Az energia- és vízfogyasztó mesterséges intelligencia káros a környezetre (Rhoda Wilson jegyzete)
- szilajcsiko
- júl. 23.
- 4 perc olvasás
Eredeti cikk:
Energy and Water-hungry AI is Bad for the Environment, By Rhoda Wilson on July 21, 2025
Schiller Mária küldeménye
Az OpenAI-t is magában foglaló mesterséges intelligencia óriások azzal vádolják, hogy eltitkolják környezeti lábnyomukat.
A mesterséges intelligencia fejlődése az energiafogyasztás növekedéséhez vezet; a adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra várhatóan megduplázódik.
2027-re pedig az AI akár 6,6 milliárd köbméter vizet is fogyasztana évente, ami kétszerese Svájc éves vízfogyasztásának.
Becslések szerint a generatív AI 2030-ra 2,5 millió tonna elektronikus hulladékot termelhet.
Kapcsolódó:
14 milliárd font értékű adatközponti projektek bejelentése az új brit kormány AI-tervével, Data Centre Dynamics, 2025. január 13.Skócia lesz a brit kormány mesterséges intelligencia forradalmának központja, Herald Scotland, 2025. július 17.Az alábbiak a Swiss Info interjújából származnak, amelyet Sasha Luccioni, a mesterséges intelligencia ökológiai lábnyomára szakosodott kutatóval készítettek a július 7–11-én Genfben, Svájcban megrendezett AI for Good Summit előtt.
A csúcstalálkozó az ENSZ vezető eseménye a mesterséges intelligencia területén. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) szervezte több mint 40 másik ENSZ-ügynökséggel együttműködésben, és a svájci kormány közreműködésével.
Kapcsolódó:
A csúcstalálkozón Luccioni a mesterséges intelligencia ökológiai lábnyomáról és a technológia környezeti költségeivel kapcsolatos nagyobb tudatosság és átláthatóság szükségességéről beszélt. A cikk írásának időpontjában beszéde még nem került fel a csúcstalálkozó YouTube-csatornájára.
Sajnos Luccioni támogatja a mesterségesen kreált klímaválság-narrációt. „AI és klímaváltozás: az innováció és a fenntarthatóság közötti egyensúly” címmel rövid beszámolójában kijelenti, hogy „megvitatja, hogyan lehet az AI hatalmas potenciálját a klímaválság elleni küzdelemre fordítani, miközben szem előtt tartjuk annak környezeti hatásait”. A valóság az, hogy személyes meggyőződéstől függetlenül, ha az ENSZ által szervezett rendezvényeken szeretne felszólalni, akkor be kell tartania az ENSZ által meghatározott napirendet; a vitát az ENSZ keretezi.
Az alábbiakban elhagytuk Luccioni gonosz klímaváltozási programot népszerűsítő megjegyzéseit. A Swiss Info interjújának Luccioni-val ITT olvashatja.
AI-óriásokkal vádolják a környezeti lábnyom elrejtését
A mesterséges intelligencia (AI) közelmúltbeli fellendülése jelentős környezeti költségekkel jár, amelyek nagyrészt rejtve maradnak. Sasha Luccioni kutató tanulmánya szerint 2025 májusában a beszélgetőrobotokhoz érkező kérések 84%-át olyan modellek dolgozták fel, amelyek környezeti lábnyoma továbbra is átláthatatlan, ideértve az OpenAI-t is.
Luccioni, a Hugging Face számítógép-tudós és klímamenedzser figyelmeztet, hogy az AI-technológia ökológiai és etikai visszaélései gyorsabban fejlődnek, mint az azok következményeinek megértése, és egyre átláthatatlanabbá válnak, rámutatva a általunk használt interfészek és a azokat működtető szerverek hardveres valósága közötti szakadékra.
Az AI egyre növekvő használata különböző alkalmazásokban, például hangsegédekben, intelligens hűtőszekrényekben és személyre szabott reklámokban, egy Jevons-paradoxon néven ismert visszaható hatást vált ki, amelynek során az AI hatékonysága növekszik, de energiafogyasztása is nő, mert ma már mindenhol használják.
A generatív AI, amely képes szöveget, képeket vagy zenét generálni gépi tanulási modellekből, mint például a ChatGPT, egy ténykérdésre adott válaszhoz 20-30-szor több energiát fogyaszt, mint a hagyományos AI, egy 2024-ben Luccioni által végzett tanulmány szerint.
És mindössze négy hónap alatt a ChatGPT heti felhasználóinak száma megduplázódott, elérve a 800 milliót.
