Az angolszász Cynethryth penny rovásjelekkel írt magyar mondata (Varga Géza tanulmánya)

A wikipedia commons közölte az 1-3. ábrán látható érem fényképét egy szűkszavú magyarázattal (1). A jelen cikkben ennek az éremnek a hátlapján látható hieroglifákat (ősvallási kötődésű szójeleket) olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével. A székely rovásjelekkel rokon szójelek azért kerültek az angolszász éremre, mert a szászokat magyarul beszélő hunok vezették Angliába, akik használták a székely írás hieroglifikus előzményét. E sztyeppi eredetű szokás (2), hogy az érmeiken magyar hieroglifákat használnak, a hun eredetű magyar dinasztiában is megmaradt, amit több rovásírásos Árpád kori dénár felirata igazol.

1. ábra. A Cynethryth penny (középen), az érem hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely ten "élet, isten", "r" (ragyogó) és "ly" (lyuk, Lyukó) jele

2. ábra. A Cynethryth penny hieroglifikus Lyukó ragyogó ten „Lyukó a ragyogó isten” mondata

3. ábra. Az angolszász érem fényképe a hieroglifikus Lyukó ragyogó ten (mai magyarsággal: Lyukó a ragyogó isten) mondattal

A hunok angliai szereplésének körülményeiről és a további, ékszereken olvasható hieroglifikus írásemlékeikről a Hunok a brit trónon (Huns on the British Throne) című dolgozatomban esik szó.

---

Jegyzetek

(1) Az angolszász érem leírása: Cynethryth pennyje, Offa király felesége (1,29 g)

North, JJ (1980). „Angol kalapácsveretes pénzérmék, I. kötet: Korai angolszász III. Henrikig kb. 600–1272” (64. o., 339. érme). Spink & Son, London. Dátum: 2020. december 21. 

Forrás fotók a Classical Numismatic Group (CNG), Inc. jóvoltából:

https://www.cngcoins.com/Coin.aspx?CoinID=122694 

Szerző Klasszikus Numizmatikai Csoport (CNG), Inc., www.cngcoins.com

(2) Európai hun érméről nem tudok, de be lehet mutatni egy kusán (4. ábra) és egy indiai hun kori (kusán-hun hagyományt képviselő?) érmét (5. ábra), amelyeken szintén magyar hieroglifák vannak, ahogy némelyik Árpád kori érmén is (6. ábra). Ez a hieroglifa-használat tehát egy bevett szokás lehetett a sztyeppén, amit nyilván a hunok is ismertek és azt magukkal vitték Angliába.

. 

 4. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott, zsen ten (zsendülő "újjászülető" isten) olvasatú méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk

5. ábra. Indiai hun (Gupta) érem az V. századból a jó hieroglifával (kiemelve jobbra) és a zsenge hieroglifával az uralkodó(?) fején a holdsarlóba(?) állítva

6. ábra. Az ÉH 143 ezüstdénár előlapjának jelmontázsa (fotógrafika, középen), az ábra baloldalán lentről felfele az érem magas kő, nagy, Lyukó, élő, ős, ország és zsendül "újjászületik, feltámad" hieroglifái, a jobb oldalon a hieroglifáknak megfelelő székely "m", "harmadik k" (kő), "n", "l" betűi és ős szójele, a heraldika által megőrzött ország szójel, valamint a székely írás "zs" rovásbetűje

---

Irodalom

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest 

Varga Géza (2020): Hunok a brit trónon (Huns on the British Throne)

Varga Géza (2023): Kusán érem a hieroglifikus Zsen ten "Újjászülető isten" mondattal 

Varga Géza (2025): Az Árpád kori ÉH 143 ezüstdénár hieroglifikus mondatai

Varga Géza (2025): Árpád kori érmek hieroglifikus szövegei

wikipedia commons (2025): Cynethryth penny

Varga Géza