Bogár Napló, USA és az Ószövetség, no meg Pellionisz prof ‒ Tallián Hedvig ajánlására
- dombi52
- 5 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
A mai Egy Bogár Naplójában számomra a szemöldök felszalasztó információ a hevületes Ószövetségre alapozott mozgalom, mellyel amerikát bevették a XVII. században... (T. H.)
Amerika nem létezne Izrael nélkül, avagy miként csóválja a farok a kutyát?
Ez pedig Pellionisz András naplóhoz fűzött hozzászólása
Míg a Tanár úrról van, aki sommásan azt állítja, hogy „bonyolult”, addig Amerika és Izrael kapcsolatára inkább a „túlegyszerűsített” jelző illik. Erre példa az a metafora, miszerint a két ország „egy papírlap két oldalát képezi”. A kérdést pontosabban is feltehetjük:
Vajon Trump "a papírlap borotvaélén táncol, vagy ő maga is be van csomagolva ebbe a papírba"?
Bár mindkét kép szemléletes, a valóság ennél sokkal összetettebb. A világ zsidóságának nagyjából fele Izraelben, a másik fele az Egyesült Államokban él, az ideológiai törésvonalak azonban nem a földrajzi határok mentén húzódnak. Az Izraelben élők egy kisebb része stratégiai, sőt bibliai okokból is helytelennek tartja a zsidó állam megalapítását és jelenlegi formáját. Ezzel szemben
az USA-ban élő zsidók hatalmas többsége úgy véli: Izrael fenntartása mind a zsidóság, mind az egész világ boldogulása szempontjából életbevágó – miközben ők maguk mégsem költöznek oda.
Hasonlóan összetett a helyzet a globális pénzügyi rendszerben is.
Tévhit, hogy a zsidó szakembereket ugyanaz az egységes cél vezérelné. Valójában két egymással viaskodó gazdasági iskola feszül egymásnak.
Egyik, nagyobb csoportjuk a határokon átívelő „globális amerikai tőke” érdekeiből vezeti le a saját stratégiáját. A kisebb, protekcionista csoport ezzel szemben az „amerikai nemzeti tőke” elsőbbségét vallja. A képet tovább árnyalja, hogy mindkét tőketábor élén zsidók és nem-zsidók vegyesen állnak. Trump úgy gyakorolja a hatalmát, hogy ezeket a széttartó érdekeket igyekszik folyamatos, dinamikus egyensúlyban tartani. Mindezt azzal az egyszerűsítéssel teszi, hogy Amerika érdekeit mindig a világ érdekei elé helyezi.
Ugyanakkor vallja mindkét geopolitikai alaptételt: „Amerika nem létezne Izrael nélkül”, de „Izrael sem létezne Amerika nélkül”.
Az előbbi kulturális igazság, hiszen a modern Amerika elképzelhetetlen az őt máig meghatározó zsidó-keresztény értékrend nélkül. Az utóbbi pedig kőkemény anyagi realitás: Amerika katonai és pénzügyi köldökzsinórja nélkül Izrael képtelen lenne a túlélésre. Mondhatjuk-e tehát, hogy Trump egy sokfarkú, többfejű kutyát idomít, miközben próbálja koordinálni a különböző irányokba csapkodó farkakat? Igen. Ez a helyzet jól mutatja, hogy az amerikai elnöki székbe csakis olyannak szabad vágynia, aki nemcsak képes rá, de kifejezetten szereti is, ha egy hiperkomplex világ kaotikus kutyaszánján kell vágtatnia.