Az AI növekvő energiafogyasztása
Az AI és a „felhő” működéséhez elengedhetetlen adatközpontok energiafogyasztása 2017 és 2023 között évente 12%-kal nőtt, ami négyszerese a globális villamosenergia-igény növekedésének, az ITU legfrissebb jelentése szerint.
Az Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az AI energiafogyasztása 2030-ra megduplázódhat, és elérheti a 945 TWh-t, meghaladva Japán és Svájc energiafogyasztását.
Ez a féktelen energiaigény-növekedés meghaladja a „megújuló” energiák, például a szél- és a napenergia kiaknázási kapacitását, és nagyrészt „nem megújuló” energiaforrásokból, például gázból és szénből származik – figyelmeztetett Luccioni.
Luccioni szerint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a gáz- és széntüzelésű erőművek újjáéledéséhez vezet az adatközpontok ellátása érdekében.
Írországban az elektromos hálózat az AI terjedése miatt elérte a határait. Az Egyesült Államokban Elon Musk memphisi központja vitát váltott ki, és Donald Trump elnök áprilisban rendeleteket írt alá a szénbányászat újraindításáról, hivatkozva az AI térnyerésére.
Kapcsolódó
A mesterséges intelligencia ökológiai lábnyoma
A mesterséges intelligencia ökológiai lábnyoma túlmutat az energiafogyasztáson.
A generatív mesterséges intelligencia modellek növekedése nagy mennyiségű kritikus fémet és vizet igényel, ami új bányák létrejöttéhez és jelentős mennyiségű elektronikus hulladék keletkezéséhez vezet, mivel az elektronikus alkatrészeknek csak nagyon kis része kerül újrahasznosításra.
Egy tavaly publikált tanulmány becslése szerint a generatív AI 2030-ra 2,5 millió tonna elektronikus hulladékot termelhet, ami 13,3 milliárd eldobott okostelefonnak felel meg.
Egy tavalyi jelentésében az OECD becslése szerint az AI 2027-re akár 6,6 milliárd köbméter vizet is fogyaszthat évente, ami kétszerese Svájc éves vízfogyasztásának.
Kapcsolódó:
Az adatközpontok elterjedésével Illinoisban a közösségek azzal küszködnek, hogyan biztosítsák a szükséges vízellátást, Inside Climate News, 2025. június 16.Kína elektromos járműipara által okozott környezeti pusztítás és emberéletek vesztesége IndonéziábanÁtláthatóság és elszámoltathatóság hiánya
Az AI-óriások átláthatóságának hiánya, például az energiafogyasztási adatok közzétételének megtagadása, megnehezíti az AI tényleges környezeti hatásának becslését. Egy júniusban publikált tanulmány, amelynek Luccioni társszerzője volt, megállapította, hogy a beszélgetőrobotokhoz intézett kérések 84%-át olyan modellek dolgozták fel, amelyek környezeti lábnyoma teljesen átláthatatlan.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman azt állította, hogy minden ChatGPT-kérés körülbelül 0,34 wattóra energiát fogyaszt. Luccioni azonban azzal érvel, hogy ezek az adatok nem ellenőrizhetők, és nem veszik figyelembe az AI teljes energiafogyasztását, amely a napi milliárdnyi kérés és a képek generálása miatt hatalmas lehet.
Az ITU jelentése szerint az AI-óriások tevékenységéhez kapcsolódó kibocsátás 2020 óta átlagosan 150%-kal nőtt, hangsúlyozva a fenntarthatóbb AI-gyakorlatok és az iparág nagyobb átláthatóságának szükségességét az AI fejlesztésének környezeti következményeinek enyhítése érdekében.
Luccioni szerint a nagy technológiai vállalatok monopóliumainak felbontása szükséges az átláthatóság és a környezeti felelősségvállalás ösztönzése érdekében.
Egyéni szinten Luccioni óva intett a generatív AI-tól való túlzott függőségtől, hivatkozva egy MIT-tanulmányra, amely kimutatta, hogy a ChatGPT csökkentheti az agyi aktivitást a figyelem, a tervezés, a memória és a kritikus gondolkodás területein. Arra is figyelmeztetett, hogy
az AI hamis információkat, úgynevezett „hallucinációkat” produkál.
Luccioni az interjút azzal a megállapítással zárta, hogy elengedhetetlenül fontos továbbra is választ követelni az AI megbízhatóságára, pontosságára és környezeti lábnyomára vonatkozóan, akárcsak bármely más, életünkbe belépő technológia esetében, és kiemelni az átláthatóság és az elszámoltathatóság fontosságát az AI fejlesztése és használata során.
Az interjú a Swiss Info ITT olvasható.
