Csak hogy tudjuk: Magyarországon „választási autokrácia” van

Vukics Ferenc jegyzete

Hajnalban szoktam kezdeni az amerikai, a brit, a német, a kínai és az ukrán hírek áttekintését. A háború kezdete óta ritkán van „uborkaszezon”, óriási mennyiségű hír vesz körül bennünket, és az, aki arra vállalkozott, hogy a körülötte lévő embereknek megpróbál támpontokat adni ebben a „zavarban”, annak bizony szorgalmasnak kell lennie.

Ebben a munkában az a legnehezebb, hogy mindannyian tudjuk: egy egyre mélyülő szakadék felé tartunk.

Félve nyitjuk meg a cikkeket, mert tisztában vagyunk vele, hogy egyre rosszabb hírekkel fogunk találkozni és eljön majd az a pillanat is, ahonnan már nem lesz visszaút.

Éppen a NATO Katonai Bizottsága elnökének, Rob Bauer admirális portugáliai nyilatkozatán keseregtem, amikor elhatároztam, hogy egy ideig inkább hanyagolni szeretném ezt a „sok politikát” és „kikapcsolódásként” a következő fél órában inkább a Defende News-t fogom „átlapozni”.

Megcsömörlésem nem volt véletlen: az admirális arról nyilatkozott, hogy „a NATO készen áll az Oroszországgal való közvetlen konfrontációra” és a „békeidős katonai gazdaság” bevezetését javasolja a tagországoknak. Rob Bauer elmondta, hogy a szövetség prioritása most az „újrafegyverkezés”. A Katonai Bizottság elnöke szerint „a NATO készen áll az Oroszországgal való közvetlen konfrontációra, mivel az agresszor ország stratégiai céljai túlmutatnak Ukrajnán”, és újra megismételte a Nyugaton elterjedt nézetet, miszerint Oroszország arra törekszik, hogy „helyreállítsa a Szovjetuniót".

"Most azzal a fenyegetéssel állunk szemben, amelyet Oroszország jelent. Bármikor és hívatlanul fog eljönni hozzánk. Tehát készen kell állnunk. Nincs időnk felkészülni, mert rajtuk múlik, hogy mikor jönnek" – közölte Bauer.

Megjegyezte továbbá, hogy az észak-atlanti szövetség országainak ipari termelését a katonai szféra felé kell átirányítani. Az újrafegyverkezés érdekében szerinte célszerű lenne bevezetni a "békeidős katonai gazdaságot". Bauer ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem hisz a nukleáris háborúban, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem őrült".

"Szerintem Vlagyimir Putyin nem őrült, és ez jó hír. Olyan elképzelései vannak, amelyek nem egyeznek a mi elképzeléseinkkel. De nem őrült. Tehát még mindig racionális ember" – mondta az admirális.

Amióta Annalena Baerbock kijelentette, a nyugati szövetségesek háborút vívnak Oroszország ellen, mindenki azon töri a fejét, hogy mennyire volt véletlen vagy szándékos az elszólás. A portugáliai nyilatkozatból tudhatjuk, hogy a német politikus mondatai szándékosan voltak így csomagolva.

Még csak hajnali négy volt, de már nem is akartam utána gondolni annak, hogy merre is tart a világ.

Az „áttekintés” során láttam, hogy a Defense News nemrégiben is közölt egy cikket Magyarország épülő hadiparával kapcsolatban, és gondoltam, hogy „ott fogok egy kicsit kikapcsolódni”. Nem sikerült.

Itt is úgy írtak meg egy szakmai beszámolót, hogy azon keresztül is érezni lehetett a világunkat mindenhol átitató ideológiák kötelező érvényű, mindent uralni akaró szándékát.

Tizenkét éve láthatjuk, hogy milyen alapos és mennyire kitartó lejárató kampány zajlik hazánk ellen. Többször utaltam arra, hogy a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy

amikor egy ilyen hosszú és egyre fokozódó „lejárató hadjárat” zajlik az ország ellen, annak komoly következményei lehetnek a jövőre. Ilyen folyamatokkal készítenek elő egy erőszakos beavatkozást.

Nemrégiben a németeknél tapasztalhattuk, hogy több mint fél éven keresztül kellett a sajtónak felépíteni a harckocsik szállításának szükségességét igazoló narratívát ahhoz, hogy az ország polgárainak legalább fele elfogadja.

Bár a német kormány óriási külső nyomásnak volt kitéve, megvárta, amíg odahaza megváltoztatták az emberek véleményét. A kormány csak ekkor lépett és hagyta jóvá a Leopardok átadását.

