedig minden korábbinál óvatosabb hangnemet ütnek meg. Az utóbbi időben nagyot változó retorika határozottan azt sugallja, hogy nincs minden rendben Ukrajna hadseregével.
„Sokan harctéri-sokkot kaptak. Nem tudom, hogyan számoljam meg őket” – mondta Lapko. – „Az itt elszenvedett áldozatokat nagyrészt titokban tartják a csapatok és az ország lakossága moráljának védelme érdekében. Az ukrán tévében azt látjuk, hogy nincs veszteség, de nem ez az igazság.”
A fent említett önkéntes egység sok katonáját veszítette el. Ennek azonban csak egy része következett be az orosz fegyverek miatt. A sebesültek egyszerűen nem jutottak le a frontvonal mögötti kórházakba az egészségügyi logisztika hiánya miatt. A sérültek jelentős részét meg lehetett volna menteni, ha vannak szállítóeszközök és kiképzett harctéri mentő katonák.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a frontvonalban harcoló erők katasztrofális körülményei oda vezettek, hogy a tisztek és a legénységi állomány egyre többször tagadták meg a parancsokat.
Ezzel a friss és váratlan Washington Post-jelentéssel úgy tűnik, hogy a mainstream most megkésve beismeri, hogy eddig félrevezették az embereket. Az ilyen jellegű tartalmakat eddig orosz propagandának minősítették, a terjesztőket pedig kitiltották a Twitterről.
„Lapko és emberei egyre frusztráltabbak és kiábrándultak feletteseikből. A kitüntetések iránti kérelmüket sem hagyták jóvá" – áll a jelentésben. „Zászlóaljparancsnoka azt követelte, hogy küldje 20 katonáját egy másik első vonalban harcoló alakulathoz, ami azt jelentette, hogy nem tudja kivonni embereit Toshkivkából, hogy két-három napig pihentesse őket. Megtagadta a parancsot."
Egyre többen fogják követni és egyre többen fogják belátni, hogy az ukrán vezetés magára hagyta őket. Az első fecskéket még lehet „rögtönítélő bíróság” elé állítani, ki lehet végezni, le lehet tartóztatni, de nagy valószínűséggel ezek a katonák lesznek majd egyszer a Zelenszkij-kormány végzete.
Forrás:
Comentarios