A világ csak 24 országát minősítették „teljes értékű” demokráciának – Amerika és mi azonos szinten

Vukics Ferenc jegyzete

A világ mindössze 24 országát minősítették „teljes értékű” demokráciának, ez a világ népességének 8%-át jelenti...

Január végén a Csak hogy tudjuk: Magyarországon „választási autokrácia” van c. írásomban arra próbáltam a kedves olvasó figyelmét felhívni, hogy bizonyos politikai erők az egyes országok demokratikus működését a legkevésbé sem tudományos módszerek alapján határozzák meg.

Egy kis emlékeztető:

Az európai közvélemény egy évtizede folyamatosan azt hallja, hogy minden, ami hazánkban történik, az nem más, mit a „Gonosz” megjelenése a Földön.

Ne legyen kétségünk afelől, hogy bármiféle „rendrakás” Magyarországon „kiakasztaná” az európai közvéleményt.

A Defense News „A védelmi cégek az EU által elszigetelt Magyarországra áramlanak” c. cikket olvasva megtapasztalta, amely már a tudósítás címében is jelezte ideológiai elkötelezettségét:

„Az Európai Unió már régóta bírálja Budapestet számos probléma miatt, az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve a korrupción át az uniós forrásokkal való visszaélésig. Egy 2022 júliusában közzétett jelentésében az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország többé nem tekinthető demokráciának, mivel 'választási autokráciává – electoral autocracy' – vált, ahol az európai értékek rendszerszintű veszélyben vannak.”

A „választási autokráciát” a tudomány afféle „macskakutya” fogalomnak tartja. Az 1980-as évek óta a választási autokráciát tekintik a diktatúra leggyakoribb formájának. Adrián del Río szerint azonban keveset tudunk arról, hogy mit is jelent ez a szó, és hogyan ismerhetjük fel az ezzel kapcsolatban leírt rezsimet.

Giovanni Sartori korábban már figyelmeztette a politológusokat a "macskakutyák" veszélyes elburjánzására, és szerinte demokráciákat is megbélyegeznek ilyen téves fogalmakkal.

Most azonban végre teljesen hiteles képet kaptunk arról, hogy hol is tartunk. Kiderült, hogy Magyarország és az USA demokratikus fejlettsége között nincs lényeges különbség, és mindkettő a hibás demokráciák (Flawed/Defective Democracy) kategóriába tartozik.

Az Economist Democracy Index minden évben értékeli az országokat a kormányzati rendszerük állapota alapján. A legutóbbi, 2022-es évet összefoglaló kiadásban a világon mindössze 24 országot minősítettek "teljes értékű demokráciának", ami a világ népességének 8%-át jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik az összes skandináv ország, számos nyugat-európai nemzet, valamint Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Mauritius, Dél-Korea, Tajvan, Japán, és a latin-amerikai országok közül Uruguay, Costa Rica és Chile.

A világátlag a 10-es skálán 5,29-es pontszámot mutat, ez majdnem megegyezik az előző évivel (5,28). Az index világméretű stagnálást mutat. A szakértők nem erre számítottak, hiszen azt jósolták, hogy a világjárvány után több nemzet jut el a demokratikus stabilitás állapotába. Becslések szerint a világ lakosságának 37%-a él autoriter uralom alatt (a 167 vizsgált országból és területből 59). A világ országai közül Oroszországban következett be a legnagyobb demokratikus visszaesés, az előző rangsorhoz képest 22 helyet esett vissza, a 146. helyre. Világviszonylatban a három legrosszabbra értékelt ország Afganisztán, Mianmar és Észak-Korea. A másik végletet Norvégia, Új-Zéland és Izland jelenti, amelyek – legalábbis a felmérés szerint – a világ legdemokratikusabb országai közé tartoznak.

Magyarország az ún. „hibásan működő demokráciák” közé tartozik. Ebbe a csoportba tartozik az Egyesült Államok is.

A hibás demokráciák olyan nemzeteknél fordulnak elő, ahol a választások tisztességesek és szabadok, és az alapvető polgári szabadságjogok tiszteletben vannak tartva, de előfordulhatnak kisebb problémák (pl. a média szabadságának megsértése és a politikai ellenzék és a kritikusok kisebb mértékű elnyomása). E nemzeteknél a fejletlen politikai kultúra, a politikában való alacsony részvétel és a kormányzás működésével kapcsolatos problémák is okozhatják ennek az állapotnak a kialakulását.

A fogalmat Wolfgang Merkel, Hans-Jürgen Puhle és Aurel S. Croissant politológusok javasolták a 21. század elején, amikor úgy döntöttek, hogy a totalitárius, autoriter és demokratikus politikai rendszerek közötti szokásos megkülönböztetéseket átdolgozzák.

A „hibás demokráciáknak” négy különböző formája létezik (kizárólagos demokráciák, doméndemokráciák, illiberális demokráciák, delegatív demokráciák). A kutatók szerint nagy hatással van a demokrácia állapotára az adott nemzet földrajzi elhelyezkedése és a szomszédainak a demokratikus állapota. A modernizációhoz vezető eltérő út, a modernizáció aktuális szintje, a gazdasági tendenciák, a társadalmi tőke, a civil társadalom állapota, a politikai intézmények szerkezete és az oktatás minősége is befolyásolhatja a demokrácia állapotát.

Sokáig azt hallottuk, hogy Amerika a modern kori demokrácia hazája. Az utóbbi időben azonban olyan sok hírt hallottunk az ott elkövetett választási csalásokról, a hivatali visszaélésekről, a gazdasági szereplők által generált háborús gépezetről, hogy

ez a mostani besorolás hazánk számára már nem éppen hízelgő.