Az európai közvélemény egy évtizede folyamatosan azt hallja, hogy minden, ami hazánkban történik, az nem más, mit a „Gonosz” megjelenése a Földön.

Ne legyen kétségünk afelől, hogy bármiféle „rendrakás” Magyarországon „kiakasztaná” az európai közvéleményt.

A Defense News „A védelmi cégek az EU által elszigetelt Magyarországra áramlanak” c. cikket olvasva megtapasztalta, amely már a tudósítás címében is jelezte ideológiai elkötelezettségét:

„Az Európai Unió már régóta bírálja Budapestet számos probléma miatt, az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve a korrupción át az uniós forrásokkal való visszaélésig. Egy 2022 júliusában közzétett jelentésében az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország többé nem tekinthető demokráciának, mivel 'választási autokráciává – electoral autocracy' – vált, ahol az európai értékek rendszerszintű veszélyben vannak.”

A „választási autokráciát” a tudomány afféle „macskakutya” fogalomnak tartja. Az 1980-as évek óta a választási autokráciát tekintik a diktatúra leggyakoribb formájának. Adrián del Río szerint azonban keveset tudunk arról, hogy mit is jelent ez a szó és hogyan ismerhetjük fel az ezzel kapcsolatban leírt rezsimet.

Giovanni Sartori korábban már figyelmeztette a politológusokat a "macskakutyák" veszélyes elburjánzására és szerinte demokráciákat is megbélyegeznek ilyen téves fogalmakkal.

A magyar védelmi iparról szóló cikk ezt követően elemzi, hogy a magyar kormányzat három vegyesvállalatot is alapított hadiipari termékek gyártására és fejlesztésére, és ezeket a munkaerőhiány közepette is sikerült beindítaniuk. A magyar kormány szerződést kötött a német Rheinmetall céggel harcjárművek és robbanóanyagok gyártására, (válaszul az európai lőszerhiányra), a német Dynamit Nobellel, hogy az RGW 110 HH-T páncéltörő fegyver első megrendelője legyen, és a csehországi Colt CZ csoporttal a magyar hadsereg lőfegyverekkel való ellátása érdekében.

„Az elmúlt néhány évben az európai ország megkezdte a védelmi-ipari bázisának modernizálását és megerősítését, miután jóval több, mint egy évtizede elhanyagolta azt. Ez azt jelentette, hogy 2023-ra megközelítőleg 1,4 milliárd dollárral nőttek a védelmi kiadások az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a költségvetés megközelíti a 4,5 milliárd dollárt, a Janes elemzőcég szerint.”

„A pénzeszközök nagyjából 30-40%-át a tervek szerint képességfejlesztésre és a katonai készletek korszerűsítésére fordítják majd. A katonai termelésre való összpontosításra azért kerül sor, mert a budapesti kormány egyre inkább elszigetelődik az Európai Unión belül. Egyesek úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a blokk aláásásán dolgozik, miközben számos olyan védelmi vállalatnak ad otthont, amelyek az országában szeretnének üzletet kötni.”

A cikk így folytatja:

"A védelmi költségvetés a hidegháború vége óta csökkenő tendenciát mutatott, a mélyponton, 2010-ben Magyarországnak mindössze egy működőképes katonai szállítóhelikoptere és kevesebb mint egy tucat harcképes páncélozott járműve volt" – mondta Wagner Péter, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. Ez két alternatívát hagyott a kormánynak – magyarázta: Vagy hatalmas összegeket költenek külföldön, vagy a lehető legtöbb hazai gyártást hozzák be. Az ország elsősorban az utóbbira épített.”

Az írás végén a Defense News – Csiki Varga Tamás, a budapesti székhelyű Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa révén – „érdekes részletekre” világított rá:

"...az újonnan kialakult védelmi ipar kormányzati juttatásokat és támogatásokat is kap. Az ország továbbá viszonylag olcsó és jól képzett munkaerőt kínál, valamint alacsonyabb egységenkénti termelési költséget, mint máshol".

Ráadásul...

"...a fegyverexport Magyarországon politikailag nem érzékeny téma. Miközben meg kell felelni a nemzetközi fegyverszállítási szabályoknak, nincsenek olyan politikai vagy belföldi társadalmi szándékok, amelyek akadályoznák a konfliktusos régiókba irányuló exportjukat" – mondja a tudományos főmunkatárs.

Többet nem kelek fel hajnalban…